Kelet Magyarország, 2021. január (78. évfolyam, 1-25. szám)
2021-01-22 / 18. szám
2021. JANUÁR 22., PÉNTEK A magyar kultúra az élet forrása A kultúra élharcosai teljes erőbedobással igyekeznek továbbörökíteni nemzeti örökségünket. szabolcs-szatmár-bereg. Vajon a civilizáció és kultúra kifejezések szinonimái-e egymásnak, mint ahogyan a hétköznapokban használjuk és értelmezzük őket? Nos, szó sincs egyezésről, sőt! - fejtegette Pénzes Ottó, a mátészalkai Képes Géza Általános Iskola igazgatója és a helyi Művészetbarát Egyesület elnöke. - A civilizáció rend és Isten nélküli világ, ahol a szabadság, a demokrácia illúzióját kergetve gyakorlatilag a pénz válik istenné, a kíméletlen törtetés az elfogadott magatartássá, a gazdagság, a siker, a karrier és a hatalom céljá. Ebben a világban a dolgoknak nem értelmük, hanem céljuk van: a fogyasztás, a birtoklás, az élvezetek hajszolása, igen, igen, a jólét! A kultúra alapja a hit, a társadalmi rend - ami nem azonos az egyenlőséggel. A kultúrákban tudják, hogy az egyenlőség olyan fogalom, aminek az Isten, istenek vilá-A nemzeti kultúrát az irodalom felől szoktam értelmezni DR.KARÁDI ZSOLTjában van értelme. Az ember a szolidaritásra, a bizalomra, a méltóságra képes. - A kultúrákban élők tudják: a természet mindennel ellátja őket, amire szükségük van. Maguk is ennek részei, ezért nagy alázattal élnek benne - folytatta gondolatmenetét Pénzes Ottó. - A kultúrákban a művészet az a katarzis, ami emlékezteti az embereket istenképűségükre, teremtőerejükre, ami megtanítja őket a gyönyörködés élményére. A kultúrákban az „én” helyett a „mi”-nek van helye, jelentése. Tudják, a pénz pusztán csereeszköz, s a tárgyak is csak szolgálnak. A növekedés, gyarapodás, fejlődés náluk lelki fogalmak. Kétségük sincs afelől, hogy igazi vezetőik a szellem emberei, a vének, akik évezredek bölcsességét hordozzák magukban, s akik mindig is hirdették, hogy nem demokráciára, hanem bizalomra és méltóságra van szüksége az embernek. Jéghegyként olvadozva kereskedőként azt látom, hogy a könyvkiadásban eluralkodik a kapitalista szemlélet, és a nagy kiadók - nincs túl sok belőlük - egyre inkább monopolhelyzetbe kerülnek - véli Szabó Attila könyvkereskedő, bolttulajdonos. Márpedig amíg 3-4 nagy cég dönt arról, mi kerüljön a könyvpiacra, nem kérdés, kik formálják a közvéleményt. Régóta azt látom, hogy a társadalom 5-10 százaléka vesz rendszeresen könyvet, a könyvszakma egy igen szűk rétegigényt igyekszik kielégíteni. Arra pedig, hogy az olvasók köre folyamatosan olvadozik, mint a jéghegy, a gyakran kártékony digitalizáció is egyre jobban ráerősít, a maga sekélyességével. De a digitális platformokkal az is gond, hogy előbb az olvasás igényét veszik el, aztán az olvasásra fordítható időt. Félő, hogy el fogunk szakadni a tápláló kulturális gyökerektől, ami nélkül a digitális térben se lehet hosszú távon életben maradni. Könyvet érezhetően már csak azok vesznek, akik még ezen szocializálódtak, talán az Y generáció még ide sorolható, viszont az utánuk következők már kevésbé. A tankönyvkiadás is elmozdult a digitalizáció irányába, a régi egyetemi könyveket például már nem nagyon nyomják újra. A könyvvásárlási arányok nem sokat változtak, ami a szépirodalomra is igaz. Hihetetlenül gazdag a kortárs irodalom, csak a minőség nem mindig garantált. A széppel mintha már nem lenne érdemes foglalkozni, a könyvborítók harsogóbbak, tolakodóbbak, a könnyedebb műfajokban is nyomul a komor, a vámpírtörténetek, a depresszív skandináv krimik, mintha egy új dekadencia korszakát élnénk - fogalmazott Szabó Attila. A digitális tér is tele értékekkel - A nemzeti kultúrát