Kelet Magyarország, 2019. november (76. évfolyam, 254-278. szám)
2019-11-26 / 274. szám
2 Krónika Röviden Elhunyt Horváth János Budapest. Életének 99. évében, hétfő hajnalban elhunyt Horváth János volt fideszes országgyűlési képviselő. 1945 és 1947 között kisgazda nemzetgyűlési, majd 1998 és 2014 között fideszes országgyűlési képviselő volt. A közgazdász végzettségű politikust 1944- ben a Gestapo letartóztatta, majd halálra ítélték, de a börtönből sikerült megszöknie. 1947-ben koholt vádak alapján négy év kényszermunkára ítélték. MW Vádat emeltek a kamionos ellen London Bűnösnek vallotta magát illegális bevándorlás elősegítésére szőtt összeesküvésben hétfőn Londonban annak a bolgár rendszámú kamionnak a sofőrje, amelynek hűtőkonténerében október végén 39 vietnámi állampolgárt holtan találtak Anglia délkeleti részén. A 25 éves, észak-írországi illetőségű Maurice Robinson ellen 39 rendbeli emberölés, valamint embercsempészetre, illegális bevándorlás elősegítésére és pénzmosásra szőtt összeesküvés címén emeltek vádat, mw KELET Soros György kudarcot vallott Nemzetbiztonsági források szerint Soros György mindent bevetett, hogy Magyarország ne kaphassa meg a bővítési és szomszédságpolitikai posztot az új Európai Bizottságban (EB). BRÜSSZEL November elején Soros György felhívta telefonon a Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elnökét, Daniela Schwarzert, és a bevándorláspárti milliárdos azt kérte tőle, járjon közbe Angela Merkel német kancellárnál, hogy ne Várhelyi Olivér kapja a bővítési és szomszédságpolitikai portfoliót az új bizottságban - értesült hazai nemzetbiztonsági forrásból a Magyar Nemzet. A tőzsdespekuláns a beszélgetés során azt hangoztatta, végzetes veszélyt jelentene az európai integráció egész külső hitelességére, ha a magyar kormány delegálna tisztviselőt a kérdéses posztra. Soros mindezt azzal igyekezett alátámasztani, hogy szerinte Orbán Viktor magyar kormányfőnek túl szoros és az unióra nézve kockázatos a kapcsolata az oroszokkal és a törökökkel. Schwarzer magán a telefonhíváson nem csodálkozott, mivel személyesen ismeri Sorost, és a milliárdos a DGAP egyik támogatója. A kérés ugyanakkor meglepte őt, és próbálta elmagyarázni Sorosnak, hogy „a dolgok nem így működnek”. Közölte, hogy felhívni még fel tudná a kancellárt, de az teljesen kizárt, hogy ennyire direkt politikai tanácsot adjon neki. Soros György nehezen fogadta el az elutasítást, és próbálta győzködni Schwarzert az ügy jelentőségéről. A Magyar Nemzet információi szerint ennek ellenére a közbenjárás elmaradt, a magyar jelölt, Várhelyi Olivér pedig bővítési biztos lesz. A magyar kormány eredetileg Trócsányi László volt igazságügyi minisztert jelölte az Ursula von der Leyen vezetése alatt megalakuló bizottságba, az ő személyét azonban - részben a Soros-hálózat vádaskodásai alapján indult Magyarország elleni uniós eljárások miatt - az Európai Parlament (EP) jogi szakbizottsága elutasította. Meghallgatása előtt, az esetleges kinevezése ellen nemcsak a balliberális EP-képviselők, hanem a Nyílt Társadalom Alapítványok támogatási listáján szereplő magyarországi Helsinki Bizottság is szót emelt. Soros nagyrészt az évtizedek alatt kiépült alapítványi hálózatának köszönheti erejét. A hozzá köthető szervezetek karitatív és jogvédő álca alatt jelentek meg a rendszerváltás körüli években Kelet-Európa-szerte, de a világ gazdasági és politikai központjaiban is vannak hídfőállásaik. Sorosnak az előző ciklusban több mint kétszáz szövetségese