Kelet Magyarország, 2021. augusztus (78. évfolyam, 177-201. szám)

2021-08-10 / 184. szám

2021. AUGUSZTUS 10- KEDD KELET A saját kezünkben a jövőnk A gyermekvédelmi törvényről szóló nép­­szavazási kezdeménye­zés messzemenőkig illeszkedik az európai demokratikus jogálla­mok hagyományaiba és gyakorlatába - közölte Farkas Vajk, az Alapjo­gokért Központ vezető elemzője, Budapest. Az Európai Unió történelme során több mint ötven különböző népszava­zás volt a közösséget illetően az uniós tagországokban a csatlakozásról, a bennmara­dásról, a szerződés jóváha­gyásáról, illetve az euró be­vezetéséről. Ezek hetven százaléka „igen” szavazatot eredményezett - nyilatkoz­ta a Magyar Nemzetnek ifj. Lomnici Zoltán alkotmány­­jogász arra a kérdésre, mely tendenciába illeszkedik a kor­mány gyermekvédelemről szóló népszavazási kezdemé­nyezése. A Századvég Intézet kutatója ismertette, Magyar­­országon eddig hét alkalom­mal tartottak népszavazást, és mivel a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kor­mány kérdéseit, a köztársasá­gi elnökön a sor, hogy kiírja a nyolcadikat. Farkas Vajk, az Alapjogo­kért Központ vezető elemző­je elmondta: a mostani gyer­mekvédelmi népszavazás éppen arról tesz tanúbizony­ságot, hogy Magyarországon egészséges a demokratikus jogállami működés. Van egy nemzeti sorskérdés, misze­rint meg kell óvni a gyerme­keket, amellyel kapcsolatos kormányzati álláspontot sokan támadják határain­kon innen és túl egyaránt. A demokratikus az, ha ebben a kérdésben az emberek köz­vetlenül meg tudnak nyil­vánulni, a kormány pedig az emberek akaratának meg­felelően cselekszik a továb­biakban is - tette hozzá az elemző. Farkas Vajk hangsúlyozta, a gyermekvédelmi népszava­zás meghirdetése messzeme­nőkig illeszkedik az európai demokratikus jogállamok hagyományaiba és gyakorla­tába, sőt, jelen esetben egy demokrata kormány számára az egyetlen koherens lépés a referendum kezdeményezése volt. Hozzátette: a népszava­zás nem elsősorban fricska a „haladó” balliberális elittel szemben, hanem leginkább lehetőség, hogy mi magunk döntsünk a nemzet jövőjéről. Mert „mindent a népért, min­dent a nép által, semmit sem a népről a nép nélkül” - zár­ta elemzését az Alapjogokért Központ munkatársa, meg­jegyezve: a népszavazás in­tézménye sok esetben lénye­gesen hozzájárult az európai integráció erősödéséhez. Mint ismert, Orbán Viktor július végén jelentette be a gyermekvédelmi törvényről szóló népszavazási kezdemé­nyezést, miután Brüsszel „ho­­mofóbnak” és „szégyenteljes­nek” nevezte az Országgyűlés által elfogadott jogszabály­­csomagot. A referendum többek között arra kérdez rá, hogy szülői hozzájárulás nélkül tartsanak-e szexuális irányultságokat bemutató foglalkozást a köznevelési in­tézményekben, de a kormány a nemátalakító műtétek en­gedélyezésében, illetve a sze­xuális jellegű médiatartalmak korlátlan elérésében is kikéri az állampolgárok vélemé­nyét. A miniszterelnök arra kérte a magyarokat, hogy a népszavazáson előforduló öt kérdés mindegyikére nemmel szavazzanak. Ma Magyarországon eddig hét alkalommal tartottak referendumot FOTÓ: MTI L­emm Mindent a népért, mindent a nép által, semmit sem a népről a nép nélkül A szlovákok már szavaztak róla A magyar gyermekvédelmi népszavazás kérdései sem szokatlanok az európai szín­téren: 2013-ban Horvátor­szágban tartottak népszava­zást arról, hogy a házasság csak férfi és nő között