Kelet, 1881. január (11. évfolyam, 1-24. szám)
1881-01-14 / 10. szám
A ház a bizottsági szövegezés elfogadásával e módosítást mellőzte. A 194—197. §§-ok elfogadtattak. A 198. §., mely elrendeli, hogy a csődmegszüntető határozat a hatóságoknak megküldendő, Apáthy javaslatára e szóval „— és hivataloknak“ (megküldendő) pótoltatott. A 198—209. §- ok változatlanul elfogadtattak. A 210. §. azt mondja: „A közkereseti és betéti tárgyalás ellen elrendelt csőd esetében a társasági tagok ellen a csőd csak akkor rendelhető el, ha ez kéretik, és a csődnyitás esetei fentorognak.“ Unger Alajos ez intézkedést módosítani kéri, úgy, hogy a társasági tagok ellen ipso jure nyittassék meg a csőd s ne csak a jelzett esetben, mert solidaritásban vannak a tagok a társasággal s ezek a társasággal szemben vagyonukkal úgy is felelősek. Ha a §. keresztülmegy, akkor a tagok a csődnyitás előtt kiegyezhetnek, s igy számtalan kibúvó ajtajuk van a felelősség alól. Miután e § a 212. és 214. §- okkal összeköttetésben van, ezek is, a jelzett szakasz is visszautasítandó a jogügyi bizottsághoz. Toreszky István ellenkező nézetben van Ungerrel. A módosítványt visszautasítaná az egyéneket a közkereseti társ alakításától, s ezeknek hitelét elrontaná. Pártolja az eredeti szöveget. A páthy előadó nem fogadja el a módosítást, mert a bhozásnak nem czélja csődöket teremteni ott, ahol nem szükséges. Fauler Tivadar igazságügyminister : E kérdés nem tartozik a könnyebbek közé, s e felett máshol s uralkodnak véleménykülönbségek. Tanácsosnak tartja azért szóló az érett megfontolást, s azért nem ellenezné e § ok az igazságügyi bizotsághoz utasítás nélkül való visszautasítását. (Helyeslés.) A ház a minister felszólalása után a §-t a bizottsághoz visszautasította, úgyszintén a 212. és 214. §-t. A 211—255. § ok elfogadtattak. Itt, e fejezetnél Unger Alajos ajánlja a kényszeregyezség megengedését a nem kereskedőknek is. Indítványozza, hogy e tárgyban a jogügyi bizottságtól előterjesztés kívántassék. A pát hy a kérdést az érintett irányban való tárgyalás végett ajánlja visszautasítani a jogügyi bizottsághoz. Pauser Tivadar igazságügyminister pártolja az indítványt. A ház ez értelemben határozott. Az V. fejezet §§ ai (256—260.) elfogadtattak. A III. czim (vegyes és átmeneti intézkedések) , sommás eljárásról szóló 261—269. §- ok szintén változatlanul elfogadtattak, kivéve a 266. §-t, amelynek első bekezdése Apáthy javaslatára úgy módosíttatott, hogy : a jelen törvény életbeléptetésével az 1840. XVI. t. ez. 9. §, az 1840. XXII. t. ez., az 1844. VII. t. ez., úgyszinte az ezeket kiegészítő vagy módosító, nemkülönben a csődügyre vonatkozó minden egyéb törvények és szabályok hatályon kívül helyeztetnek. A 268. §. után Pau 1er igazságügyminister urat kiván bevezetni, amely szerint „Fiuméra nézve hatalmaztassék fel az igazságügyminiszer, hogy a csődtörvényt külön rendelettel léptethesse életbe, s azt az ottani viszonyoknak megfelelőleg módosíthassa.“ Irányi ümiel ezt az indítványt előzetes tárgyalás végett a bizottsághoz utasítani kéri. A ház ez értelmében határozott. Ezzel a csődtörvény részleteiben is letárgyaltatott s a függőben hagyottok ismételve A fennebbi eseményeket a halál előjelének tekintették. (Besord.) 