Kelet Magyarország, 2020. november (77. évfolyam, 256-280. szám)

2020-11-02 / 256. szám

2 Krónika Franciaország: Őrizetbe vet­tek egy férfit a dél-francia­országi Lyonban, akiről azt feltételezik, hogy szombat délután rálőtt egy ortodox papra egy görög templom közelében. A gyanúsított in­dítékai lapzártánkig nem vol­tak ismertek. Az előállított férfi megfelel a szemtanúk által adott személyleírásnak, de a támadáshoz használt fegyver nem volt nála. A ha­tóságok jelenleg vizsgálják az esetleges érintettségét az em­berölési kísérletben. A papot súlyos állapotban kórházba szállították, a hasán sebe­sült meg, a mentősöknek azt mondta, hogy nem ismeri a támadóját. MW Két embert megölt, ötöt megsebesített Quebec­ Elfogott a rendőrség a kanadai Quebec városá­ban vasárnap hajnalban egy férfit azzal a gyanúval, hogy valamilyen szúrófegyverrel megsebesített hét embert, akik közül kettő belehalt a sérülésekbe. A 20-as éveinek közepén járó férfi középkori ruhában követte el ámokfu­tását szombat este, minden­szentek napjának előestéjén (halloween) a tartományi főváros törvényhozási épü­letének közelében - közölte a rendőrség. Lapzártánkig nem közöltek semmit a le­hetséges indítékról. Az öt sé­rültet kórházba szállították, de állapotukról még nem nyilatkoztak. MW KELET Röviden őrizetbe vették a lyoni lövöldözőt Mától már szigorítanak A nyilvános, zenés-tán­cos rendezvényeken, a vendéglátó egységek­ben is kötelező lesz má­tól a védőmaszk hasz­nálata akkor, amikor a vendégek éppen nem fogyasztanak semmit. Magyarország: Amíg az egyé­ni védekezéssel gátat lehet vetni a vírus terjedésének, addig a kormány erre tá­maszkodik, s ennek egyik jelentős állomása, hogy hét­főtől kibővül a védőmaszk használatával kapcsolatos szabályozás - hangoztatta a koronavírus-járvány elleni védekezésért felelős opera­tív törzs ügyeleti központ­jának vezetője szombaton a közmédiának. Lakatos Tibor elmondta, hogy mától a nyil­vános, zenés-táncos rendez­vényeken, a vendéglátó egy­ségekben is kötelező lesz a védőmaszk használata akkor, amikor a vendégek éppen nem fogyasztanak semmit. A boltokat ezentúl a rendőrség is ellenőrizheti, nem csak a kereskedelmi hatóság, sőt a rendőrség szankcionálhatja is azokat az üzleteket, ahol nem tartják be a védelmi intézke­déseket. Eddig a rendőrök in­kább figyelmeztettek, de „en­nek az időnek most már vége van”, mert nagyon megnőtt az új fertőzöttek száma. Tombol a járvány, nincs sok szabály, de azokat komolyan kell venni - írta Facebook-ol­­dalán Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője szombaton. Elmondta, arra kérik a hatósá­gokat, hogy zárassák be azo­kat a helyeket, ahol nem tart­ják be a védekezés szabályait. Magyarországon szomba­ton 51, vasárnap 69 idős, kró­nikus beteg meghalt, két nap alatt 7786 új fertőzöttet re­gisztráltak. Az azonosított fer­tőzöttek száma így 79 199-re, az elhunytaké 1819-re emel­kedett. Jelenleg 57 302 aktív fertőzött van, kórházban 4205 beteget ápolnak, 306-an van­nak lélegeztetőgépen. Nagy-Britanniában csütör­töktől csaknem teljes zárlatot rendelnek el, Ausztriában, éjszakai kijárási tilalmat lép­tetnek életbe keddtől. Belgi­umban ezenfelül mától a profi sportok kivételével minden rendezvényt betiltanak, az összes nem létfontosságú üzlet bezár, a hotelek nem fogadhatnak vendégeket. Portugáliában szerdától az or­szág kétharmadát érintő vesz­tegzár lép életbe. Spanyolor­szágban és Olaszországban erőszakba torkolló megmoz­dulásokkal tiltakoztak a szi­gorítások ellen, miközben az olasz kormány Milánó és Ná­poly lezárását tervezi. mw Hétfőtől a vendéglátóhelyeken csak étkezés alatt lehet levenni a maszkot fotó: laufer László Szlovák köszönet az önkénteseinknek Rendkívül jól végzik dolgukat a magyar önkéntesek - mond­ta a szlovák védelmi miniszter. Jaroslav Nad megköszönte a magyar és az osztrák kormány­nak, hogy 50 osztrák és 200 magyar önkéntessel segítik a tesztek elvégzését. Kiemelte, nagyon jó, amikor uniós tagál­lamok, és különösen szomszé­dos országok képesek megálla­podni, segíteni egymáson. Soros György itthoni csápjai Továbbra is nemzetközi fórumokon, külföldi pénzből támadják Ma­gyarországot. Magyarország. Régóta ismert, hogy Magyarországon is mű­ködnek külföldről pénzelt, politikai lobbitevékenységet folytató álcivil szervezetek, amelyek a nyílt társadalom víziójának érvényesítése ér­dekében a közgondolkodás átformálására, és ideológiai nyomásgyakorlásra töreked­nek. Ezekre a Soros György­höz kötődő NGO-kra jellemző, hogy a migráció, a börtönbiz­nisz, vagy épp a jogállamiság ügyében igyekeznek beavat­kozni a magyar belpolitikába is. A Magyar Helsinki Bizott­ság (MHB) mind szervezettsé­gét, mind anyagi erőforrásait tekintve kiemelkedik közülük - írja friss elemzésében a Szá­zadvég. Magyarország évek óta küz­delmet folytat a kontrollálat­­lan migrációval szemben, ezért Brüsszelben támadások kereszttüzébe került. Két éve a Sargentini-jelentés elfoga­dásával jogállamisági eljárást indítottak a magyar kormány ellen, hogy megbüntessék a kabinetet a bevándorlás ügyében képviselt határozott álláspontja miatt. Az MHB ez­zel összefüggésben - a TASZ, az Amnesty International és a Transparency International közreműködésével­­ közzé­tett egy angol nyelvű „tisztázó anyagot”, amely a hazánkat támadó jelentés védelmében készült. A Századvég felteszi a kérdést: hogy vetődhet fel, hogy egy választói felhatal­mazással nem rendelkező formáció legitim szereplője lehet-e a Brüsszel és Magyar­­ország közötti politikai vi­táknak? Másfelől mennyiben helyénvaló az említett NGO-k részéről a külföldi finanszíro­zóik érdekeinek hangoztatása a magyar polgárok jogos elvá­rásaival szemben? A Soros-hálózatra jellemző, hogy gyakran az elítélt bűnö­zők érdekeit helyezi előtér­be. Az MHB tavaly az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt folytatott pereskedéssel, a közel 10 év alatt készített 77 börtönjelentésével, vagy épp a Büntetés-végrehajtás Or­szágos Parancsnokságának (BvOP) támadásával nyilván­valóvá tette, hogy számukra az anyagi, a politikai és az ideológiai szempontok fon­tosabbak, mint a magyarok igazságérzete, valamint az áldozatok jogos igényeinek felkarolása. Nem meglepő az sem, hogy a szervezet tovább­ra is kiemelt figyelmet fordít a migráció ösztönzésére - írják. Beszédes, hogy tavaly az MHB bevételeinek alig több mint 3 százaléka származott hazai szja-, illetve magánfel­ajánlásokból, ezzel szemben az NGO-któl, az Európai Bi­zottságtól, valamint az ENSZ- től juttatott források aránya 85 százalékra tehető. Többek között a Nyílt Társadalom Intézet Alapítvány 81 millió forintot, míg az ugyancsak Soros György nevéhez kötődő Sigrid Rausing Trust és Oak Alapítvány összesen 108 mil­liót adott nekik. mw A Magyar Helsinki Bizottság tíz év alatt 77 börtönjelentést készített fotó: laufer László Maximálják a közjegyzői díjakat A kormány célja, hogy ne lehessen akármek­kora összeget elkérni a családoktól. Budapest: Maximálni fogja a kormány az ingatlan vásárlása esetén fizetendő közjegyzői díjakat - közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter a Kossuth rádió Vasárnapi új­ság című műsorában. Novák Katalin azt mondta: a céljuk az, hogy ne lehessen akár­mekkora összeget elkérni, ha valaki ingatlant vásárol, és ahhoz banki hitelt vesz fel. Ez több tízezer forint megtakarí­tást jelenthet a családoknak - emelte ki a miniszter. Novák Katalin emlékezte­tett arra, hogy jövő januártól 5 százalékra csökken a laká­sok általános forgalmi adója (áfa), a