Kelet Magyarország, 2020. október (77. évfolyam, 230-255. szám)
2020-10-01 / 230. szám
2 Krónika Röviden Négyszázezer felett az átlagkereset Budapest. Júliusban a bruttó átlagkereset 401 800 forint volt, 10,8 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. A közmunkások nélkül számolva 10,9 százalékos emelkedéssel 413 360 forintra nőtt. Az év első hét hónapjában a bruttó átlagkereset 395 900, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 263 300 forint volt, mindkettő 10 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest - jelentette a KSH. A rendszeres - prémium, jutalom, egyhavi külön juttatás nélkül számolt - bruttó átlagkereset 376 300 forintra becsülhető, ez 10 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban volt. MW Kőkemény volt az elnökjelölti vita Cleveland. Lezajlott a novemberi választásra készülő amerikai elnökjelöltek első országos televíziós vitája, amelyet az ohiói Clevelandben rendeztek meg. A republikánus Donald Trump elnök választási csalásokra figyelmeztetett és legazemberezte a demokrata Joe Bident, aki hazugnak, bohócnak, fajgyűlölőnek nevezte az elnököt. Donald Trump szerint a levélszavazás alkalmat ad a csalásra, Joe Biden tagadta ezt. Trump szerint visszaélések már voltak, példaként említette Nyugat-Virginiát. MW KELET Óriási Megtárgyalta tegnap a kormány az orvosi kamara béremelésre vonatkozó javaslatát. Emellett büntetnék a hálapénz elfogadóját és bizonyos összeg fölött a hálapénz fizetőjét is. Budapest: Az orvosok bérének jelentős emeléséről is tárgyalt tegnapi ülésén a kormány. Orbán Viktor miniszterelnök javasolta, vegyék napirendre a Magyar Orvosi Kamara (MOK) javaslatait, tudta meg az Origó. hu. A portál úgy tudja: a kabinet hajlik az elfogadásukra, így 120 százalékkal emelkedhet az orvosok fizetése. A kamara ezzel párhuzamosan a hálapénz betiltását is kezdeményezte, méghozzá azt, módosítsák úgy a büntető törvénykönyvet (Btk.), hogy a hálapénz elfogadása és - bizonyos összeg felett - a fizetése is minősüljön bűncselekménynek. Az Origó. hu szerint a kormány kész saját javaslatává tenni a kamara Btk.-módosító szándékát. A MOK év elején dolgozott ki egy javaslatot az orvosbérek emelésére. Az új bértábla kialakításához az osztrák orvosi bérek 55 százalékát vették alapul. Ezt úgy alakították ki, hogy figyelembe vették az ország teherviselő képességét, a két ország közötti vásárlóerő különbségét és azt a tapasztalatot, hogy egy orvos - mint általában minden munkavállaló - akkor szánja el magát a külföldi munkavállalásra, ha legalább 50 százalékos pluszpénzzel számolhat. Számításaik szerint egyébként javaslatuk elfogadása nettó 250-300 milliárd forintos többletterhet róna a költségvetésre. Az orvosi kamarának a járvány kitörése előtt készített felmérése szerint az orvostanhallgatók kétharmada tervezi azt, hogy külföldön, 21 százalékuk hogy itthon a magánegészségügyben, és csak 17 százalékuk, hogy itthon, az állami egészségügyben vállal munkát. A MOK javasolta béremelés a diákok 95 százalékát tartaná itthon. A kamara többek között azt várja javaslatától, hogy a paraszolvencia 70 év után nem terheli többé a társadalmat sem anyagi, sem erkölcsi értelemben. Illetve, hogy a magyar orvosok helyzete hasonlóvá válik a környező, hasonló gazdasági teljesítményű országokban dolgozó kollégáikéhoz, és a külföldre távozás anyagi motivációja megszűnik. MW A béremeléssel a kamara szerint megszűnhetne a külföldi munkavállalás anyagi motivációja fotó: mti Több pénz jut a szakdolgozóknak Idén januártól a kormány jelentősen emelte az egészségügyi szakdolgozók bérét, amit most novemberben 20 százalékos, majd 2022-benegy újabb béremelés követ. Az elmúlt