Kelet Magyarország, 2019. január (76. évfolyam, 1-26. szám)

2019-01-14 / 11. szám

6 Hitélet Jubileumi zarándoklat máriapócs. Jubileumi gyalo­gos emlékzarándoklatot szer­vez az egyházmegye Hajdú­­dorogról Máriapócsra február 7-én, csütörtökön. A Kegykép 2009-ben haza­tért, s ennek immár tizedik esztendeje. Azóta minden évben február 7-én és szep­tember 5-én gyalogos zarán­doklat indul el Hajdúdorog­­ról Máriapócsra. Az idén sem lesz ez másként - olvasható a nyíregyházi görögkatoli­kus egyházmegye hivatalos honlapján. Február 7-én, csü­törtökön reggel 4 óra 45-kor zarándokájtatosságot tarta­nak Hajdúdorogon a baziliká­ban. Utána Újfehértó-Nagy­­kálló-Kállósemjén-Pócspetri útvonalon imádságos gyalo­gos zarándoklat kel útra Má­riapócsra. Tervezett érkezés 17 órára, az esti szent liturgi­ára. KM A kegykép fotó: internet KELET Alapvető jog a vallásszabadság „A közösség a maga lelkiismerete szerint választhat lelkészt, és hitéért senkit nem lehet meghurcolni.” NYÍREGYHÁZA: II. János ma­gyar király 1568-ban január 6-ára hívta össze az Ország­­gyűlést Tordára, ahol január 13-án törvénybe iktatták a hit- és lelkiismereti szabad­ság vallási határozatát, Erdély egyik legértékesebb szellemi kincsét. „A közösség a maga lelki­ismerete szerint választhat lelkészt, és hitéért senkit nem lehet meghurcolni.” Alapvető jog­ ­ Mi, unitáriusok 451. szüle­tésnapot ünnepelünk, ezen túl pedig mindannyiunk közös kincse, hogy magyar törvénykezésben jelent meg A vallásszabad­ság törvényét nem lehet sem­mibe venni, a világon először a vallássza­badság törvénye - utal vis­­­sza a történelmi eseményre Bartha Zsuzsanna unitárius lelkész, s hozzáfűzte, hogy tavaly a Magyar Országgyűlés tavaly ismét a hit és lelkiisme­reti szabadság emléknapjává nyilvánította ezt a napot.­­ A vallásszabadság tör­vénye nálunk alapvető jog, hangsúlyozom, nálunk, de a világ népességének három­negyede számára egyáltalán nem magától értetődő. Az, hogy Európára jellemző a tolerancia, a sokszínűség, a felekezetek egymás mellett élése és együttműködése, mindezek a korát messze meghaladó szellemiségű, 1568-as vallásszabadság-tör­vényben gyökereznek. A politika sem kezdhette ki A vallási türelem nem össze­tévesztendő az önfeladással, ez érzékelhetően az európai­ság mostani nagy dilemmája - emelte ki a lelkész, és hozzá­tette, hogy az 1568-as törvény három nemzet és négy feleke­zet küzdelmei nyomán szüle­tett meg, s az általa létrejött egyensúly minden résztvevő­nek a túlélést, és a megmara­dást is szolgálta, hiszen a tör­vényt nem lehetett semmibe venni még a legsötétebb dik­tatúrák idejében sem.­­ A közösségek építése alapvető fontosságú az uni­tárius hitfelfogásunkban. A vallásszabadságot manapság sokan úgy értelmezik, hogy úgy és azt hiszek, amit aka­rok, én mint egyén, mint in­dividuum. Ez messze nem így van: a hangsúlyozottan előtérbe kerülő individuum kikezdi a közösség megtartó alapjait, elidegenedéshez ve­zet. Kapocs határon innen és túl - A mai világunkban, mi­kor egyre nehezebb akár egy családi közös étkezést is megszervezni, hűtőszek­rényre ragasztott fecniken, mobileszközön kommunikál­nunk messze levő szerette­inkkel, barátainkkal, a valódi találkozások élménye felérté­kelődik. Erre teremtünk isten­­tiszteleti alkalmakat, szere­­tetvendégséget, nőszövetségi estéket, testvérkapcsolatot székelyföldi és tengerentúli gyülekezetekkel, táborozta­­tunk fiatalokat. Egyre fon­tosabb a templom melletti iskola, vagyis a közösségi tér, ahol vallásunk megismerésé­re lehetőség nyílik és a hitre, tudásra hangolás megtör­ténhet a fent említett sokfé­le tevékenységen keresztül. Szolgálatunkban hitünkhöz ragaszkodással, értékeink to­­vábbéltetésével, lelki, szelle­mi megújulással tisztelgünk a tiszta, jézusi kereszténység előtt - tette hozzá Bartha Zsu­zsanna. KO BARTHA WM ZSUZSANNA Egyre több fiatallal gyarapodik az unitárius egyházközség FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Ahol templom ért, ott a hit erősödik Az idén felhúzzák az új református templom falait Nyíregyháza-Örö­­kösföldön. nyíregyháza.