Kelet Magyarország, 2021. január (78. évfolyam, 1-25. szám)

2021-01-22 / 18. szám

2021. JANUÁR 22., PÉNTEK A magyar kultúra az élet forrása A kultúra élharcosai teljes erőbedobással igyekeznek továbbörö­kíteni nemzeti öröksé­günket. szabolcs-szatmár-bereg. Vajon a civilizáció és kultú­ra kifejezések szinonimái-e egymásnak, mint ahogyan a hétköznapokban használjuk és értelmezzük őket? Nos, szó sincs egyezésről, sőt! - fejte­gette Pénzes Ottó, a mátészal­kai Képes Géza Általános Iskola igazgatója és a helyi Mű­vészetbarát Egyesület elnöke. - A civilizáció rend és Isten nélküli világ, ahol a szabad­ság, a demokrácia illúzióját kergetve gyakorlatilag a pénz válik istenné, a kíméletlen törtetés az elfogadott maga­tartássá, a gazdagság, a siker, a karrier és a hatalom céljá. Ebben a világban a dolgoknak nem értelmük, hanem céljuk van: a fogyasztás, a birtoklás, az élvezetek hajszolása, igen, igen, a jólét! A kultúra alapja a hit, a társadalmi rend - ami nem azonos az egyenlőséggel. A kultúrákban tudják, hogy az egyenlőség olyan fogalom, aminek az Isten, istenek vilá-A nemzeti kultú­rát az irodalom felől szoktam értelmezni DR.KARÁDI ZSOLT­jában van értelme. Az ember a szolidaritásra, a bizalomra, a méltóságra képes. - A kultúrákban élők tudják: a természet mindennel ellátja őket, amire szükségük van. Maguk is ennek részei, ezért nagy alázattal élnek benne - folytatta gondolatmenetét Pénzes Ottó. - A kultúrákban a művészet az a katarzis, ami emlékezteti az embereket is­­tenképűségükre, teremtőere­jükre, ami megtanítja őket a gyönyörködés élményére. A kultúrákban az „én” helyett a „mi”-nek van helye, jelen­tése. Tudják, a pénz pusztán csereeszköz, s a tárgyak is csak szolgálnak. A növeke­dés, gyarapodás, fejlődés ná­luk lelki fogalmak. Kétségük sincs afelől, hogy igazi veze­tőik a szellem emberei, a vé­nek, akik évezredek bölcses­ségét hordozzák magukban, s akik mindig is hirdették, hogy nem demokráciára, hanem bizalomra és méltóságra van szüksége az embernek. Jéghegyként olvadozva­ ­ kereskedőként azt látom, hogy a könyvkiadásban elural­kodik a kapitalista szemlélet, és a nagy kiadók - nincs túl sok belőlük - egyre inkább mono­polhelyzetbe kerülnek - véli Szabó Attila könyvkereskedő, bolttulajdonos.­­ Márpedig amíg 3-4 nagy cég dönt arról, mi kerüljön a könyvpiacra, nem kérdés, kik formálják a közvéleményt. Régóta azt lá­tom, hogy a társadalom 5-10 százaléka vesz rendszeresen könyvet, a könyvszakma egy igen szűk rétegigényt igyek­szik kielégíteni. Arra pedig, hogy az olvasók köre folya­matosan olvadozik, mint a jéghegy, a gyakran kártékony digitalizáció is egyre jobban ráerősít, a maga sekélyessé­gével. De a digitális platfor­mokkal az is gond, hogy előbb az olvasás igényét veszik el, aztán az olvasásra fordítha­tó időt. Félő, hogy el fogunk szakadni a tápláló kulturális gyökerektől, ami nélkül a di­gitális térben se lehet hosszú távon életben maradni. Köny­vet érezhetően már csak azok vesznek, akik még ezen szoci­alizálódtak, talán az Y generá­ció még ide sorolható, viszont az utánuk következők már kevésbé. A tankönyvkiadás is elmozdult a digitalizáció irá­nyába, a régi egyetemi köny­veket például már nem nagyon nyomják újra. A könyvvásárlá­si arányok nem sokat változ­tak, ami a szépirodalomra is igaz. Hihetetlenül gazdag a kortárs irodalom, csak a mi­nőség nem mindig garantált. A széppel mintha már nem lenne érdemes foglalkozni, a könyvborítók harsogóbbak, tolakodóbbak, a könnyedebb műfajokban is nyomul a ko­mor, a vámpírtörténetek, a depresszív skandináv krimik, mintha egy új dekadencia kor­szakát élnénk - fogalmazott Szabó Attila. A digitális tér is tele értékekkel - A nemzeti kultúrát