Kelet-Nyugat, 1991 (2. évfolyam, 1-33. szám)

1991-03-14 / 11. szám

NAGYVÁRADI HANGULATOK VÍZSZINTES: 1. Hangulatos átkelő a toll­on. Régi, de még ma is használt neve utalás a szerény összegre, melyet átkeléskor kellett fizetni. 10. Koto­rászó. 11. Alumínium. 12. Apátlan-anyátlan. 14. Meglepetést .kifejező szócska 15. Comitetul Olimpic: Român. 17. Német, luxemburgi és osztrák autók jele. 18. A győzelem római istennője. 20. Szövetkezeti áruházak Magyarországon. 22. Pátk­ád. 23. Kád, románul. 24 Melegvizű patak, ma már nagyobbrészt a föld alatt (névelővel). 25. Tőlünk délre fekvő városba vezető utunk hajdani neve. 27. Ceruza 28. Délceg vitéz. 29. Lábra húzandók. 31. Okozatokat hoz­nak létre. 32. Félig ismert! 33. Nem elég édes! 34. Molibden. 35. Közkatona. 38. Erbium. 39. Kozmetikai kezeléseit. 42. Többszáz éves, oszlopokkal szegé­lyezett, fedett előtér a történelmi épület teljes hosszában. FÜGGŐLEGES: 1. Kapuba lőtt labdák. 2. Osztrák és thaiföldi gépkocsik jelzése. 3. Omladék. 4. Római pénz. 5. Régészeti leleteiről is ismert dom­bunk. 6. Erre vezethető vissza az okozat 7. Szélesebb csík. 8. Páratlan háló! 9. Zeusz hófehér tehénné változtatta. 10 Romantikus, sétálásra és pihenésre alkalmas része a szőlőhegynek, ahonnan szép kilátás nyílik a városra. 10/a. Az állatkert, ifjúsági stadion és a gyermekváros befogadójának régebbi, köz­ismert neve. 13. „A“ huszonnégy órák. 14. Finom mézet adó növény. 16. Ép­pen jó neki. 17. Északi ország. 19. Tudtára adná, tájszólással. 21. Egyfajta csónakban. 22. Egy meg kettő, ékezethiánnyal. 26. Pakoló. 27. Városnegyed és temető neve (visszafelé). 30. E helyre vet papírra. 32. Bizánci eredetű vallásos festmény. 36. Régebbi űrmérték. 37. Sors! 39. Protaktinium. 40. Á, Á, Á, A... 4L Páratlan adós! Készítette: SZABÓ FERENC (4 IUCU+* *-KSf*' SORSOLÁSUNK EREDMÉNYE A februári számokban megjelent keresztrejtvények helyes megfejtéséért 1000 lejt nyert. CSERGŐ KÁLMÁN, Gyergyószentmiklós, Horea utca 8. szám, Hargita megye. SALAMON BÉLÁRÓL MONDTÁK A népszerű komikust előadások után gyakran várta taxi a színház előtt. Egyik alkalommal kedvenc házi szer­zőjével ült be a gépkocsiba, s már éppen indulnának, amikor Komlós Vilmos, a kabaré másik népszerű és erős testalkatú komikusa is­­megpil­lantja őket és kérlelni kezdte. — Béla, nem vinnétek el engem is? — kérdezte igazgatójától. Kelletlenül ugyan, de bebocsátották Komlóst, aki kissé nehézkesen, de vé­gül is sikerrel bepréselte magát. A hátsó ülés hármójuk számára így olyan szűk lett, hogy mozdulni sem tudtak már. A háziszerző törte meg a kínos csendet: — Milyen ház volt ma, igazgató úr? Salamon keserűen válaszolt: — Hát, nem így ültek!. . . Hasonló téma. Ugyancsak a közön­ség számáról tettek fel kérdést Sala­mon Bélának az adóhivatal mindig kissé zord és mindig nagyon gyanak­vó illetékesei Salamon gyakran ezt válaszolta: — A színház néha félig tele van, méltóságos uram, néha félig üres. Egyiptomnak az idők homályába ve­sző története különösen alkalmas ar­ra, hogy megsejtse a titokzatosságra hajlamos képzeletet. Ilyen például a vészthozó múmiák meséje s a pirami­­sok sírkamráinak a felbontásához kap­csolódó átok. Az utóbbi annak az egyszerű vélet­lennek köszönheti az eredetét, hogy Lord Carnarvont, Tutankhamon fáraó sírjának egyik felfedezőjét megcsípte egy légy, vérmérgezést kapott és bele­halt. A szenzációra éhes lapoknak több sem kellett. Azonnal világgá kürtöl­ték, hogy a tudós lord a fáraó átká-­ ó ÁTKÁ nak lett az áldozata. Ugyanis a sír­­kamra bejárata fölött ez a felírat volt olvasható: „Gyors szárnyakon száll a halál arra, aki a fáraók sírjához me­részel nyúlni.