jöhet létre, és bár érvénytelenné vált a kiírás, de a szavazók hatvanhat százaléka egyetér­tett a kérdéssel. Szlovákiában hat éve tartottak érvényte­len népszavazást az azonos neműek házasságának és örökbefogadásának enge­délyezéséről, valamint az iskolai szexuális oktatásról, és mindhárom kérdésben egyértelmű, kilencven szá­zalék feletti volt az elutasítás aránya. Havi támogatás Eddig több mint 700 millió forintot folyósí­tottak erre a célra. Magyarország: Továbbra is igényelhető a legfeljebb havi 40 ezer forintos bölcsődei támogatás a Magyar Állam­­kincstárnál (MÁK) a kisgyer­meket nevelő szülők mun­kaerőpiaci visszatérésének elősegítésére. A támogatásra azok a szülők pályázhatnak, akik 20 hetesnél idősebb kis­gyermeket nevelnek, gyer­mekük után családtámo­gatásban részesültek, nem önkormányzati bölcsődei ellátást biztosító intézmény­ben helyezik el 3 év alatti gyermeküket, valamint a tá­mogatás igénylését követően kezdenek újra dolgozni - ol­vasható az MTI-nek eljutta­tott közleményükben. A támogatás a bölcsődében elhelyezett kisgyermekek személyi térítési díjára vehe­tő igénybe maximum havi 40 ezer forintos összeghatárig. A kincstár havonta utalja a bölcsődei támogatást számla ellenében, a gyermek óvodai nevelésének megkezdésé­ig. Az Államkincstár eddig több mint 700 millió forin­tot folyósított erre a célra a családoknak, és több mint 3800 szülő pályázata kapott pozitív elbírálást. A projekt a Széchenyi 2020 programban valósul meg, az Európai Unió támogatásával. Még júliusban pályázatot írtak ki új családi és mun­kahelyi bölcsődei helyek létrehozására 2,8 milliárd forintos keretösszegben. Az új bölcsődék létrehozására és kis értékű tárgyi eszkö­zök beszerzésére augusztus 15-éig, illetve szeptember 15-éig lehet pályázni. No­­vák Katalin akkor kiemelte, hogy a családi és munkahe­lyi bölcsődék rugalmasabban működtethetők, mint a klas­­­szikus bölcsődék, kevesebb szabály vonatkozik rájuk. Az elmúlt időszakban nyolcszo­rosára emelték a munkahelyi bölcsődék támogatását, en­nek az intézménynek azon­ban ma még nincs kultúrája Magyarországon, ezért szeretnék a pályázattal ösztö­n­­nözni a munkaadókat ilyenek létesítésére. ma Ú­ bölcsődék létrehozáséra is kiírtak pályázatot fotó: mti Vizsgálat a Norvég Alap ügyében Rögzítették, hogy Nor­végia 77 milliárd forint­tal tartozik Magyaror­szágnak. BUDAPEST: Átfogó vizsgálatot rendelt el a magyar kormány a Norvég Alapból hazánknak járó források kapcsán. Az er­ről szóló, Magyar Közlönyben megjelent határozat szerint a Norvég Királyság - bár élvezi az Európai Unió közös pia­cának előnyeit - megszegi az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban vál­lalt kötelezettségeit, és rossz­hiszemű eljárása miatt nem történt meg a 2014-2021-es támogatási időszakban a Ma­gyarországnak járó támoga­tás kifizetése. A magyar kormány az ügy megoldásának érdekében határozatában felkérte az igazságügyi minisztert és a Miniszterelnökséget vezető minisztert, hogy tájékoztas­sák az Európai Unió megfelelő intézményeit. Egyszersmind a külgazdasági és külügymi­niszter, az innovációért és technológiáért felelős mi­niszter és a pénzügyminiszter feladatául szabta, hogy indít­sanak átfogó felülvizsgálatot Magyarország és a Norvégia közötti gazdasági kapcsola­tokról. A Norvég Alap korábban forrásainak elosztásakor a So­ros-szervezeteket beválogat­ta, de a hét pályázóból kizárta például