Kelet Magyarország, 2019. november (76. évfolyam, 254-278. szám)

2019-11-02 / 254. szám

2 Krónika Röviden Miniszterelnöki megbízott Tarlós Budapest. Orbán Viktor minisz­terelnök országos közlekedési és közszolgáltatási infrastruk­túra fejlesztéséért felelős mi­niszterelnöki megbízottá ne­vezte ki Tarlós Istvánt. A volt főpolgármester a Fővárosi Közgyűlésben szerzett man­dátumáról lemondott, ezért azt a jelölőszervezet kérésére a Fővárosi Választási Bizottság Ughy Attilának, a XVIII. kerü­let korábbi polgármesterének adta ki. mw Összefogna Farage a brit kormányfővel London­ Választási szövetséget ajánlott Boris Johnson kon­zervatív párti brit miniszter­­elnöknek Nigel Farage, a radi­kális EU-ellenes brit politikai erő, a Brexit Párt vezetője, de ennek fejében a brit EU-tag­­ság megszűnésének (brexit) feltételeit rögzítő megálla­podás elvetését követelte. Nagy-Britanniában december 12-én előre hozott parlamenti választást tartanak. mw Lövöldözések halloweenkor USA: Legalább négy ember meghalt és négy megsebe­sült egy lövöldözésben a San Francisco Bay Area régiójában fekvő Orinda városban tartott halloween-ünnepségen. Utah államban, Roosevelt közelé­ben pedig két embert megöl­tek egy halloween-ünnepsé­gen. MW mir Nem feledhetők a bűnök A bűnök nem akkor tel­jesednek be, amikor el­követik azokat, hanem akkor, amikor elfelejtik - mondta a Nemzeti Vértanúk emlékmű­vének avatásán Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Budapest. Mi, magyarok - aki­ket a kommunisták bűnös népnek neveztek, s akiket szellemi, politikai örököseik ma is annak tartanak - nem hagyjuk beteljesedni az elle­nünk elkövetett bolsevista bűnöket - jelentette ki Kövér László a Vértanúk terén, ahol Orbán Viktor miniszterelnök­kel felavatta az 1918-19-es vö­röstenor áldozatainak emlék­művét. „A 133 nap története olyan tragikus magyar polgárhábo­rú következménye volt, ame­lyet magyar földön született, magyar anyanyelvű, többnyi­re magyar nevet viselő em­berek vívtak nemzettársaik ellen. Olyan polgárháborúé, amelyben az Istent, a hazát, a nemzetet és a családot ta­gadó emberek kíséreltek meg leszámolni az istenhívő, ha­zaszerető és a nemzetet szol­gáló, életüket több ezer éves civilizációs parancsokhoz igazítani törekvő honfitársa­ikkal” - hangoztatta Kövér László. „Az országot túszul ejtő körülbelül ezer embert a dühödt keresztényellenesség, buzgó internacionalizmus, heves nemzetgyűlölet, tuda­tos családrombolás és hazug jelszavak alatt az emberek kíméletlen kifosztása jelle­mezte” - mutatott rá a házel­nök a Tisza István kormányfő meggyilkolásával kezdődött Tanácsköztársaság felidézé­sekor. Kövér arra is felhívta a fi­gyelmet, hogy egy balliberális hazai történész még 2010-ben is azt írta, hogy a vörösterror progresszív volt és utópista, amely az emberibb világ vízi­ójáért akár konkrét embereket is hajlandó volt feláldozni. Felidézte, hogy a több mint fé­lezer ismert áldozat emlékét a kommunista hatalom igyeke­zett eltörölni vagy befeketíte­ni. Szavai szerint az 1919-ben felszínre tört véres polgárhá­ború más formában - szellemi és politikai küzdelemként - ugyan, de napjainkban is zaj­lik. MW „Nem hagyjuk beteljesedni az ellenünk elkövetett bolsevista bűnöket” - mondta Kövér FOTÓ: MW Egykor ledöntötték, most újraalkották Az 1934-ben felavatott Nem­zeti Vértanúk emlékműve a Tanácsköztársaság 133 napos diktatúrája alatt elhunyt ál­dozatok és a meggyilkolt Ti­sza István emlékét örökítette meg. A mintegy öt méter ma­gas kőpillér tetején honfogla­láskori motívumokkal díszí­tett kőkoporsó látható. A pillér előtt Hungária női alakja, há­toldalán egy sárkánnyal küzdő férfialak áll. Az emlékművet 1945-ben