Kelet Magyarország, 2021. október (78. évfolyam, 228-252. szám)

2021-10-09 / 235. szám

2021. OKTÓBER 9., SZOMBAT Négy illegális migránst szállított a gépkocsiján TISZASZALKA­ Embercsempé­­szés bűntett elkövetésének megalapozott gyanújával ki­hallgatta és őrizetbe vette a megyei rendőr-főkapitányság migrációs ügyek osztálya azt a 27 éves üzbég állampolgárt, akit október 7-én fogtak el Tiszaszalkán a Barabási Ha­tárrendészeti Kirendeltség munkatársai, miközben négy illegális migránst szállított gépkocsijában. A gyanú sze­rint a férfi anyagi haszonszer­zés érdekében segítette volna Nyugat-Európába jutni az afgán állampolgárokat, akik illegálisan lépték át Magyar­­ország államhatárát. A szabolcsi nyomozók elő­terjesztést tettek a gyanú­sított letartóztatására. Az afgán állampolgárságú férfi­akat a röszkei ideiglenes biztonsági határzárhoz szál­lították - közölte a megyei rendőr-főkapitányság sajtó­­szolgálata. KM A múltra emlékeztek, emléktáblát avattak Új funkciója lehet az egykori tiszalöki bírósá­gi épületnek. tiszalök. Emléktábla került az egykori Tiszalöki Járásbí­róság épületére a napokban. Az ünnepségen Gömbe Sán­dor polgármester köszöntőbe­szédében elmondta: a város központi részén elhelyezkedő épület 1970-ig járásbíróság­ként, majd ezt követően több mint 40 évig a fogyatékos gyermekek szakképző intéze­teként működött. Hagyományápolás - Bár jelenleg az épület ki­használatlan, a közeljövő­ben az egyházzal összefogva idősek otthonát szeretnénk létrehozni benne, ami a ré­gió megnövekedett igénye­inek kielégítését szolgálná - mondta a városvezető, és köszönetét fejezte ki azért, hogy a pályázat lehetőséget adott arra, hogy a múltra em­lékezhessünk. Dr. Vadász Mihály, a Nyír­egyházi Törvényszék elnöke köszöntőbeszédében hang­súlyozta az Országos Bírósági Hivatal által az elmúlt évek­ben rendszeresen meghirde­tett Ráth György bírósági tör­ténelem és hagyományápolás elnevezésű pályázat jelentő­ségét annak érdekében, hogy a bírósági szervezet történe­tét, hagyományait ápolhas­suk, megőrizhessük. - Ennek egy nagyszerű módja az emléktábla elhelye­zése a régmúlt bíróságainak épületén, ezzel megőrizve elődeink emlékét az utókor­nak, tisztelegve munkásságuk előtt - fogalmazott az elnök - olvasható a Nyíregyházi Tör­vényszék közleményében. KM A Nyíregyházi Törvényszék elnöke és a város polgármestere együtt leplez­ték le az egykori Tiszalöki Járásbíróság épületére elhelyezett emléktáblát FOTÓ:TÖRVÉNYSZÉK KELET Megyei körkép 3 Tisztelet a jogtudósnak Születésének 100. év­fordulóján emléktáblát avattak dr. Kovács István jogtudós, akadémikus tiszteletére. Nyírbátor: - Az alkotmánygon­­dolat terén olyan munkásságot hagyott ránk, ami 30 esztendő távlatából is felbecsülhetet­len értékű. Kovács István sze­mélyében olyan professzorra emlékezem, akihez személyes élmények fűznek, aki alaposan megizzasztott vizsgázó egye­temistaként­­ fogalmazott előadásában dr. Sulyok Tamás Nyírbátorban, ahol a Megyei Jogász Egylet a 100 évvel ez­előtt született kiváló jogtudós tiszteletére szervezett emlék­ülést és emléktábla-avatást. Az Alkotmánybíróság elnöke azt mondta, hogy a nyírbátori születésű professzor oktató, nevelő, tudományos és közéle­ti tevékenysége szakmai és tu­dományos értékeket hordozott egy értékszegény világban, jogászok generációiban tartva meg ezzel a hitet abban, hogy a közjogi tudományok ideoló­giai fertőzése csupán egy múló betegség, amit az idő majd el­tüntet, és ez be is következett. Hitt a tudomány erejében­ ­ Dr. Kovács István olyan kor­ban élt, amikor a politikai hű­séget sokkal többre értékelték a szakmai meggyőződésnél és a tudásnál. Úgy képviselt klas­­­szikus tudományos értékeket, hogy nem került szembe a ha­talommal, amihez tudósi böl­csességére, a jövőbe és a szak­mai értékekbe vetett hitére volt szükség. Munkássága a közjó klasszikus értékeinek meg­fogalmazására és védelmére épült, a mai napig időtállónak bizonyult az egyetemi oktatás­ban általa kimunkált közjogi dogmatika, amelynek központi eleme az alkotmányfogalom.