volt az Európai Parlamentben. A milliárdos brüsszeli alapítványának tucatnyi akkreditációval rendelkező lobbistája van, akik szinte hetente találkoztak a Jean-Claude Juncker vezette előző Európai Bizottság képviselőivel. Ma Soros Györgynek, a tőzsdespekulánsnak alapítványi hálózatának köszönhetően, mindenhol vannak emberei FOTÓ:AFP Besült a bevándorláspártiak fegyvere Az EU külügyminiszteri tanácsa elfogadta az új Európai Bizottság névsorát, amiben Várhelyi Olivér mint a bővítési portfolióra jelölt magyar biztos is szerepel. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta, hogy az uniós tagországok külügyminisztereiből álló tanácsnak ezzel a döntésével véglegessé vált azon nemzetközi bevándorláspárti erők törekvéseinek kudarca, amelyek folyamatosan próbálták megakadályozni, hogy a magyar kormány jelöltje tölthesse be a bővítési biztosi portfoliót. Ezzel a döntéssel immáron biztossá vált, hogy a magyar biztos az új Európai Bizottság egyik legfontosabb pozícióját töltheti be, hiszen az Európai Unió bővítési politikája az egyik legfontosabb uniós politika, és az EU jövője szempontjából az egyik legnagyobb jelentőségű terület - közölte a miniszter. Az új bizottság a tervek szerint december 1-jén kezdi meg munkáját. Reflexből kettős mérce A papok mindenekfelett álló hatalmát jósolta az Európai Parlamentben Dobrev Klára. Brüsszel keresztény fundamentalizmustól retteg és a papok korlátlan hatalmát vizionálta Dobrev Klára az Európai Parlament (EP) szinte üres üléstermében. A DK EP-képviselője múlt heti felszólalásában arról beszélt, vallási fundamentalisták akarnak ismét tiltani, beleszólni legszemélyesebb ügyeinkbe, beleszólni abba, hogy kit és hogyan szerethetünk, hogyan taníthatjuk a gyerekeinket. A Demokratikus Koalíció képviselőjének felszólalása több sebből vérzik, kezdve azzal, hogy Európában vallásszabadság van. - Sem Magyarországon, sem Európában nem létezik olyan, hogy a keresztény vallást vagy tanítást ráerőszakolják bárkire, aki nem tartozik egyik keresztény felekezethez sem - mondta a Magyar Nemzetnek Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója, aki leszögezte: a vallásszabadság, lelkiismereti szabadság alkotmányosan rögzített jog az európai országokban. Ugyanakkor - mint mondta - vallásüldözés igenis van Európában, az viszont épp a keresztények kárára történik - fogalmazott Törcsi Péter. Gyurcsányné felszólalása feltehetően régi reflex, hiszen mind az ő, mind férje családjában hagyomány a keresztények elleni fellépés, szavai a bolsevik kommunista időket idézi - hangsúlyozta az elemző. - A DK mindig is belerúgott a keresztény egyházba. Emlékezzünk csak, Gyurcsány Ferenc pár éve a papokat támadta, amiért a misebor elfogyasztása után autót vezethettek. Azaz a DK elnöke a papok feladatát korlátozta volna - idézte fel Törcsi Péter. Kitért arra is, hogy a vallási fundamentalizmus a keresztény felekezeteknél nem erőszakot, hanem a Biblia szerinti tanításhoz való ragaszkodást jelenti. Fontos emlékeztetni, hogy az iszlám fundamentalizmusnak a migráció erősödésével Európában is rengeteg halálos áldozata van, a terrorszervezetek által elkövetett robbantások, erőszakos támadások mögött az iszlám fundamentalizmus húzódik meg - mondta az elemző. Szerinte a DK és Dobrev ez utóbbit nem ismeri el, ehelyett a keresztényeket támadja, ami azt jelzi, hogy ha a DK nagyobb hatalomhoz jutna, azonnal lebontaná a kerítést, tömegével engedné be a migránsokat, akik között iszlám szélsőségesek is vannak. MW