Kelet, 1881. május (11. évfolyam, 98-122. szám)
1881-05-05 / 101. szám
EMBER-ÁGIO. Kolozsvár, május 4. Nemcsak az ezüstnek és aranynak van ágiója, hanem az embernek is. Meg-megyö az idő, mikor az ember értéke hirtelen felszökken, mikor a vidéki apró fiskálisból egyszerre nevezetes hazafi, országos nagyság lesz. Csak úgy veri föl fejét a sok kitűnő tehetség, pártok büszkesége, parliamentek nyeresége, mint jó langyos tavaszi eső után — a gomba. Óh, boldog Isten, milyen virágzó lenne ez az édes Magyarország, ha csak fele igazi államférfiúi talentuma volna is, mint amennyivel ilyenkor, általános országgyűlési választások idején, ez az isten-adta szélső-bal dicsekszik! Trim-tram, bum-bum! Tessék csak tisztelt közönség valamely szélső-bali alakuló pártgyűlésbe, besétálni! Hova tetszik ? Trim-tram, bum-bum! Egyre pereg a dob Tordán, B.-Hunyadon, Tekén, Ugra, N.-Váradon, Váczon. Mindenütt egyforma, kaczagásra méltó, a látvány. Nem is kerül sokba, ingyen adják. Trim-tram, bum-bum! Rendesen megjelenik az értekezleten pár fia-hordó, a mi szűkös kis Erdélyünk határai közt— Kolozsvárról, nagy Magyarország választókerületeteiben — Budapestről. S ezek a fia-hordók aztán ujjal mutogatják a jelöltet, s fölemlegetik minden hallatlan érdemét, majd a jelölt is édes ártatlansággal elkezd dadogni, zavaros álmok ködképeivel hímzi a valót, s éretlen vakmerőséggel bírálja azokat, kiknek háta megett hosszú, érdemekben gazdag múlt áll, s elkárhoztatja azokat, akiknek sem ő, sem egyetlen fia hordója nem ér föl a bokájukig,— és egyszerre: „Trim-tram, bum-bum!“ fölharnner Aa £ ai_ rikácsol az esjen: Vivát Senki! Vesszen a kormány ! Valóban szeretne az ember nagyot kaczagni, ha nem volna a dolog egyszersmind bosszantó is. Hát mit gondolnak ezek az urak és urfiak? Hát azt hiszik e ők, a kiknek multjuk ott kezdődik, hogy fölcsaptak a szélső bal lármás táborába, s érdemök nem áll egyébből, minthogy éji bogár módjára neki akarnak menni a falnak,— hát azt hiszik-e ők, hogy komolyan hivatottak arra, mikép a nemzet atyái legyenek ? S mikor úgy magukba szállanak, (ha ugyan vannak lucidum intervallumnáik) nem pirulnak-e el az önhitt föuhéjjázás miatt ? Régebben fényes múlt, az érdemek egész sora a közélet, vagy az irodalom terén kellett ahhoz, hogy valaki vállalkozni merjen a nemzet legfontosabb tanácsában részt venni:—ma már a szélsőbal új hívei azt vélik, hogy a képviselőség összes képesítménye : — a sok hű-hó, kevés tudomány, semmi érdem, kóros álom-látás. Nem is olyan csoda! Hiszen, a szegények, saját pártjuk nagy embereiről : Csanádyról, Csatárról, Madarászról, Verbovayról veszik a mértéket! Milyen azok lelki műveltsége, akiknek az ideáljai ilyenek?! Vagy talán csak tréfálnak ezek az urak és urfiak ? Legyünk irántuk lovagiasak, s engedjük meg, hogy ez az eset az igaz, hogy ők maguk sem gondolnak komolyan arra, hogy győzzenek, mindössze is emlegettetni kívánják magukat rövidebb vagy hosszabb ideig, azután a fellépés és lelépés tréfás mulatságával beérik. Mert igaz ugyan, hogy ilyenkor, általános választások idején, hirtelen felszökik az ember autója, de még ilyenkor is lehetetlen, hogy a józan magyar nemzet őket is komoly politikusok számába vegye és legfontosabb tanácsába beválassza. Akár