1334. Kbinában földingás augustus hóban. Komind dán hegy ekkor omlott le, helyébe tó támadt, melynek területe 100 Li. Sok ember elpusztult. F//.enkivül még sok mindenféle elemi csapás érte a szegény chinaiakat. (De guigues.) 1336. Pekingben földingás. Ugyanezen évben Tocatmourban chinai császár uralkodása alatt, borzasztó éhség volt, 13 millió embert pusztitott el. (Russel. Sind. Cal.) A következő év június, július és augusztus hónapokban „rémítő üstökös“ látszott. (Aventin.) 1337. Chinában ismét roppant földingások, melyek majd minden épületet megrontottak. Ezután 1342., 43., 44., 45., 46., 47. földingások és más elemi csapások. (Deguignes) 1341. Ausztriában szt. Péter napján (márcz. 9. körül) iszonyú nagy hideg; tart május közepéig (t. i. aug. naptár szerint) nyáron roppant záporok, dühös szélvészek, melyek a fákat gyökerestől kitépték, épületeket ledöntötek, végül gyakori földingás (Fuhrmann, Linzbauer) és következő évben üstökös. (Bonfinius.) 1343. Chinában Hong-Shang hegy leomlik , belőle tömérdek viz ömölvén ki, sok embert megfullaszt. Ezután általános árvizek a sok esőzés miatt, s annak következtében két helység elsülyed. Ez évben Egyptom és Siriában nagy földrengések. (Deguignes.) Két év múlva, csakugyan szerinte ismét földingások Kitcheouban. 1347. Chantongban földingás és dörgéshez hasonlitható moraj. A 3-ik hóban Tongpingben földingás, melynek tartama alatt a vizek haboztak és nyugtalankodtak. (Deguignes.) 1347. Január 24-én tűzköd (vaporigneus) látszik keletről s a jégből féregeső esik. Tizenöt nap lefolyása alatt több rendbeli földingás, mely tárgyalása után az harmadszor felolvastatni fog. Tisza Kálmán miniszterelnök felelt a Bódogh Albert interpellácziójára a községi és körorvosok helyzetén való javítás tárgyában. A miniszterelnök a dologra nézve kijelenti, hogy az egészségügyet oly fontosnak tartja, hogy az egyéb okok nem gátolnák, maga is hajlandó volna a köz-. és körorvosok kérvényét teljesíteni. A lehetőt így is megtette szóló, a fenforgó nehézségekre nézve a hatóságokat véleményadásra szólította fel. Azzal a kormányt nem lehet vádolni, hogy az ország közegészségi fontosságát át ne látná. 1876. előtt minden orvos a maga praxisára volt utalva. Azóta, az 1876 : XIV. t. sz. által ma 1200 orvosnak van fix fizetése, a magánpraxison kivül. Ismétli, — oda fog hatni azután is, hogy ahol csak lehet, a fizetések javittassanak, s másfelől a fizetések pontos megkapása iránt a szükszéges lépések megtétessenek. (Helyeslés.) Kéri a választ tudomásul venni. Bódogh Albert és a ház a választ tudomásul veszi. (Folyt. köv. gés *) Ha Pál fordul köddel, emberhalál dögtán ez időből ered. 40 LAPSZEMLE. A „Pesti Napló“-ban Pulszky Ferencz azon lehetőségekről beszél, melyek a külföldi viszonyokban — minket érdeklőleg — beállhatnak. A szaloniki kaland ~ úgy mond — nem egyszer emlittetett, de mindig csak úgy, mint egy kivihetetlen álom,a melynek valósítását senki sem kívánja, de a kísértet újra meg újra visszakerül; nem egyszer hallottuk már, hogy kereskedelmi érdekeink nem a Duna mentében fekszenek, hogy reánk nézve a Fekete tenger távolról sem oly nevezetes, mint az Aegel, hogy a szaloniki kikötő átellenben