évtizedben hazánkban 68,6 százalékkal csökkent a külföldi munkavállaláshoz engedélyt kérő orvosok száma, és megfeleződött a külföldre készülő szakápolók száma is, de még mindig sokan mennek el külföldre dolgozni. Áder: Fenntartható városok Európa megmutathatja, hogyan lehet egyszerre megőrizni az életszínvonalat és megóvni a természetet. ZALAEGERSZEG: A magyarok 65 százaléka vallja, hogy az elmúlt hat hónapban személyesen is tett valamit a klímaváltozás megfékezéséért - idézte az Európai Unió legfrissebb statisztikáit Áder János a Zalai Hírlapnak adott interjúban. A köztársasági elnök büszkén jegyezte meg, hogy a magyarok az EU-átlagnál fogékonyabbak a fenntarthatósági témák iránt, amilyen például a klímaváltozás is. Magyarország az Európai Unió tagjaként részese annak a közösségnek, amely a világon a legszigorúbb környezetvédelmi szabályokkal rendelkezik, a legambiciózusabb klímavédelmi célokat szabja meg, és a fenntarthatóság szempontjait a leginkább szem előtt tartja - jegyezte meg az államfő. Így az sem meglepő, hogy Magyarország azon kevés EU-tagállam közé tartozik, ahol a klímasemlegesség elérésének célját törvénybe foglalták - hangsúlyozta. Áder János kifejtette: azokat a cégeket, amelyek nem kívánnak tenni a klímaváltozás leküzdéséért, a közös felelősségből inkább kimaradnának, a befektetők vagy éppen a vásárlók büntetni fogják, és előbb-utóbb tönkremennek. Ráadásul a technológia gyorsan fejlődik és kínál környezetbarát megoldásokat. A köztársasági elnök példaként a napelemeket hozta fel, amelyek költsége 10 év alatt 85 százalékkal zuhant. Az államfő egyúttal óvott a szélsőségektől, például attól, hogy a környezetvédelem csak a városiasodás megfordításával lehetséges. Fontosnak minősítette a Föld biológiai sokszínűségének, biodiverzitásának megőrzését. Megjegyezte: Magyarország ebben is az EU élvonalába tartozik. Áder János üdvözölte, hogy az Európai Bizottság az uniós 750 milliárd eurós kilábalási csomag (az úgynevezett Next Generation EU) 37 százalékát az európai zöld megállapodásban foglalt célokra kívánja fordítani. Ígéretesnek mondta azt a bizottsági tervet is, amely új iparstratégia kidolgozására irányul. Fontosnak nevezte azt is, hogy a zöldberuházások, tőkeinjekciók úgy történjenek, hogy az egyes tagállamokra nehezedő terhek elviselhetők maradjanak. Ugyanis Európán kívüli versenytársaink egy része éppen a környezeti és a társadalmi ráfordításokon spórolva kíván versenyképesebbé válni - mutatott rá. - Ha jól csináljuk, Európa és annak tagállamai nemcsak utat mutatnak az életszínvonal megőrzése és a természeti környezet megóvása terén, de erősíthetik a tudományos és gazdasági versenyben elfoglalt pozíciójukat is. Magyarországnak van keresnivalója ebben a történetben - hangsúlyozta az államfő, mw Áder: A biodiverzitás megőrzésében éllovasok vagyunk fotó: keh Ingyenes az influenza elleni oltás Nő a kórházi ellátásra szorulók száma, mától kérhető az ingyenes influenza elleni oltás, Budapest. Jelentősen emelkedett a koronavírus okozta megbetegedéssel kórházba kerülők száma, tegnap 773 fertőzött szorult kórházi ellátásra, 54-en voltak lélegeztetőgépen. Az utóbbi 24 órában 894-gyel, 26 461-re nőtt az azonosított fertőzöttek száma, és nyolc beteg meghalt, így az elhunytak száma 765- re emelkedett, 5890-en pedig már meggyógyultak, jelentette be az operatív törzs tegnapi tájékoztatóján Müller Cecília. Az országos tiszti főorvos elmondta, a környező országokban is egyre több a beteg, ezért további járványügyi intézkedéseket vezetnek be, nekünk azt kell elkerülnünk, hogy további korlátozásokra legyen szükség. Beszélt arról is, hogy naponta 10-12 ezer tesztet végeznek el, és hogy