Kelet-Nyugat, 1991 (2. évfolyam, 1-33. szám)
1991-03-14 / 11. szám
NAGYVÁRADI HANGULATOK VÍZSZINTES: 1. Hangulatos átkelő a tollon. Régi, de még ma is használt neve utalás a szerény összegre, melyet átkeléskor kellett fizetni. 10. Kotorászó. 11. Alumínium. 12. Apátlan-anyátlan. 14. Meglepetést .kifejező szócska 15. Comitetul Olimpic: Român. 17. Német, luxemburgi és osztrák autók jele. 18. A győzelem római istennője. 20. Szövetkezeti áruházak Magyarországon. 22. Pátkád. 23. Kád, románul. 24 Melegvizű patak, ma már nagyobbrészt a föld alatt (névelővel). 25. Tőlünk délre fekvő városba vezető utunk hajdani neve. 27. Ceruza 28. Délceg vitéz. 29. Lábra húzandók. 31. Okozatokat hoznak létre. 32. Félig ismert! 33. Nem elég édes! 34. Molibden. 35. Közkatona. 38. Erbium. 39. Kozmetikai kezeléseit. 42. Többszáz éves, oszlopokkal szegélyezett, fedett előtér a történelmi épület teljes hosszában. FÜGGŐLEGES: 1. Kapuba lőtt labdák. 2. Osztrák és thaiföldi gépkocsik jelzése. 3. Omladék. 4. Római pénz. 5. Régészeti leleteiről is ismert dombunk. 6. Erre vezethető vissza az okozat 7. Szélesebb csík. 8. Páratlan háló! 9. Zeusz hófehér tehénné változtatta. 10 Romantikus, sétálásra és pihenésre alkalmas része a szőlőhegynek, ahonnan szép kilátás nyílik a városra. 10/a. Az állatkert, ifjúsági stadion és a gyermekváros befogadójának régebbi, közismert neve. 13. „A“ huszonnégy órák. 14. Finom mézet adó növény. 16. Éppen jó neki. 17. Északi ország. 19. Tudtára adná, tájszólással. 21. Egyfajta csónakban. 22. Egy meg kettő, ékezethiánnyal. 26. Pakoló. 27. Városnegyed és temető neve (visszafelé). 30. E helyre vet papírra. 32. Bizánci eredetű vallásos festmény. 36. Régebbi űrmérték. 37. Sors! 39. Protaktinium. 40. Á, Á, Á, A... 4L Páratlan adós! Készítette: SZABÓ FERENC (4 IUCU+* *-KSf*' SORSOLÁSUNK EREDMÉNYE A februári számokban megjelent keresztrejtvények helyes megfejtéséért 1000 lejt nyert. CSERGŐ KÁLMÁN, Gyergyószentmiklós, Horea utca 8. szám, Hargita megye. SALAMON BÉLÁRÓL MONDTÁK A népszerű komikust előadások után gyakran várta taxi a színház előtt. Egyik alkalommal kedvenc házi szerzőjével ült be a gépkocsiba, s már éppen indulnának, amikor Komlós Vilmos, a kabaré másik népszerű és erős testalkatú komikusa ismegpillantja őket és kérlelni kezdte. — Béla, nem vinnétek el engem is? — kérdezte igazgatójától. Kelletlenül ugyan, de bebocsátották Komlóst, aki kissé nehézkesen, de végül is sikerrel bepréselte magát. A hátsó ülés hármójuk számára így olyan szűk lett, hogy mozdulni sem tudtak már. A háziszerző törte meg a kínos csendet: — Milyen ház volt ma, igazgató úr? Salamon keserűen válaszolt: — Hát, nem így ültek!. . . Hasonló téma. Ugyancsak a közönség számáról tettek fel kérdést Salamon Bélának az adóhivatal mindig kissé zord és mindig nagyon gyanakvó illetékesei Salamon gyakran ezt válaszolta: — A színház néha félig tele van, méltóságos uram, néha félig üres. Egyiptomnak az idők homályába vesző története különösen alkalmas arra, hogy megsejtse a titokzatosságra hajlamos képzeletet. Ilyen például a vészthozó múmiák meséje s a piramisok sírkamráinak a felbontásához kapcsolódó átok. Az utóbbi annak az egyszerű véletlennek köszönheti az eredetét, hogy Lord Carnarvont, Tutankhamon fáraó sírjának egyik felfedezőjét megcsípte egy légy, vérmérgezést kapott és belehalt. A szenzációra éhes lapoknak több sem kellett. Azonnal világgá kürtölték, hogy a tudós lord a fáraó átká- ó ÁTKÁ nak lett az áldozata. Ugyanis a sírkamra bejárata fölött ez a felírat volt olvasható: „Gyors szárnyakon száll a halál arra, aki a fáraók sírjához merészel nyúlni.