az iroda­lom felől szoktam értelmezni - vette át a szót dr. Karádi Zsolt főiskolai tanár. - Büszke va­gyok Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mi­hály, Madách Imre, Ady End­re, Móricz Zsigmond, Németh László, Márai Sándor, Áprily Lajos, Reményik Sándor, Jó­zsef Attila, Radnóti Miklós, Nagy Gáspár munkásságára, de Liszt Ferenc, Kodály Zoltán, Bartók Béla, Szokolay Sándor zenéjére is. A néptánc szintén a magyar kultúra hordozója: Vá­sárhelyi László, Novák Ferenc, Pesovár Ernő, Martin György jut eszembe. Kálmán Katát, Kornis Pétert, Moholy-Nagy Lászlót a fotóművészek, Jan­­csó Miklóst, Makk Károlyt, Bódy Gábort, Kósa Ferencet, Nemes-Jeles Lászlót, Enyedi Ildikót a filmesek közül emel­hetem ki. A mai ifjak nagyrészt nem is tudják, mennyi értéket tartogat számukra a digitális tér. A tömegkultúra azonban oly erőteljesen tör előre, hogy úgy tűnik, képes ezeket elho­mályosítani.­­ A közelmúltban azt kér­dezték tőlem, mit kezdhet egy mai diák Kölcsey Ferenccel. Azt válaszoltam: a fiatal már azzal sokat nyer, ha elolvassa a Parainesis néhány gondola­tát. E műben sok olyan mon­dat van, ami nemcsak Kölcsey Kálmánnak szólt, hanem ne­künk is üzen... Mi Szabó Attila azt mondja, a társadalom 5-10 százaléka vesz rendszeresen könyvet FOTÓ: DODÓ FERENC Ma csak online ünnepelhetünk NYÍREGYHÁZA. A magyar kultú­ra napja alkalmából a megyei könyvtár YouTube-csator­­náján dr. Karádi Zsolt főis­kolai tanár Kölcseyről tart ma előadást 9.30-tól. A Jósa András Múzeum közösségi oldalán óránként jelennek meg ma posztok megyénk hírességeiről: Kölcseyről, Krúdyról vagy az egykori mú­zeumigazgató Kiss Lajos és Márai Sándor találkozásáról. A Vasutas Művelődési Ház online műsora 10 órakor in­dul, a résztvevők: Bálint Pál, a Tüneti Együttes vezetője, Czimbalmos István, a Nap Együttes vezetője, Kácsor-Ig­­nácz Gabriella és Kácsor Ist­ván néptáncpedagógusok, Molnár Ágnes író, illusztrátor és Suszter Csaba, a Szabol­csi Koncert Fúvószenekar és Majorette Csoport vezetője. KM KELET Fókuszban Kollégáinkat kérdeztük: mit jelent nekik a kultúra? Attól utánozhatatlan és cso­dálatos az ember, hogy az alapvető szükségletein túl képes értékelni az őt körül­vevő világot. Keresi a lehe­tőségeket, melyek színesítik, gazdagítják a mindennapjait, segítenek megélni a mélysé­geket és a magasságokat, utat mutatnak, amikor a baráti hang már kevés. Lehet élni könyvek, színház, zene, ki­állítások és utazás nélkül, de boldoggá teszi-e a gyerekeket a kifestő színes ceruza nél­kül? Csáki Alexandra Mindazt, ami vagyok, amivé váltam, ahogy gondolkodom, érzek és a világ dolgaira tekin­tek, alapvetően meghatározza kultúránk ezernyi csodája, a mesék, versek, szépirodalmi művek, a színházi és táncelő­adások, önálló estek, a kép­zőművészeti kiállítások, ze­nék és koncertek varázsa új és új élményekkel gazdagítanak. Folyamatosan szükségem van rájuk, mint a levegőre, a tiszta vízre, a jó szóra, az érintésre, mert éltetnek és - remélem - jobbá tesznek. Bednárik Mónika A kultúra akarva-akaratlanul is végigkíséri életünket, de hogy abból a hatalmas kincseslá­dából ki mennyi értéket és él­ményt sajátít el, az az egyénen múlik. A szülőknek, pedagógu­soknak nagy a felelősségük ab­ban, hogy felkeltsék az érdek­lődést az i­­jakban, s a szikrának egy életen át ki kell tartania. A szikrát én is megkaptam gyer­mekként, s igyekszem úgy élni, hogy a koncertektől a színházi előadásokig, a kiállításoktól a könyvbemutatókig mindenre jusson idő. M. Magyar László A magyar kultúra nem csupán a Himnusz, a háromszínű lobo­gó vagy jeles ünnepeink, nagy­jaink mellett szerves részét képezik a hétköznapi emberek is, akik itt a megyénkben ékes tájszólásukban őrzik mindazt, amit egykor szüleiktől megta­nultak. Mindig örömmel tölt el, amikor a városi létből ki­szakadva hazatérhetek nagy­­szüleimhez, s mintegy varázs­ütésre megjelennek a sokak által ismert frázisok: „máris főz a kávé”, „miért nem jösztök gyakrabban?”