előre megszervezett akció során ledöntötték, talap­zatát szétverték. Az emlékmű­vet korabeli fotók alapján Elek Imre szobrász alkotta újra. Felmelegített kvótaper Jövőre dönthet az Euró­pai Bíróság, kötelező-e végrehajtani az uniós migránskvótát, amely egyébként már hatá­lyát vesztette. Európa: Sem az egyszeri, sem az állandó kötelező migrásk­­vótából nem kér Magyaror­szág - jelentette ki Völner Pál. Az igazságügyi tárca állam­titkára szerint a távozóban lévő Európai Bizottság (EB) még mindig ragaszkodik a bevándorlók Magyarország­ra történő betelepítéséhez, a kormány álláspontja viszont változatlan az ügyben - rea­gált az Európai Bíróság főta­nácsnokának a kvótaperben csütörtökön elhangzott indít­ványára, amely szerint Buda­pest, Prága és Varsó jogsértő­en járt el az ügyben. Völner emlékeztetett rá, hogy az EB azért perelte be hazánkat, mert nem hajtot­tuk végre a 2015-ben „csel­lel átvert egyszeri kötelező kvótát”, amely az országot 1294 migráns betelepítésére kötelezte. Hangsúlyozta: kez­dettől fogva meggyőződése a magyar kormánynak, hogy ez az egyszeri kvóta csak a kezdet, és Brüsszel valódi cél­ja az, hogy az állandó, felső korlát nélküli, automatikus kötelező kvótát vezessen be. Ennek a jelei ma is egyértel­műek - jegyezte meg az ál­lamtitkár. Hozzátette: az EU bevándorláspárti erői most a máltai megállapodás kiter­jesztésével akarják rávenni a tagállamokat a migránsok betelepítésére, és kényszer­­pályára akarják állítani az új Európai Bizottságot is. Magyarország a 2015-ös kvótadöntés miatt az uniós bírósághoz fordult, vitatta a határozat jogszerűségét, és elutasította a kettős mércét, amiért az unió csak három tagállammal - Magyaror­szággal, Lengyelországgal és Csehországgal - szemben indított kötelezettségsze­­gési eljárást, holott számos más uniós tagállam sem teljesítette a kvótahatáro­zatot. A bíróság 2017 szep­temberében elutasította a magyar és a hasonló szlovák keresetet, majd az EB pert indított azért, hogy Magyar­­ország hajtsa végre az idő­közben már hatályát vesztett kvótahatározatot. Az ítélet 2020 első felében várható, a bíróságot a főtanácsnoki in­dítvány hivatalosan nem köti. A menekültkvóták elutasí­tása az uniós alapszerződésre támaszkodott, Lengyelország az ellenőrizetlen migrációtól védte magát így - reagált Piotr Müller lengyel kormányszó­vivő a főtanácsnok szavaira. A lengyel kormány úgy ítéli meg, hogy a menekültátirá­nyítás elutasítása visszave­zethető az uniós alapszerző­désre, mely az Európai Unió tagállamai számára fenntartja a belső biztonság megőrzésé­nek hatáskörét. Közben a görög parlament szigorította a migránsokra vonatkozó törvényt, amely így rövidebb határidőket szab a menekültügyi kérelmek elbírálására és az elutasított kérelmezők kitoloncolásá­ra. Jelenleg mintegy 35 ezer ember él a görög fogadótábo­rokban, a hatszorosa annak, amennyit képesek ellátni, és emiatt rendszeresekké váltak a lázadások. ma Görögországban szigorították a migrációs törvényt FOTÓ:AFP 2019. NOVEMBER 2., SZOMBAT Nagykereszttel tüntették ki Lezsák Sándort Az egész magyar nem­zet hálája jelének nevezte a kitüntetést Orbán Viktor, Budapest. A magyar nemzeti kultúra szószólójának nevezte Lezsák Sándort Orbán Viktor kormányfő, aki a Magyar Ér­demrend nagykeresztje pol­gári tagozat kitüntetést adta át az Országgyűlés alelnökének, József Attila-díjas költőnek, a Nemzeti Fórim, a Bethlen Gábor Alapítvány és a Mind­­szenty Társaság elnökének, a Lakitelek Népfőiskola alapító­jának. Méltatásában kiemelte: Lezsák Sándor azon dolgozik, hogy visszaadja a magyarság önbecsülését a Kárpát-meden­cében, a nemzet önbecsülése pedig az egyes emberek önbe­csüléséből adódik. Orbán