fekszik Alexandriával s a legrövidebb utat közvetíti az indiai kereskedésnek, sőt a berlini kongresszus azon pontjában, mely Boszniának ideiglenes elfoglalási jogát az osztrák-magyar monarchiának megadja, ezen jog kiterjesztetik Novi Bazárra, sőt Mitroviczán túlra is, miben ismét igen sokan az irányt látják, mely egyenesen Szalonikiba vezet. S bárha igaz, hogy ily kalandot senki sem kíván, akár a magyar, akár az osztrák törvényhozásnál , bizonyos, hogy minden miniszter jóhiszeműen ezt most dementírázná, de azért még sincs semmi biztosításunk, hogy a szalonikii expedíezió nem fog-e megtörténni előbb vagy utóbb, midőn a csőd alá került. Annyi mindenesetre igaz, hogy Törökország állapota tarthatlan, hogy már a legközelebbi időben is várható Bolgárországnak és Kelet- Ribériának egyesülése, hogy ezen két tartománynak hadi ereje folyvást szaporittatik az úgynevezett tornászó egyletek által, melyek mind fel vannak fegyverkezve s orosz tornamesterek által vezényeltetve. Igaz, hogy Komundurosz, a görög miniszter háborúra készül s azt tavasszal meg akarja kezdeni, ugyanazért vissza is utasítja a választott bíróság eszméjét, mit nehezen merne tenni, ha nem volna biztosítva valamely könnyen kitalálható nagyhatalom által, hogy nagy baja semmi esetre nem fog történni s legrosszabb esetben is úgy fog járni, mint Szerbia, mely verést szenvedett ugyan, de azért területet, lakókat, tekintélyt nyert. Ki biztosíthat bennünket arról, hogy a diplomaták nem tartják a jelen konstituczióját alkalmak miatt Cremona, Lodi, Mediolana és Velencze sokat szenved. Ezután pestis. (Cavitellius) A következő évben uralkodott az a pestis, miről Spangar így ír: „a világnak három részén oly rettenetes döghalál uralkodik, hogy egy beteg ember a másikat lehelletével megöli.“ Kurt, Sprengel és Cromer szerint 1348-ban a földön eddig uralkodott legnagyobb pestis évében is sok helyt volt földingás. Drugossius szerint Pál fordulás reggelén *) érezték az első földingást, mely aztán oly erős lett, hogy több nevezetes város is összeomlott, némely város egészen elsülyedt. A pestis január felé tört ki, mely kisebbnagyobb szünetek mellett évekig tartott. Maga Petrarcha is sötét színekkel festi azon év iszonyú csapásait. Minden író sokat foglalkozik ez év elemi csapásaival, melyek a földgömbnek majdnem minden benépesült helyét ellepték. Sok helyt a képzelőtehetség szülte képtelenségeket is olvasunk. Állítják, hogy Khutai tartományból indult volna ki még 1346-ban egy iszonyú büdös gőzből (vapeur), mely a földből emelkedvén ki, mindent megemésztett (tűzgőz ?) több mint 200 mértföld területen, és a levegőt megvesztegette. Abból számtalan kis kígyót és férgeket láttak hallani. (Külön féregeset más évekről is említenek.) (Deguignes.) A ködről több helyi említés van téve. Uik. Berg. Venet.-ben olvassuk : Roppant nagyságú köd észak felől, mit az emberek nagy iszonyodással szemlélnek. Igen a s földre lapult. Tömérdek állatka hullott az égből ezek testének „megveszéséből“ származott volna az „átkozott pestis.