családi otthonterem­tési kedvezménnyel vásárolt ingatlanok esetében pedig ez az 5 százalék is visszaigényel­hető lesz. Ezzel és az illeték­­mentességgel egy 50 millió forintos ingatlan vásárlása­kor 15,5 millió forint spórol­ható meg. Az otthonterem­tési program amellett, hogy olyan, kézzelfogható lehető­séget ad, amellyel önerő nél­kül is elindulhat egy fiatal pár a családalapítás útján, dina­mikát is ad az építőiparnak, ezáltal segíti a magyar gazda­ság növekedését is - hangsú­lyozta a tárcavezető. Novák Katalin kitért arra is, hogy január 1-jétől akár a családi otthonteremtési ked­vezmény teljes összegét és a kedvezményes kamatozású kölcsönt is felveheti az, aki beépíti egy családi ház tetőte­rét, és így külön bejáratú ott­hont hoz létre. mw 2020. NOVEMBER 2., HÉTFŐ Orbán: A magyar templomépítő nemzet ma is Az egyház és a kormány együtt dolgozik a temp­lomok megújításáért és újak építéséért. csömör: A kormány ezután is kész a Magyarországi Refor­mátus Egyház mellett állni, amikor majd az országos tiszt­újításuk után „új lendülettel fognak a magvetéshez, a vetés gondozásához és a betakarí­táshoz” - mondta Orbán Vik­tor szombaton, a reformáció emléknapján a Pest megyei Csömör református temploma felépüléséért tartott hálaadó istentiszteleten. A kormányfő úgy fogalmazott: szövetséget kínálnak a reformátusoknak azokra az esetekre is, amikor „a még feltöretlen ugar meg­művelésébe fognak majd”. Orbán Viktor arról is beszélt, hogy a magyar ma is templom­építő nemzet, amire „a mosta­ni, templomromboló időkben igencsak büszkék lehetünk”. Kifejtette, kormányzásuk 15 éve alatt 3 ezer templom meg­újulását és 130 felépítését tá­mogatták, ezek közül 1124 re­formátus templom újult meg és 47 új épült. Hangsúlyozta: a kormány dolga az épített örök­ség megvédése és a tettre kész gyülekezetek támogatása. A kormányfő szerint a csö­möri reformátusok erejét az is jól mutatja, hogy néhány esztendő leforgása alatt előbb parókiát és gyülekezeti házat emeltek, majd ehhez templo­mot és a magyarok összetar­tozását kifejező emlékművet építettek. mw Újra emelik a bérét a szakdolgozóknak Minden egészségügyi szakdolgozó 42 szá­zalékkal keres többet, mint két évvel ezelőtt. MAGYARORSZÁG: November 1-jétől újabb 20 százalékkal emelkedik az egészségügyi szakdolgozók bére - közölte az Emberi Erőforrások Mi­nisztériuma tegnap. Ugyanis harmadik lépcsőjéhez érke­zett az a 2018-ban elfogadott többéves, többütemes bér­emelési program, amely az ápolói bérek rendezéséről szól. Idén januárban 14 száza­lékkal emelkedett, november 1-jén pedig ismét növekszik az illetményük. Ennek köszön­hetően minden egészségügyi szakdolgozó 42 százalékkal keres többet, mint két évvel ezelőtt - áll a közleményben. A kormány az idén 82 milli­árd forintot fordít erre a célra, amelyből 81 ezer szakdolgozó és 4000 védőnő részesül. „A magyar ápolók minden nap, minden egyes műszakban a jelenlegi járványhelyzetben is nagyszerűen helytállnak, ezért örülünk annak, hogy épp most kerülhet sor ilyen jellegű megbecsülésükre és támogatásukra” - írták. A bér­emelési program következő 30 százalékos állomása 2022 januárjában lesz esedékes. Az Emmi közölte, hogy az állami kórházak vezetőinek kiválasztására javaslattevő bizottságot kért fel a Ma­gyar Tudományos Akadémia képviselőjének vezetésével a kormány szombaton. A bi­zottságba meghívták Kincses Gyulát, a Magyar Orvosi Ka­mara elnökét és több szak­­tekintélyt az egészségügy területéről. A javaslattevő bizottság tagja lesz Oberfrank Ferenc, az MTA Titkárság köztestületi igazgatója, Bedros J. Róbert miniszterel­nöki megbízott, Szócska Mik­lós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Közszolgálati Kar dékánja és Müller Cecília országos tiszti főorvos is. mw

Next