az irodalom felől szoktam értelmezni - vette át a szót dr. Karádi Zsolt főiskolai tanár. - Büszke vagyok Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Madách Imre, Ady Endre, Móricz Zsigmond, Németh László, Márai Sándor, Áprily Lajos, Reményik Sándor, József Attila, Radnóti Miklós, Nagy Gáspár munkásságára, de Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Szokolay Sándor zenéjére is. A néptánc szintén a magyar kultúra hordozója: Vásárhelyi László, Novák Ferenc, Pesovár Ernő, Martin György jut eszembe. Kálmán Katát, Kornis Pétert, Moholy-Nagy Lászlót a fotóművészek, Jancsó Miklóst, Makk Károlyt, Bódy Gábort, Kósa Ferencet, Nemes-Jeles Lászlót, Enyedi Ildikót a filmesek közül emelhetem ki. A mai ifjak nagyrészt nem is tudják, mennyi értéket tartogat számukra a digitális tér. A tömegkultúra azonban oly erőteljesen tör előre, hogy úgy tűnik, képes ezeket elhomályosítani. A közelmúltban azt kérdezték tőlem, mit kezdhet egy mai diák Kölcsey Ferenccel. Azt válaszoltam: a fiatal már azzal sokat nyer, ha elolvassa a Parainesis néhány gondolatát. E műben sok olyan mondat van, ami nemcsak Kölcsey Kálmánnak szólt, hanem nekünk is üzen... Mi Szabó Attila azt mondja, a társadalom 5-10 százaléka vesz rendszeresen könyvet FOTÓ: DODÓ FERENC Ma csak online ünnepelhetünk NYÍREGYHÁZA. A magyar kultúra napja alkalmából a megyei könyvtár YouTube-csatornáján dr. Karádi Zsolt főiskolai tanár Kölcseyről tart ma előadást 9.30-tól. A Jósa András Múzeum közösségi oldalán óránként jelennek meg ma posztok megyénk hírességeiről: Kölcseyről, Krúdyról vagy az egykori múzeumigazgató Kiss Lajos és Márai Sándor találkozásáról. A Vasutas Művelődési Ház online műsora 10 órakor indul, a résztvevők: Bálint Pál, a Tüneti Együttes vezetője, Czimbalmos István, a Nap Együttes vezetője, Kácsor-Ignácz Gabriella és Kácsor István néptáncpedagógusok, Molnár Ágnes író, illusztrátor és Suszter Csaba, a Szabolcsi Koncert Fúvószenekar és Majorette Csoport vezetője. KM KELET Fókuszban Kollégáinkat kérdeztük: mit jelent nekik a kultúra? Attól utánozhatatlan és csodálatos az ember, hogy az alapvető szükségletein túl képes értékelni az őt körülvevő világot. Keresi a lehetőségeket, melyek színesítik, gazdagítják a mindennapjait, segítenek megélni a mélységeket és a magasságokat, utat mutatnak, amikor a baráti hang már kevés. Lehet élni könyvek, színház, zene, kiállítások és utazás nélkül, de boldoggá teszi-e a gyerekeket a kifestő színes ceruza nélkül? Csáki Alexandra Mindazt, ami vagyok, amivé váltam, ahogy gondolkodom, érzek és a világ dolgaira tekintek, alapvetően meghatározza kultúránk ezernyi csodája, a mesék, versek, szépirodalmi művek, a színházi és táncelőadások, önálló estek, a képzőművészeti kiállítások, zenék és koncertek varázsa új és új élményekkel gazdagítanak. Folyamatosan szükségem van rájuk, mint a levegőre, a tiszta vízre, a jó szóra, az érintésre, mert éltetnek és - remélem - jobbá tesznek. Bednárik Mónika A kultúra akarva-akaratlanul is végigkíséri életünket, de hogy abból a hatalmas kincsesládából ki mennyi értéket és élményt sajátít el, az az egyénen múlik. A szülőknek, pedagógusoknak nagy a felelősségük abban, hogy felkeltsék az érdeklődést az ijakban, s a szikrának egy életen át ki kell tartania. A szikrát én is megkaptam gyermekként, s igyekszem úgy élni, hogy a koncertektől a színházi előadásokig, a kiállításoktól a könyvbemutatókig mindenre jusson idő. M. Magyar László A magyar kultúra nem csupán a Himnusz, a háromszínű lobogó vagy jeles ünnepeink, nagyjaink mellett szerves részét képezik a hétköznapi emberek is, akik itt a megyénkben ékes tájszólásukban őrzik mindazt, amit egykor szüleiktől megtanultak. Mindig örömmel tölt el, amikor a városi létből kiszakadva hazatérhetek nagyszüleimhez, s mintegy varázsütésre megjelennek a sokak által ismert frázisok: „máris főz a kávé”, „miért nem jösztök gyakrabban?”