“ Szerinte a köd 1347- ben látszott másnak a keleti kérdés végképi megoldására s hogy a legközelebbi tavasz nem hoz e ismét oly bonyodalmat, mely végre a monarchiát kiterjesztené az Aegei tengerig. A „H0n“ írja: Ez a Tisza-kormány úgy „tönkre tette“ az ország hitelét, hogy alig pár napja fordult a pénzpiaczhoz egészen új valutás papírral, már kapkodják ezt és szívesen látják a külföld minden értéktőzsdéjén, szóval nagy hauEfe-irányzat tárgyává jön a papírjáradék. Különösen arra alkalmas a papírjáradék első föllépte, hogy meggyőzzön arról, hogy hitelünk nemcsak tetemesen javult, hanem határozottan önállóbb is lett, ha a magyar papírjáradék egy pár nap alatt elérte azt a kamatot, melyet az aranyjáradék, sok évi küzdelme és erőfeszítés árán a kedvező pénzviszonyok segítségével ért el, ez szilárdul hitelünknek tanúbizonysága. Hogy pedig új hitelintézetek segítségével, részben új piaczokon történt ez, ez meg hitelünk önállóságát bizonyítja a jelenben és kedvező kilátásokat nyújt a jövőre. A „Függetlenség“ a szélbalok országos értekezletének szükségéről vezérczikkezik a képviselőválasztások közeledtének alkalmából. Az ország minden részében megindult — úgymond — a mozgalom, hogy a párt ez értekezleten úgy jelenjék meg, hogy tiszteletet, elismerést követeljen, parancsoljon maga iránt. Össze kell szedni erőnket, s megaczélozva kitartással, megedzve bátorsággal, lelkesítve az eszméktől kell szembeszállunk az országot tönkretevő, a társadalmat demoralizáló kormány ellen. A függetlenségi párt küszöbön levő országos értekezletének kell elsősorban megmutatni azt, hogy a nemzet tömege velünk van, velünk érez; hogy oly párt vagyunk, mely ellen a türelmetlenség és kíméletlenség hasztalan fegyverek lesznek ; hogy a párt erős, életteljes, tömör és elhatározott. Az országos értekezlet lesz hivatva megindítani az egyes választókerületekben harczsoraink szervezésének és tömörítésének munkáját, hogy aztán a küzdelemben a győzelem mienk legyen. Vidéki elvtársainak a kormánypárt fenyegetődzéseire azzal kell felelniök, hogy a párt, melyet tisztán az elvek vezérelnek, amelynek zászlóján az ország függetlensége a jelige, ma már oly hatalom, amely kész fölvenni a keztyüt: ezt kell nekünk megmutatni január 23 án (Ily poetikus vágyak gyötrik a „Függetlenséget“ ebben a hideg időben !) Az erdélyrészi tagositó mérnökök egyesületének ügyében. Nagyméltóságu Miniszter Ur ! Kegyelmes Urunk ! A működő mérnöki minősítést és az egyöntetű műszaki eljárást szabályozó 2417 I. M. E. sz. a. kelt rendelet 11-ik .§s a értelmében a jogosítvánnyal ellátott tagosító mérnökök, mint bírósági szakértők hivatalból is alkalmaztatnak, mint ilyenek, kötelesek ezen bírósági felszólításnak az előírt pénzbüntetés terhe mellett eleget tenni, mely teljesítendő functiójaként a VIII. szám alatti díjszabályzat szerint 8 frt napidíj lett megállapítva. Igen sérelmes reánk nézve ezen bírósági szakértői minőségben a teljesítendő munkálatoknak napontai 8 forinttal leendő díjazása , mégpedig a következő indokokból: 1. Ezen bírósági szakértők, rendesen a ki- ROMÁN KÖZMONDÁSOK. (Folytatás.) Testvérnek testvérem légy, de annál gyérebben látogass. Testvér ide, testvér oda, de a túrónak ára van. Kantárt tégy a szádra s lakatot a szivedre. * Ott keresik a lovat, hol a kötőféket megkapták. A félelem őrzi a dinnyét. A félelem szivét az imába kergette. * A félelem nagyobb