­­ Olyan időben hitt a jogi tudás erejében, amikor a hi­vatalos ideológia a jogot a po­litika szolgálólányaként fogta fel és használta. Ő azonban hitt a tudás erejében, hogy a hatalom mégis meggyőzhető és az értelmiségi ember saját felelőssége az, hogy ezt a meg­győző szerepet adott esetben vállalja fel. Nem szólt felesle­gesen, ha azonban úgy érezte, szólnia szükséges, a szavának ereje volt, hatása és visszhang­ja - mondta a professzorról Sulyok Tamás, s egy esetet is felidézett: az 1972-es alkot­mánymódosítás során ki akar­ták emelni a bírói függetlensé­get az Alkotmányból. Kovács István a legutolsó pillanatban 4-5 órás előadást tartott a bí­rói függetlenségről a bizottság előtt, és elfárasztva, meggyőz­ve a tagokat elérte ezen ab­szurditás elkerülését - mesél­te, s hozzátette: nem véletlen, hogy már életében legenda­ként tekintetettek a profes­­­szorra. Akinek már 1968 után az államszervezet reformja, a demokratizálódás lehetősége, az 1980-as években pedig az alkotmányossági kérdések, alkotmányos garanciák, külö­nösen az alapjogok kérdései kerültek munkássága közép­pontjába. Az Alkotmányjogi Tanács (az Alkotmánybíróság elődje) tagjaként 1985 és 1989 között közreműködött egy új, a demokratizálódás, a szociális jogállam és a polgári fejlődés igényét magán viselő alkot­mánykoncepció kidolgozásá­ban. Ő mondja ki a független Alkotmánybíróság szükséges­ségét, s határozza meg annak hatáskörét a jogalkotás törvé­nyességének biztosításában. Forradalmi különbségtétel Dr. Trócsányi László volt igaz­ságügyi miniszter, a Magyar Jogász Egylet elnöke, aki a szegedi József Attila Tudo­mányegyetemen vezette az alkotmányjogi tanszéket is, büszkén vallja magát Kovács tanítványának. Előadásában egy gazdag, Nyírbátorból in­duló életutat ismertetett, amelyben kirajzolódott egy briliáns jogász, aki 26 évesen volt alispán, majd lett tanszék­­vezető, dékán, akadémikus, aki önmagát elsősorban egye­temi tanárnak, tudós profes­­­szornak tartotta.­­ Itthon és nemzetközi szin­ten is elismert tudós volt, rend­kívül érdekes alkotmányjogi problémák megoldására töre­kedett, oktatóként magával ragadta a hallgatókat, alkot­mányjogi tankönyveit élvezet volt olvasni. Már 1976-ban le merte írni, hogy az emberi jogokat el kell választani az állampolgári jogoktól, meg kell különböz­tetni a két fogalmat, mert az emberi jog velünk született, az állampolgári jogokat pedig az állam adja. Forradalmi kü­lönbségtétel volt - fogalmazott Trócsányi László, aki szerint Kovács István munkásságával jogászgenerációknak muta­tott példát. Nyírbátor büszke lehet rá, és emlékét őriznie kell - mondta. Az emlékülést szervező Megyei Jogász Egylet elnöke, dr. Kozmáné dr. Vára­di Katalin szeretettel és tiszte­lettel idézte fel egykori tanára alakját a rendezvényen, ahol a professzor családtagjai is jelen voltak. BM Dr. Sulyok Tamás, dr. Kozmáné dr. Váradi Katalin és Dr. Trócsányi László az emlékülésen, a polgármesteri hivatal dísztermében fotó: dobó ferenc Nem véletlen, hogy már életében legendaként tekin­tetettek a profes­­­szorra DR. SULYOK TAMÁS ■ [UNK] I w Jr Kovács István itthon és nem­zetközi szinten is elismert tudós volt DR. TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ ÚJDONSÁGOK ÉS SZEZONÁLIS RECEPTEK MINDEN NAPRA! <^www kedvence »inmogjiluska Itá!. fS (UMHHI loiti) Finom gyümölcsös desszertek Tudatosan, mentesen Kctfődik Kallón C'» III kló­. lA, nélkül KIPRÓBÁLT RECEPT a tányéron Sülötök í* és íromhadli s ntjli «M Keresse az üzletekben, vagy fizessen elő online * a www.lapcentrum.hu/fannykonyha oldalon! Receptek szeretettel! Nyírbogát Város • • Önkormányzata befektetőket keres az újonnan létesült ipari parkjába. Az ipari park helye: A település belterületi határához közel fekvő 4x1 hektáros közművesített célterületen, közvetlenül a 4929-es számjelű állami közút mellett. Elérhetőség: Nyírbogát Város Önkormányzat Polgármestere 4361 Nyírbogát, Hunyadi út 7. szám Tel.: +36/20-981 3155 e-mail: jegyzo.nyirbogat@gmail.com HIRDETÉSEK

Next