a Magyar Vöröske­resztet. Magyarország rögzíti, hogy Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd fo­rinttal tartozik Magyarország­nak. MW Körkép 7 Röviden Felszólítás a leszerelésre nagaszaki­ Ismét a nukleáris fegyverek leszerelésére szó­lított fel Nagaszaki polgár­­mestere tegnap, a város ellen a második világháború végén elkövetett atomtámadás 76. évfordulóján tartott megem­lékezésen. Taue Tomihisza új nukleáris fegyverkezési ver­seny veszélyére figyelmezte­tett. Leszögezte, Japánnak, mint az egyetlen, atomcsapás sújtotta országnak többet kell tennie azért, hogy a vi­lág megszabaduljon az atom­fegyverektől. Felszólította a tokiói kormányt, hogy csat­lakozzon az ENSZ 2017-es, az atomfegyverek általános tilalmáról szóló egyezményé­hez. MW Jól haladó hazai oltási programok MAGYARORSZÁG: Négy beteg meghalt, és újabb 156 magyar állampolgárnál mutatták ki a koronavírus-fertőzést hétvégén. Az időseknek, a a krónikus és a legyengült im­munrendszerű betegeknek különösen ajánlott a harma­dik oltás, amire Európában elsőként hazánkban lehet regisztrálni az Eeszt.gov.hu honlapon. Eddig 57 ezren foglaltak időpontot a harma­dik oltásra, és 38 ezren már megkapták. Folyamatosan lehet időpontot foglalni a 12 év feletti gyerekek oltására is. A 12-17 éves korosztályban eddig 189 ezren regisztráltak oltásra, és 152 ezer fiatalt, vagyis a 80 százalékukat már be is oltották. mw Papot ölt a ruandai migráns A hatvanéves atya hónapok óta szállást adott gyilkosának, SAINT-LAUREN­T-SUR-SEVRE. Meggyilkoltak egy katolikus papot Franciaország nyu­gati részén, Vendée megyé­ben hétfő reggel - jelentette be Gérald Darmanin francia belügyminiszter tegnap a Twitteren. Hivatalos érte­sülések szerint az elköve­tő egy ruandai migráns. A Franceinfo közszolgálati rádió szerint a meggyilkolt Olivier Maire atyára Saint-La­urent-sur-Sevre-ben bukkan­tak rá egy missziósházban. A hatvanéves atya hónapok óta szállást adott gyilkosának - mondta el egy rendőrségi forrás. Darmanin támogatásáról biztosította az ország ka­tolikus közösségét, és hoz­zátette, hogy felkeresi térségét. Egy, az ügyet jól is­­­merő forrás elmondta, hogy a gyilkos feladta magát a Mortagne-sur-Sevre-i csend­őrségen. A férfi igazságügyi megfigyelés alatt állt a tavaly júliusi nantes-i katedrálistűz­­zel kapcsolatban - tette hozzá a forrás. A hatóságok ugyanis azt gyanítják, hogy ő gyújtot­ta fel a gótikus katedrálist. A tűzben értékes freskók sem­misültek meg, és tönkrement a templom híres orgonája is, amely még a francia forradal­mat és a második világhábo­rút is túlélte. A Valeurs Actuelles című jobboldali médium informá­ciói szerint a gyilkosságot egy ruandai migráns, a 40 éves Emmanuel Abayisenga követte el. Ezt Christelle Mo­­rancais, a Loire-mente régió tanácsának elnöke is megerő­sítette a Twitteren. MW : Eloltották a tüzet a Kerepesi úti raktárban Budapesten A fővárosi hivatásos tűzoltók hétfőn délelőtt eloltották a tüzet, és már az utómunkálatokat vé­gezték a VIII. kerületi Kerepesi úti raktárban, amely még vasárnap este gyulladt ki - közölte az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF). Száz fővárosi tűzoltó mintegy húsz tűzol­tógépjárművel vonult a helyszínre. A munkálatokat nehezítette, hogy az épület tetőszerkezete fából készült, és gyorsan terjedtek a lángok, valamint gondot okozott az éjszaka feltámadt viharos szél is. ma fotó: mti

Next