az ijedtségnél. Ha forró lével leöntenek, legalább valami jó lé legyen. Utolérte a bagyilláris hidege. Kinek megégette a kása a száját, az még az aludt tejet is megfújja. Nem esik az alma messze fájától. Körül piros, belől rothadt. Közli: Moldován Gergely, (Folyt, köv.) egyezés nem sikerülte eseteiben, úgy az érdekelt felek jegyzőkönyvre vett óhajuk, valamint a működő mérnök által tervezett, de újból el nem fogadott tervjavaslatok helyességének elbírálása, illetőleg véleményadása ötletéből, vagy az érdekelt felek részéről lett bejelentés, vagy pedig mint döntő szavazata, a bíróság részéről vannak kinevezve ; egy ilyen szakértői szemlénél ezen fent idézett tervjavaslatok bármelyikének elfogadása, akár egy ezektől egészen eltérő új tervjavaslat indokolására elkerülhetlenül szükséges a részletes műszaki számítások, reductiók megtétele, ezek pedig egyedül a szakértő mérnök teendői közé tartozván, a más két erdész, vagy gazda-szakértő társainak csak annyi teendőjük marad, hogy ezen mérnöki kiszámítások és redietiók alapján a valódi tényállást reasuQimálják , míg a mérnök mindezen munkálatokat ugyanazon napdíj fizetés mellett teljesíti. Hol van tehát a teljesített munkálat arányos díjazása ? 2. Továbbá ezen fentebb említett kiszámítások megtétele épen oly fáradságos, mint a hitelesítő mérnöki teendők, és ezen kiszámítások folytán helyesen és úgy a gazdasági, mint műszaki kivitelnek megfelelően indokolt tervjavaslatnak, a bíróság általi elfogadása, épen oly életkérdés az érdekeltekre nézt, mint a hitelesítő mérnök által teljesített fejtüvizsgálat, s mig a hitelesítő mérnök, kinek — az 1880. évi XLV. törvényczikk 14. §-sa ellenére — magán vállalatokat tenni megengedtetett, minden tagosítás tartama alatt már az utasítás szerént is 3 tárgyalásnál van igénybe véve, addig a szakértő mérnök, minden tagosításnál csak egyszer és akkor feltételesen alkalmazható ; méltányos-e tehát? hogy az ugyanazon quilificatióval bíró hitelesítő és szakértő mérnök megállapított díjai között i’/j annyi különbözet legyen, midőn mindkettőnél ugyanazon szakismeret feltételeztetik ? ! 3. Az ugyanily minőségben kinevezett gazdasági tanár vagy erdész, míg a mérnök által teljesített számítások alapján egyszerűn véleményt nyilvánít, — állása szerént azon napokon is élvezi az állami vagy magántestületektől járó rendes fizetését egészsége netaláni megrongálásával rendes jövedelme nincs veszélyeztetve, migellenben a mérnök, keresménye alapját biztositó értékesebb munkálabait félre téve, egészsége és igy mindennapja koczkáztatásával kénytelen napi 8 forint díjazás mellett működni. Ezen fentebbi indokok és a valódi tényállást bizonyító körülmények kegyes és méltányos tekintetbe vételével, hódoló tisztelettel folyamodunk Nagyméltóság ahhoz, hogy a bíróság által alkalmazásba vett szakértő mérnökök napdíjának 15 forintra leendő felemelése iránt, rendeleti uton kegyesen intézkedni méltóztassék. Mely hódoló tiszteletteljes kérésünk kegyes teljesítése reményében maradtunk Nagyméltóságodnak Kelt Kolozsvárit az erdélyrészi birtokrendezésére jogosított működő és hitelesítő mérnökök értekezletéből. Január 5 én 1881. évben. alázratás szolgái: Következnek az aláírások. MAPI