“ Lord Carnarvon elkö­vette a szentségtörést, és két napra rá utolérte az átok. Az igazság azonban nem éppen ez. Éspedig ilyen, vagy hasonló feliratot a királysír bejárata előtt nem talál­tak. Az sem igaz, hogy a légy két nap­pal a sír felbontása után hajtotta vol­na végre a fáraó bosszúját. Lord Car­narvon munkatársával, Howard Car­­terrel együtt 1906-ban kezdte meg ku­tatásait a tébai királysírok után. 1922- ben találták meg Tutankhamon sírját, és rá egy évre, 1923-ban érte Lord Carnarvont a halálos csípés. Különben is beteg volt már akkor: közvetlenül az expedíció előtt két súlyos műtéten esett át. Idős ember is volt, legyen­gült szervezete nem bírt ellenállni a fertőzés erejének. Később a hír dagadni kezdett, mint a Nílus, amikor megárad. Történt, hogy a kutató társaság egy másik tag­ja is meghalt. Nosza, repült a hír, íme, a második áldozat. Aztán egy harma­­­­dik haláleset is következett, de erre már három helyett kilenc áldozat tra­gikus sorsa került a sajtóba. Majd fel­harsant a hírtrombita: immár huszon­egyen pusztultak el a fáraó nyugalmá­nak háborítói közül. Ebben a fogalmazásban járta be a hír a világsajtót, és borzongatta meg a misztikumra hajlamos lelkeket. Az új­ságokból átkerült az okkultista köny­vekbe is. Egyik a másiktól vette át, minden további forráskutatás nélkül Pedig a tényállás nem ilyen misztikus A sírkamra felbontásánál huszonha­tan voltak jelen. Ezek közül egy rövi­­debb időn belül mindössze heten hal­tak meg. Nem rögtön egymásután, ha­nem tizenhét év alatt! És nem a vi­lággá kürtött titokzatos betegségek lepték meg őket, hanem tüdővész, ér­elmeszesedés, s más hasonló hétköz­napi kór végzett velük. II. Sokan várják a villamost, közöttük egy mun­kába induló kéményseprő is. Ahogy a zsúfolt jár­mű feltűnik, a kéményseprő előrelátóan kisebbre fonja az acéldrót-koszorút, melynek így közepetá­jára esik a sűrű, fekete kefe. Utolsónak száll fel. A megkisebbített kotró­eszközt mellére szorítja, s hogy, még véletlenül se piszkoljon be valakit, arccal kifelé áll a villamos ajtókeretében. Cím Korom-kokárda avagy a mi „március­­aink“ a hónap idusán. FABIAN SÁNDOR A GÉPSAKKOZÓ José Raoul Capablanca —­ a sakkozás ötödik világbajnoka 1888-ban szü­letett Havannában. Előbb ismerte meg a sakkozást, mint az ábécét. Édes­apja sokszor hívott meg egy spanyol katonatisztet, akivel órákig játszott. A kis Raoul eleinte csak szótlanul nézte a felnőttek szórakozását, s állítólag alig múlt el pár hét, amikor egyszer így szólt: — Én is játszani szeretnék! — Talán hihetetlen, de egy-két hónap után a négyéves gyerek legyőzte a felnőtteket! Tanulmányaival párhuzamosan gyorsan haladt felfelé a sakkozás rang­létráján. Tizenkét éves korában Kubában ő a legjobb. 1909-ben nagy szimul­­tánkörutat tartott, és elkápráztatta eredményével a sakkozás kedvelőit. Capablanca életkörülményei szerencsésen alakultak ahhoz, hogy elér­hesse mindazt, amit csak akart. Diplomata lett, nyelvtudása, műveltsége erre alkalmassá tette. Újabb győzelmeit csak előcsatározásoknak tekintette a Las­ker elleni párviadal előtt. Ez hosszú huzavona után 1921-ben létre is jött. Capablanca győzött, miután négy játszmát megnyert, tíz pedig döntetlennel végződött- így sikerült elhódítania a világbajnoki címet Európától. Árnyék követte a fényt, amint,ez szinte törvényszerű. Családi körülményei, hivatalos elfoglaltságai visszavetették. Mikor újból formába lendül, megjelenik a nagy rivális Aljechin, akivel 1927-ben Buenos Airesben küzd meg. Minden előzőt felülmúlt a párbaj. A nagy mérkőzés 34 játszmájából Aljechin hatot, míg Capablanca csak hármat nyert, a többi döntetlen. A sok döntetlen Capablan­ca stílusával magyarázható, amelyért később „gépsakkozónak“ is nevezték. Nem szerette, s ha lehetett elkerülte a gyakran bizonytalan kimenetelű éles, bonyolult helyzeteket. Egy mező, átló vagy vonal megszállása, alig érezhető térelőny, egy-egy izolált gyalog, valamivel előnyösebb gyalogállás, egy-két mozgékonyabb figura, tehát a minimális előnyök halmozása — ez volt Capa­blanca életeleme. Veresége után minden­’ meghívást elfogad, hogy bizonyítson. Kevés Vesztett játszmáját a lapok mint szenzációt közölték. 1942-ben halt meg. Kortársai szerint: jöhetnek, mint ahogy életében is jöttek új bajnokok, de az ő neve mindaddig fennmarad, amíg valahol a világban akár csak két ember sakkozik. _ . I1 I fi1,IN# Jl AIMGN II. évfolyam, 11. szám

Next