fertőzésgyanú esetén mindenkinek térítésmentes a PCR-teszt. A tiszti főorvos kérdésre elmondta, hogy az influenza a légzőszerveket támadja, a koronavírus ezenfelül az egész testet. Amit meg lehet előzni, azt meg kell, ezért mindenkit arra buzdít, hogy adassa be a mától ingyenesen igénybe vehető, influenza elleni oltást. Kiss Róbert rendőr alezredes közölte, hogy a 10 napos hatósági házi karantén alól mentesülnek azok, akik a szlovénmagyar határon át ingáznak, valamint akik a másik országban oktatásban vesznek részt vagy egészségügyi ellátására szorulnak. mw 2020. OKTÓBERI., CSÜTÖRTÖK Brüsszel ismét támadásba lendült Varga Judit szerint valótlan dolgokat állít Magyarországról az EB jogállamisági jelentése, Budapest. Az Európai Bizottság (EB) lemondásra felszólított alelnöke, Vera Jourová vezetésével bemutatták Brüsszelben a magyar és a lengyel kormány által ellenzett jogállamisági jelentéseket. A hazánkról szóló részben idézett civil szervezetek többsége szoros kapcsolatot ápol a Soros György-féle Nyílt Társadalom Alapítványokkal. A Magyarországról szóló dokumentum a bírák függetlensége, az antikorrupciós küzdelem hatékonysága és a médiapiac sokszínűsége tekintetében is kritikát fogalmaz meg. Jourová elmondta, céljuk feltárni a tagállamokban meglévő problémákat, s párbeszédet kezdeményezni. - Nem fogunk meghátrálni attól, hogy folytassuk a 7. cikkely szerinti eljárásokat - tette hozzá, utalva a hazánkkal és Lengyelországgal szemben zajló brüsszeli eljárásokra. Korábban a német EU-elnökség a magyar ügy lezárását helyezte kilátásba. Varga Judit igazságügyi miniszter abszurdnak és valótlannak nevezte az Európai Bizottság új jogállamisági jelentését, amely így nem szolgálhat alapul semmilyen jogállamisági vitához az Európai Unióban. Szerinte a jelentés koncepciója és módszertana elhibázott, forrásai kiegyensúlyozatlanok, tartalma megalapozatlan, mw Trianon-kiállítások a Nemzeti Múzeumban A diktátum egy jelenbeli és jövőbeni európai ügy is - mondta Kövér László a Trianon-kiállítás megnyitóján. BUDAPEST: Szenvedő szerkezet - Hétköznapi Trianon címen vándorkiállítással, Összetartozás éve elnevezéssel pedig kerítéstárlattal emlékezik a trianoni diktátum aláírásának századik évfordulójára a Magyar Nemzeti Múzeum. Trianon a nemzetellenesség és az identitásküzdelem lelki szinonimája a hazáját és nemzetét szerető minden magyar ember számára, immár egy évszázada - hangsúlyozta a megnyitón Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Mint ahogy megfogalmazta, Trianon nem pusztán egy lezáratlan múltbéli magyar történet, hanem egy jelenbeli és jövőbeni európai ügy is. Ugyanis napjainkban kivétel nélkül minden európai nemzetnek szembe kell néznie a létére törő nemzetellenességgel, az előttünk álló jövőben minden európai nemzetnek meg kell vívnia a maga identitásküzdelmét a fennmaradásáért - hangoztatta. A Szenvedő szerkezet - Hétköznapi Trianon kiállítás több száz eredeti műtárgy és iratanyag - többek között honosítási és kiutasítási dokumentumok, vasúti papírok, úti passzusok, képeslapok - bemutatásával kívánja testközelbe hozni a diktátum következményeit, valamint azt az emberfeletti teljesítményt, amellyel az ország képes volt talpra állni és újraszervezni önmagát a nemzettragédia után. A vándortárlat október közepéig lesz látható a múzeumkertben, majd az ősszel Tatán, Mosonmagyaróváron és Hajdúböszörményben is bemutatják. A múzeumkert kerítésén elhelyezett Összetartozás éve kerti galériával - amely az elszakított nemzetrészek és az anyaország kulturális összetartozását teszi láthatóvá - 2021. június 4-éig találkozhatnak az érdeklődők. MW Látogatók a Nemzeti Múzeum kerti pavilonjában fotó: mti