HIREK. Kolozsvár, 1881. jan. 13. — Kinevezés: M. kir. pénzügyminister Borgay József nagyszebeni m. kir. pénz-ügyigazgatósági I-ső osztályú fogalmazót II-od osztályú pénzügyi titkárrá és a brassói kir. illeték-kiszabási hivatal főnökévé kinevezte. Helyi hírek. ~ A jóslat. A szertelen érdeklődés, mellyel laptársunk, az „Ellenzék“, közleményeink iránt viselkedik, abban nyilvánult tegnap, hog előre megjósolta, micsoda közleményt szándékozunk hozni a városi tiszteletbeli főjegyzőség kérdésében. Eme jóslatával kapcsolatban azt is elmondta, mit fog tartalmazni a közreadandó nyilatkozat. Hiszen szép dolog az előérzet — legkivált a mezei gazdák hisznek is némely időjóslókban — de hát az „Ellenzék“ csalódott. Mi nem szándékoztunk semmi nyilatkozatot közölni a fentebbi kérdésben. Minthogy azonban a közönség abban a tévedésben lehet, mintha Szász Béla egyet. turnák a polgármester-helyetteshez benyújtott lemondása a városi tiszteletbeli főjegyzőségről — csakugyan oly alakban történt volna, melyet az „Ellenzék“ közöl a rektifikálás tekintetéből e nem a nyilvánosságra szánt közleményt elkérvén, közöljük szó szerint. A nyilatkozat igy hangzik : Tek. Fok. és Pm. H. Ur! A midőn a városi tek. Bizottságtól rövid uton vett megbizatásomnak eleget téve, rendelkezésére bocsátom a m. t. Törvényhatóságnak a felirati tervezetet, mely — elfogadtatás esetén és netaláni kijavítása után — Rudolf ő cs. és kir. Fensége legmagasabb lakodalmi ünnepére fölterjesztendő lesz: kérem egyszersmind a tek. Főkapitány és Polgármester-helyettes urat, kegyeskedjék az illető helyen bejelenteni, hogy e n. város Törvényhatóságában viselt tiszteletbeli Főjegyzői tisztemről ezennel lemondok. Bokros teendőim s a nI. városnak e téren rendelkezésére álló kitűnő erők lehetetlenné, illetőleg fölöslegessé teszik csekély erőm ez irányban való foglalkoztatását s igy kérem magamat ez eddig is alig kiérdemelt megtiszteltetés alól fölmentetni. Áldást kívánva e nemes város Törvényhatóságára s meg lévén győződve, hogy fényesebb nevek és avatottabb kezek méltóbban viendik nálam a tiszteletbeli Főjegyzői tollat, maradok, örök hálám kifejezése mellett, Kol. 1881. jan. 10. A tek. F. és Pm. H. ur alázatos szolgája .Szász Béla, m. kir. egyetemi tanár, a Kisfaludy- Társaság tagja és v. bizottsági választott tag. A kolozsvári népszámlálás, a mint előlegesen hozzá lehet vetni, a lakosság örvendetes szaporulását fogja feltüntetni. Körülbelül háromezerrel több ma Kolozsvár lakossága, mint volt az utolsó népszámláláskor, s összesen meg fogja ütni a 30,000 et. Az összeírottak közül csupán kettő vallotta magát felekezet nélkülinek. Irányi Dániel, ki épen akkor itt időzött a számláló lap azon kérdésére : miféle vallása ? azt írta be: „Isten hivő.