Viktor úgy fogalma­zott: régi adósságát törleszti Magyarország, amikor a nagy­keresztet átadja Lezsák Sán­dornak. Történelmi tény, hogy 1987-ben az ő kertjéből indult útjára a rendszerváltás, de nem ezért kapja az elismerést, hanem azért, amit végigvitt és befejezett - jegyezte meg a miniszterelnök. Kiemelte: ragyogó közéleti életpályája és jelentős irodalmi életműve mellett Lezsák Sándor most is a három évtizeddel ezelőtti lendülettel és határozottság­gal dolgozik. A kormányfő az egész magyar nemzet hálája jelének nevezte a kitüntetést, egyúttal 70. születésnapja al­kalmából is köszöntötte az Or­szággyűlés alelnökét. mw Ügyvivőként marad Juncker Nem sikerült időben felállnia az új bizott­ságnak, így marad a régi, de korlátozott jogkörrel. BRÜSSZEL: Az eredeti tervekkel ellentétben nem tudott hiva­talba lépni november elsején az új összetételű Európai Bi­zottság (EB). A Jean-Claude Juncker vezette régi testület mandátuma azonban csütör­tökön lejárt, de tagjai ügyvi­vőként folytatják a munkát. Ursula von der Leyen meg­választott elnök vezetésével azért nem tudott még felállni az új EB, mert négy biztos még hiányzik. A jelenlegi céldátum december elseje, bár vannak, akik szerint egyre kevésbé va­lószínű, hogy ez tartható lesz. A hét elején Von der Leyen hivatalosan is elfogadta a ma­gyar Várhelyi Olivér és a fran­cia Thierry Breton jelölését, a brexit elhalasztása miatt je­löltet kért az Egyesült Király­ságtól is. A román kormány legutóbbi jelöltje helyett pedig mást kér, amire legkorábban az új román kormány felállása után lehet számítani. Az új EB megalakulásának elhalasztására korábban há­romszor volt példa, legutóbb a másodszor is José Manuel Barroso vezette EB a terve­zettnél három hónappal ké­sőbb állt fel. Ez azonban las­sítja az uniós munkát, mivel az ügyvivőként hivatalban maradó testület illetékessége korlátozott. „Ezen időszak alatt folytatni fogjuk a napi adminisztrációt. Anélkül, hogy elébe mennénk a kö­vetkező bizottság politikai döntéseinek” - írta a bizto­soknak a 64 éves Juncker. Átmenetileg nem vezeti a tes­tületet: november 11-én a hasi aortatágulat miatt műtétre szorul, és kórházi ápolásá­nak ideje alatt alelnöke, Frans Timmermans fogja helyette­síteni. MW Jean-Claude Juncker fotó: afp Megelőzhető stroke-veszély Azonnal hívjanak men­tőt, ha stroke-ra utaló tüneteket észlelnek­ Magyarország. Évente négy­ezer stroke következtében kialakuló maradandó fogya­tékosság vagy haláleset lenne megelőzhető, ha az emberek felismernék a tüneteket és időben segítséget hívnának - nyilatkozta a Vasárnap Reg­gel ma megjelent interjújában Óváry Csaba. Az Országos Kli­nikai Idegtudományi Intézet (OKITI) főigazgatója elmond­ta, a stroke sok tünete nem jár fájdalommal, így sokan arra várnak, hogy jobban legye­nek, ahelyett, hogy azonnal mentőt hívnának. Fokozot­tan érvényes ez a fiatalokra, akik sokszor nem veszik elég komolyan a tüneteket, mert nem gondolják, hogy ez velük is megtörténhet. Ezért lénye­ges, hogy ilyenkor késlekedés nélkül kerüljön olyan kórház­ba a beteg, ahol stroke-cent­rum van. Minden elveszített perc csökkentheti a gyógyulás esélyét. - A stroke-ellátás színvona­la az elmúlt évtizedben na­gyon sokat fejlődött. Hazánk­ban is terápiás forradalom zajlott 1995 óta ezen a terüle­ten, mióta bevezették a vér­­rögoldó kezeléseket - mondta Óváry Csaba. - Az országban létrejött 39 stroke-centrum, és ezzel olyan eljárások váltak hozzáférhetővé, amelyekhez korábban nem lehetett sür­gősséggel hozzájutni. Ráadá­sul a mai képalkotó vizsgála­toknak köszönhetően ki lehet választani a betegek számára a személyre szabott gyógyító eljárást. mw Óváry Csaba FOTÓ: MW

Next