. Miklós István A magyar kultúra tartást ad, az önbecsülés és önazonosság alapja, így észrevétlenül meghatározza a hétköznapok minden pillanatát. Ott rejlik a viselkedésünkben, a munkánkban, az egyszerű döntésekben és a nagy elhatározásokban. Stabil pillér az egyén életében, és eltéphetetlen kötelék a közösség számára, amely képes nemzetként létezni és alkotni. Íróink, költőink műveit a szememmel olvasom, de a lelkemmel értem és érzem. S a miénk a világ legszebb himnusza! Nyéki Zsolt Ez az elismerés az esélyegyenlőség példája Az alapítvány küldetése a falvak kulturális örökségének ápolása. ARANYOSAPÁTI. Immár 32 éves hagyomány, hogy a magyar kultúra napja alkalmából a Falvak Kultúrájáért Alapítvány Magyar Kultúra Lovagja címeket ad át Budapesten. Az idén a járványügyi korlátozások miatt az eseményre előreláthatólag május 29-én kerülhet sor. Az avatási ceremónia a határon túli magyarok számára is megható esemény. Ebben az évben az Örökség serleget a hetényi (Szlovákia) Tarczy Lajos Alapfokú Iskola kincskeresői mellett a Véméndi Német Nemzetiségi Tánccsoport; lisan hátrányos helyzetben pított elismerés a Magyar a Tápiómente Táncegyüttes lévő települések és társa- Kultúra Lovagja cím, amely ifjúsági tánccsoportjai, a Kozdalmi csoportok életminő- valamennyi földrészre kimutta Flóra Óvoda, Általánosségének fejlesztése, a falvak terjedve a civil szervezetek Iskola szövő szaka kapják meg. kulturális örökségének ápa- legmagasabb elismerése, az lása és lehetőség szerinti esélyegyenlőség példájai- Örülnek neki, és használják gazdagítása, a települések tágít rá az Aranyosapátiban - A Falvak Kultúrájáért Alákapcsolatrendszerének fej- nemzeti kultúránk ápolásárapítvány küldetése a kulturálesztése. Az 1998-ban ala- közösségi központot működ-A Magyar Kultúra Lovagja 2021 címben pesti előadóművész, Juhász Judit (Buoda, továbbá gróf Zrínyi Miklósnak és részesül Baráth Sándor Kristóf (Budapest) közgazdász, újságíró, dr. habil. Forró Tamás (Csömör) történésznek, sárosnamény) faszobrász és Haklik Bodó Barna (Temesvár, Románia) (ró, Egyetemes Kultúra Lovagja címet kap József (Vásárosnamény) ny. építészet- B. Dobos Teréz (Olaszfalu) szakoktó- 2021-ben Li Zhen (Budapest) hungaverő, tehetséggondozó, Balogh Gábor tó, csuhészobor-készítő. Posztumusztológus: dr. Zágorec-Csuka Judit (Kap(Ipolybalog, Szlovákia) ny. polgármes- az Egyetemes Kultúra Lovagja elmet ca, Szlovénia) könyvtáros; Mieczyslaw tér, Pék László (Taksony, Szlovákia) a felvidéki Laczkó Lajosnak (Borsi, Witowski (Ószandec, Lengyelország); ny. tanár, Szemere Judit (Beregszász, Szlovákia), a II. Rákóczi Ferenc Polga- dr. Rácz Erika (Nagykanizsa) ny. peda- Ukrajna) újságíró, Kovács Kati (Budari Társulás elhunyt elnökének (télték gógus. tető alapítvány kuratóriumának elnöke, Nick Ferenc. A lovaggá ütés jellegű „ceremónia” állandó jelképei a kard, a pajzs és a címer. Az elismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel, ezüstkitűzővel. Az elismertek nevét bejegyzik a Kultúra Lovagjai Aranykönyvébe. Tudjuk, hogy ez a cím nem helyettesítheti az állami és a művészeti díjakat. Nem jár vele pénz, de széles körben tapasztaltuk, hogy a lovagok örömmel veszik és mindennapi életükben használják az elismerést, mert azt azok adományozták nekik, akik emberségüket és lovagias tetteiket a legjobban ismerik - tájékoztatott Nick Ferenc. gb Nick Ferenc FOTÓ: KM-ARCHÍV