“ Lord Carnarvon elkövette a szentségtörést, és két napra rá utolérte az átok. Az igazság azonban nem éppen ez. Éspedig ilyen, vagy hasonló feliratot a királysír bejárata előtt nem találtak. Az sem igaz, hogy a légy két nappal a sír felbontása után hajtotta volna végre a fáraó bosszúját. Lord Carnarvon munkatársával, Howard Carterrel együtt 1906-ban kezdte meg kutatásait a tébai királysírok után. 1922- ben találták meg Tutankhamon sírját, és rá egy évre, 1923-ban érte Lord Carnarvont a halálos csípés. Különben is beteg volt már akkor: közvetlenül az expedíció előtt két súlyos műtéten esett át. Idős ember is volt, legyengült szervezete nem bírt ellenállni a fertőzés erejének. Később a hír dagadni kezdett, mint a Nílus, amikor megárad. Történt, hogy a kutató társaság egy másik tagja is meghalt. Nosza, repült a hír, íme, a második áldozat. Aztán egy harmadik haláleset is következett, de erre már három helyett kilenc áldozat tragikus sorsa került a sajtóba. Majd felharsant a hírtrombita: immár huszonegyen pusztultak el a fáraó nyugalmának háborítói közül. Ebben a fogalmazásban járta be a hír a világsajtót, és borzongatta meg a misztikumra hajlamos lelkeket. Az újságokból átkerült az okkultista könyvekbe is. Egyik a másiktól vette át, minden további forráskutatás nélkül Pedig a tényállás nem ilyen misztikus A sírkamra felbontásánál huszonhatan voltak jelen. Ezek közül egy rövidebb időn belül mindössze heten haltak meg. Nem rögtön egymásután, hanem tizenhét év alatt! És nem a világgá kürtött titokzatos betegségek lepték meg őket, hanem tüdővész, érelmeszesedés, s más hasonló hétköznapi kór végzett velük. II. Sokan várják a villamost, közöttük egy munkába induló kéményseprő is. Ahogy a zsúfolt jármű feltűnik, a kéményseprő előrelátóan kisebbre fonja az acéldrót-koszorút, melynek így közepetájára esik a sűrű, fekete kefe. Utolsónak száll fel. A megkisebbített kotróeszközt mellére szorítja, s hogy, még véletlenül se piszkoljon be valakit, arccal kifelé áll a villamos ajtókeretében. Cím Korom-kokárda avagy a mi „márciusaink“ a hónap idusán. FABIAN SÁNDOR A GÉPSAKKOZÓ José Raoul Capablanca — a sakkozás ötödik világbajnoka 1888-ban született Havannában. Előbb ismerte meg a sakkozást, mint az ábécét. Édesapja sokszor hívott meg egy spanyol katonatisztet, akivel órákig játszott. A kis Raoul eleinte csak szótlanul nézte a felnőttek szórakozását, s állítólag alig múlt el pár hét, amikor egyszer így szólt: — Én is játszani szeretnék! — Talán hihetetlen, de egy-két hónap után a négyéves gyerek legyőzte a felnőtteket! Tanulmányaival párhuzamosan gyorsan haladt felfelé a sakkozás ranglétráján. Tizenkét éves korában Kubában ő a legjobb. 1909-ben nagy szimultánkörutat tartott, és elkápráztatta eredményével a sakkozás kedvelőit. Capablanca életkörülményei szerencsésen alakultak ahhoz, hogy elérhesse mindazt, amit csak akart. Diplomata lett, nyelvtudása, műveltsége erre alkalmassá tette. Újabb győzelmeit csak előcsatározásoknak tekintette a Lasker elleni párviadal előtt. Ez hosszú huzavona után 1921-ben létre is jött. Capablanca győzött, miután négy játszmát megnyert, tíz pedig döntetlennel végződött- így sikerült elhódítania a világbajnoki címet Európától. Árnyék követte a fényt, amint,ez szinte törvényszerű. Családi körülményei, hivatalos elfoglaltságai visszavetették. Mikor újból formába lendül, megjelenik a nagy rivális Aljechin, akivel 1927-ben Buenos Airesben küzd meg. Minden előzőt felülmúlt a párbaj. A nagy mérkőzés 34 játszmájából Aljechin hatot, míg Capablanca csak hármat nyert, a többi döntetlen. A sok döntetlen Capablanca stílusával magyarázható, amelyért később „gépsakkozónak“ is nevezték. Nem szerette, s ha lehetett elkerülte a gyakran bizonytalan kimenetelű éles, bonyolult helyzeteket. Egy mező, átló vagy vonal megszállása, alig érezhető térelőny, egy-egy izolált gyalog, valamivel előnyösebb gyalogállás, egy-két mozgékonyabb figura, tehát a minimális előnyök halmozása — ez volt Capablanca életeleme. Veresége után minden’ meghívást elfogad, hogy bizonyítson. Kevés Vesztett játszmáját a lapok mint szenzációt közölték. 1942-ben halt meg. Kortársai szerint: jöhetnek, mint ahogy életében is jöttek új bajnokok, de az ő neve mindaddig fennmarad, amíg valahol a világban akár csak két ember sakkozik. _ . I1 I fi1,IN# Jl AIMGN II. évfolyam, 11. szám