“ Arra nézve, hogy az asszonyok általában, mily sokat adnak arra, — daczára minden ro £a pletykának — hogy a világ tisztában legyen az ő életkorukkal s nehogy többet vagy kevesebbet s higyjen valaki a valóságnál — érdekes adat az, hogy egy asszonyság, ki épen akkor nem volt otthon, mikor a számláló biztosok az ő házánál jártak, kötelességének tartotta felmenni a népszámláló hivatal irodájába annak kinyilvánítása végett, hogy róla hibásan írták be, mintha 42 esztendős volna, mert ö kukoriczatöréskor múlt 42-től most , immár 43 pontban. Azt hitte, hogy a népszámlálás áldásai teljesen hatástalanokká válnak az emberiségre nézve, ha valaki tévedésben lenne az ő évének száma iránt. Az „Ellenzék“ tegnapi számában azon hírt közli, hogy dr. Nagy János a „Magyar Polgár“ szerkesztésétől visszalép s helyébe Szabó Gyula, (Szabó Károly egy. tan. fia), ki egy ideig a „Magyar Polgár“ dolgozótársa volt, venné át a lapot. Mint értesülünk, a dolog még nem tekinthető teljesen bevégzettnek, de végleges eldöntése azonban már a közel napokban várható. — A február 5 én tartandó orvos-bálra a rendezőség bálanyáknak gr. Bethlen Istvánná és dr. Brandt Józsefné ö nagyságaikat volt szerencsés megnyerni. Egyszersmint tudomásra kívánjuk hozni, hogy e bált, mely az idén tartatik először, nem — mint a „Kelet“ 7-ik számában tévesen közölve volt — az egyetemi fiatalság, hanem egyetemünk orvoskarának tanársegédei és hallgatói rendezik. A rendező bizottság. — Tűz f. hó 11-én éjjel felek községében Márky Jnonné házánál vigyázatlanságból tűz támadt, minek következtében az egész ház menthetetlenül oda égett. A franczia klubb közelebbről tartotta meg tisztújító közgyűlését. Elnöknek megválasztatott Finály Henrik , alelnöknek nr. Szász Domokos, titkárnak : Gamauf Vilmos, pénztárnoknak : Széky Miklós , nyelvmesternek: Dürre József. A klubb egy albizottságot küldött ki kebeléből azokon, hogy ez, programmot készítene a klubb alakulásának évfordulójára rendezendő ünnepélyességek mikénti megülésére nézve. ~ A rendőrség szaporodik. — Szaporodik pedig a közös hadseregből. Tüzérek csípik nyakon a czivilt s vetik rabságra! Ez e a szabadság ! Ebből áll-e hát hiresztelt függetlenségünk ! így ura-9 hát a polgár a maga ügyének ! így zsarnokoskodik a felettünk a soldateska ! stb. stb. Így fog bizonyosan kezdődni „újabb katonai brutalitásról“ szóló azon hit, hogy egy tüzér az éjjel a rendőrségre vezette a haza egy szép virágszálát, a fiatal nemzedék egy reményteljes tagját. A história pedig abban van, hogy egy ily virágszál — ki egyik helyi iskolában szedi magában a tudományt s kinek a nevét nem írjuk ide ... — egy társaságtól elszakittatott — elcsipetvén, mely társaság abban gyakorolta magát, hogy tegnap este a Kandia utczában az ablaktáblákat veregette be. Miután egy nehány ablakot bedobáltak, az utczában keletkezett zajra jön nagy oszlás. Azonban egy tüzér ki még jobban tudott szaladni, mint a diák — egyet elcsípett közelök s bekísérte a rendőrséghez. Hazai hírek. — Rudolf trónörökös alap. A kereskedelmi csarnok irodalmi bizottságának tegnapelőtt este megtartott ülésén, Müller Vilmos a már ismeretes Rudolf alapítványra nézve megtette inditványát, mit a bizottsági tagok legmelegebb rokonszenvvel fogadtak és egyhangúlag elhatározták, hogy az összes hazai kereskedelmi és iparkamarákat, a magyarországi kereskedőket, nagy iparosokat, testületeket, ipartársulatokat, szövetkezeteket és pénzintézeteket felhívják, hogy az eszme kiviteléhez tőlük lehetőleg hozzájáruljanak, hogy így egy nagy tekintélyes alapot teremtve, az azzal összefüggésben levő és a hazai ipar és kereskedelem emelését czélzó nemes czél kivitele hatályosan eszközölhető legyen. 4