Gyurcsányné a kereszténységtől retteg FOTÓ: EURÓPAI PARLAMENT Felmentették az istenkáromlókat A másodfokú ítéletet megváltoztatva a Kúria pénteken felmentette azokat az abortuszpárti aktivistákat, akik 2016. április 10-én egy a lengyel nagykövetség előtt tartott tüntetésen szentmisét imitálva „abortusztablettával” áldoztatták a jelenlévőket. A demonstrációt a lengyel abortusztörvény szigorítása ellen szervezték a külképviselet elé. Klaus Iohannis nyerte a román elnökválasztást A jelenlegi államfő nyerte a román elnökválasztás második fordulóját. BUKAREST: Klaus Iohannis újabb öt évig maradhat hivatalában. Az előzetes eredmények szerint a jobbközép párt jelöltje magabiztos győzelmet aratott vetélytársa, a volt szociáldemokrata kormányfő, Viorica Dancila fölött. Az IRES közvélemény-kutató cég becslése alapján a hivatalban lévő jobbközép, Nemzeti Liberális Párti államelnök a szavazatok 66,5 százalékát, míg ellenfele, a szociáldemokrata Dancila 33,5 százalékot szerzett vasárnap. Az urnazárás és az eredménybecslés közzététele után Iohannis az európai, modern és normális Románia győzelmeként értékelte, hogy az exit poll alapján a voksok kétharmadát megszerezve aratott győzelmet. Iohannis elsöprő győzelme azt jelenti, Dancilának nem csak hogy nem sikerült lefaragnia jelentős, tizenöt százalékos hátrányát, de megszorongatni sem tudta a hivatalban lévő elnököt. A romániai megyék közül Iohannis 37-ben győzedelmeskedett, Dancilanak csak öt a-romániai megyében sikerült megszereznie a szavazatok többségét. A magyar többségű székely megyékben alig szavaztak, a román diaszpóra részvételi aránya rekordot döntött. A több mint tízmillió szavazatból minden tizedik voks külföldről érkezett, 94 százalékuk Iohannist támogatta. mw 2019. NOVEMBER 26., KEDD Vang Ji: „Hongkong Kína része marad” Rekordrészvétel mellett elsöprő sikert arattak a demokrata párti jelöltek Hongkongban. Hongkong: Helyi idő szerint hétfő reggel kilenc óráig a demokrata párti jelöltek a 18 kerületből 17-et megnyertek a hongkongi helyhatósági választásokon. A kerületi bizottságok a 2015-ös választások óta mind kormánypárti irányítás alatt álltak. A részvételi arány rekordot döntött: a szavazatra jogosultak 71,2 százaléka, 2,94 millió ember adta le voksát. Négy évvel ezelőtt a részvételi arány 47 százalékos volt. A kerületi bizottságok ugyan helyi ügyekkel foglalkoznak, de a helyhatósági választások mérceként szolgáltak arra, hogy a lakosság milyen mértékben támogatja a kormányellenes tiltakozásokat, illetve mennyire áll ki Carrie Lam kormányzó mellett. Hongkongban immár hat hónapja tart az a tüntetéshullám, amely a Peking-párti kormányzattal szembeni, általános tiltakozássá szélesedett. A demonstrációkon a rendőrség rendszeresen összecsap a gyakran fémrudakkal, Molotov-koktélokkal és téglákkal felfegyverzett tüntetőkkel, akiknek megfékezésére könnygázt, gumilövedékeket és vízágyúkat vet be. Peking továbbra is támogatja Carrie Lam hongkongi kormányzót - jelentette be a kínai külügyi szóvivő. Vang Ji, kínai külügyminiszter pedig Tokióban elmondta: akárhogy is alakuljon a helyzet, a különleges közigazgatási státusszal bíró város változatlanul Kína része marad. Hasonlóan vélekedett a japán miniszterelnök is. Abe Sindzó azt mondta: Hongkong csak az „egy ország, két rendszer” elve mentén maradhat sikeres. Az egykori brit gyarmat 1997-ben tért vissza Kínához, de úgy, hogy különleges jogai vannak. mw Rendszeresek a tüntetők és a rendőrök összecsapásai FOTÓ:AFP