­­ A városrész­ben 17 évvel ezelőtt kezdő­dött el egy, akkoriban még kisebb, református közösség szerveződni. Azóta havonta két alkalommal, s lassan-las­­san minden vasárnap meg­tartottuk az istentiszteletet, templom híján a Westsik Vil­­mos-középiskola épületében. Egy példamutatóan összetar­tó református közösség él itt, ahol mindenkinek megvolt az igénye arra, hogy legyen egy szakrális hely számukra - mondta el dr. Gaál Sándor református esperes, akit az új református templom megépí­téséről kérdeztünk. Harminc méter magas torony­­ Végül a Nyíregyháza Refor­mátus Egyházközség pres­bitériuma 2017-ben döntött róla, hogy támogatja az épít­kezést, annál is inkább, mert ezen a városrészen lelkészi szolgálatra is szükség volt. A telket a nyíregyházi önkor­mányzattól vásárolta meg az egyházközség, elkészültek a tervek, jelenleg az alapozás­nál tartunk, egy évet számo­lunk a teljes munkálatokra. Örökösföldön ez lesz a har­madik templom, közvetlenül a görögkatolikus és a római katolikus szomszédságában - fűzte hozzá az esperes. Az épülethez klasszikus mó­don gyülekezeti és közösségi házrész is kapcsolódik, illetve egy különálló lelkészlakás, a terv Kulcsár Attila Ybl-díjas építész munkáját dicséri. - Teljes önállósággal tudja gyakorolni hitéletét ez a kö­zösség is tehát hamarosan, és saját lelkipásztora lehet. Úgy gondolom, hogy egy jelenetős folyamat részesei vagyunk. Miközben - jellemzően a fi­atalabbak - a tanulás vagy a munkavállalás miatt kelet­ről az ország nyugati részére költöznek, az lenne a logikus, hogy ez a folyamat a gyüleke­zetek számában és nagyságá­ban is nyomot hagy, ellenben nem így van. Nyíregyházá­nak a népességmegtartásban betöltött szerepe elvitatha­tatlan, ugyanis a falvakból történő elvándorlás egy része a megyeszékhelyen megáll, befogadja az ide érkezőket a megyéből és határon túlról is. S az emberekben megvan az Isten iránti vágy és igény, ez beigazolódik, hiszen van kik­nek templomot építeni. Öröm, s üzenet Amíg máshol (egyes európai társadalmakban) a keresz­ténység gyengül, a posztmo­dern korban egy olyan világlá­tás kezd kialakulni, amelyben az emberek elidegenednek egymástól, Istentől, a társa­dalmi normáktól, addig a mi kis hazánkban jó látni, hogy tizen-egynehány református gyülekezet alakul az elmúlt esztendőkben, s templomok épülnek. Úgy hiszem, ez tő­lünk egy nagyon szép üzenet a határaikon túlra is. S bizta­tó jel, hogy a reformáció 500 éves hitbeli megújulásának van érvényessége a mai kor­ban - zárta gondolatait dr. Gaál Sándor. ku Tiszateleken tavaly karácsony előtt szentelték fel a közadakozásból és egyéb támogatásokból épült új templomot fotó: pusztai Sándor Az örökösföldi templom látványterve FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM 2019. JANUÁR 14. HÉTFŐ Új találkozási pontok Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyetlen unitárius temploma az idén 80 éves, a Kocsord és Szórványai egy­házközség méltó ünnepsé­gekkel tiszteleg a jeles évfor­duló előtt.­­ Az egyházközség felismerve, hogy az emberek életformája, közösségi léte fo­lyamatosan változik, hamaro­san megépít egy új közösségi teret számukra. A templomot és a lelkészi lakást magában foglaló épületegyüttes szo­rosan kapcsolódik egy kö­zösségi és turisztikai kiállító­helyhez, interaktív informá­ciós teret építenek illetve egy történelmi emlékparkot és sé­tányt. A korszerű játszótérrel pedig a legkisebbekre is gon­dolnak - tette hozzá a lelkész. *> Tiszteletadás a Donnál A Magyar Honvédség fájdalmas emléknapja január 12 -e. Kocsis Fülöp metropolita a Don-kanyarnál járt, oroszországi látogatása során meglátogatta a magyar katonai sírokat. FOTÓ: GÖRÖGKATOLIKUS METROPÓLIA Bő egy év felkészülés a nemzetközi eseményre NYÍREGYHÁZA, DEBRECEN. Fél­időben tart az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusá­nak (NEK) előkészületei. Bu­dapesten 2020. szeptember 13-20-a között, rendezik meg a világméretű rendezvényso­rozatot, amelynek eredmé­nyességét három előkészítő év is segíti.­­ Ez Magyarország számára lehetőség a világ előtti kulturális és spirituális bemutatkozásra, megalakult a főszervező csapat, amely az előkészületek és a felada­tokat koordinálja. Ezekhez tartozik az országjáró kör­útján haladó, a NER szim­bólumaként talán már min­denki előtt ismert missziós kereszt, amely a magyar és magyar vonatkozású szentek és a Szent Kereszt ereklyé­jét hordozó ereklyetartó is. Már eddig is sok egyházme­gyében örömmel fogadták a missziós keresztet, különbö­ző csoportok, karitatív szer­vezetek minden nap lelkisé­­gi programokat szerveztek, egyházmegyei fenntartású iskoláknak tartottak kateké­­ziseket a szentekről a jelenlé­tében, szentmiséket mutattak be, szomszéd települések kö­zösségei imádkoztak előtte. Még hátra van bő másfél év, határainkon túli területekre is eljut a kereszt, reméljük, további bőséges termést hoz a lelkekben - nyilatkozta a Nyír­egyháza-Debreceni Egyház­megyének Dr. Fábry Kornél, a NEK főtitkára. KM

Next