. Miklós István A magyar kultúra tartást ad, az önbecsülés és önazonosság alapja, így észrevétlenül meg­határozza a hétköznapok min­den pillanatát. Ott rejlik a visel­kedésünkben, a munkánkban, az egyszerű döntésekben és a nagy elhatározásokban. Stabil pillér az egyén életében, és el­­téphetetlen kötelék a közösség számára, amely képes nemzet­ként létezni és alkotni. Íróink, költőink műveit a szememmel olvasom, de a lelkemmel ér­tem és érzem. S a miénk a világ legszebb himnusza! Nyéki Zsolt Ez az elismerés az esélyegyenlőség példája Az alapítvány küldeté­se a falvak kulturális örökségének ápolása. ARANYOSAPÁTI. Immár 32 éves hagyomány, hogy a magyar kultúra napja alkalmából a Fal­vak Kultúrájáért Alapítvány Magyar Kultúra Lovagja címe­ket ad át Budapesten. Az idén a járványügyi korlátozások miatt az eseményre előrelát­hatólag május 29-én kerülhet sor. Az avatási ceremónia a határon túli magyarok számá­ra is megható esemény. Ebben az évben az Örökség serleget a hetényi (Szlovákia) Tarczy Lajos Alapfokú Iskola kincs­keresői mellett a Véméndi Né­met Nemzetiségi Tánccsoport; lisan hátrányos helyzetben pított elismerés a Magyar a Tápiómente Táncegyüttes lévő települések és társa- Kultúra Lovagja cím, amely ifjúsági tánccsoportjai, a Koz­­dalmi csoportok életminő- valamennyi földrészre ki­­mutta Flóra Óvoda, Általános­ségének fejlesztése, a falvak terjedve a civil szervezetek Iskola szövő szaka kapják meg. kulturális örökségének ápa- legmagasabb elismerése, az lása és lehetőség szerinti esélyegyenlőség példája­­­­i- Örülnek neki, és használják gazdagítása, a települések tágít rá az Aranyosapátiban - A Falvak Kultúrájáért Alá­­kapcsolatrendszerének fej- nemzeti kultúránk ápolására­pítvány küldetése a kulturá­­lesztése. Az 1998-ban ala- közösségi központot működ-A Magyar Kultúra Lovagja 2021 címben pesti előadóművész, Juhász Judit (Bu­­oda, továbbá gróf Zrínyi Miklósnak és részesül Baráth Sándor Kristóf (Bu­­dapest) közgazdász, újságíró, dr. habil. Forró Tamás (Csömör) történésznek, sárosnamény) faszobrász és Haklik Bodó Barna (Temesvár, Románia) (ró, Egyetemes Kultúra Lovagja címet kap József (Vásárosnamény) ny. építészet- B. Dobos Teréz (Olaszfalu) szakoktó- 2021-ben Li Zhen (Budapest) hunga­­verő, tehetséggondozó, Balogh Gábor tó, csuhészobor-készítő. Posztumusz­tológus: dr. Zágorec-Csuka Judit (Kap­­(Ipolybalog, Szlovákia) ny. polgármes- az Egyetemes Kultúra Lovagja elmet ca, Szlovénia) könyvtáros; Mieczyslaw tér, Pék László (Taksony, Szlovákia) a felvidéki Laczkó Lajosnak (Borsi, Witowski (Ószandec, Lengyelország); ny. tanár, Szemere Judit (Beregszász, Szlovákia), a II. Rákóczi Ferenc Polga- dr. Rácz Erika (Nagykanizsa) ny. peda- Ukrajna) újságíró, Kovács Kati (Buda­­ri Társulás elhunyt elnökének (télték gógus. tető alapítvány kuratóriumá­nak elnöke, Nick Ferenc.­­ A lovaggá ütés jellegű „ce­remónia” állandó jelképei a kard, a pajzs és a címer. Az el­ismeréshez érem és nyaklánc jár oklevéllel, ezüstkitűzővel. Az elismertek nevét bejegy­zik a Kultúra Lovagjai Arany­könyvébe.­­ Tudjuk, hogy ez a cím nem helyettesítheti az álla­mi és a művészeti díjakat. Nem jár vele pénz, de széles körben tapasztaltuk, hogy a lovagok örömmel veszik és mindennapi életükben hasz­nálják az elismerést, mert azt azok adományozták ne­kik, akik emberségüket és lovagias tetteiket a legjobban ismerik - tájékoztatott Nick Ferenc. gb Nick Ferenc FOTÓ: KM-ARCHÍV

Next