az önbirálat hibájából, akár a mulatság kedvéért szerepelnek : a választókerületek mindenesetre, hazafiságukhoz és értelmességükhez képest, elitélendik őket, 8 az embert, kinek csak a most kezdődő rohamos agró adott értéket, újra leejtik oda, ahol, mint politikus — semmi volt; 8 nemes lelkesedéssel emelik diadalra lobogóját annak a pártnak, mely kifelé a békét, befelé a nemzeti fejlő-Ez lesz az ember-agió vége. sai s más közelfekvő állomásokon letartóztatott és visszakisértetett, de mindez nem volt képes megakadályozni a nagyobb mérvű kivándorlást, — melyet leginkább külföldről küldött pénzzel segítettek elő. — A kivándorlási ügynökségről szóló törvény életbeléptetésétől Zemplénben igen nagy és üdvös eredményt várnak. A Slavoniába felvándorlott magyarok gyámolításának ügye Tolna megyénél meleg felkarolásra talált. Ugyanis Tolna megye közönsége nagy lelkesedéssel egyhangúlag elhatározta, hogy a Daruvá ott alakítandó evangéliumi keresztény egyház fentartása és a kivándorlottak segélyezése czéljából községenkint gyűjtést rendez. A szolgabirák a gyüjtések eszközlésére azon meghagyással hivattak fel, hogy a begyült összegeket, az ezen ügyben vezérszerepet játszó Somogy megye alispánja kezeihez juttassák. Az „Orsz. Ért.“ ezen hir kapcsán megjegyzi, hogy a Slavoniába kivándorolt magyarok egy nagy contingensét épen Tolnamegye szolgáltatta. _________ Hirdetési dijak. Egy négyszög czentiméternyi tér ára 2 kr. Bélyegdíj minden hirdetés után 80 kr. Nagyobb és gyakoribb hidetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadóhivatal. Hirdetéseket fölvesznek: B é c 8 b e n ; Oppelik Alajos Stadt Stobenbastei Nr. 2. (Eckhau) der Wollzeile 36.) Haasenstein et Vogler (Wallfisch-gasse 10 Rnd. Mosse Pnblicistiscbe Bureau. Budapesten; Haasenste. és Vogler hirdetés közv. irodííja. QolJberger A. hiidetések fe vételi irodája Budapesten Szervitatér S.^sa. gátmond sora után 26 krajcsár illetendő. Kolozsvár, csütörtök, május 5 A „KELET" előífizetési dija : Vidékre postán vagy helyben háshoz hordva Egész évre...................................................16 frt. Pél évre................................................... . 8 „ Negyedévre ....................................................4 „ Egy hóra helyben.......................... 1 frt 50 ki Egyes szám ííra 6 kr. m megjelenik a „Kelet“ mindennap, az ünnepeket követő napok kivételével. Szerkesztői és kiadói szállás : főtér 12-ik szám. ^^Cé«űci>to4 nem adatnod meofia. Tizenegyedik évfolyam. 101. szám T^TJIT TTTT iJLKiÉífl JCIÉÉ POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASAGI NAPILAP. ism. ismételt bírságokkal, a hirdetések megvonásával , az egyes számok eladásának megtiltásával teljesen tönkre tette a lapot. A külföldi sajtó ellen oly kíméletlenül járnak el, mint ahogy fél század óta nem jártak el. Mindent törölnek, amit megsürgönyözni érdemes, bármire vonatkozzék. A külföldi lapok helytelenül állítják, hogy Konstantin nagyherczeg nem távozott el Szt.Pétervárról s még tegnap a fogadalmi kápolna felavatási ünnepén jelen volt. Konstantin Konstantinovics a nagyherczeg elsőszülött fia e pillanatban Olaszországban tartózkodik. Az albánok elleni háborra vonatkozólag a következőket jelentik Cettinjéből a „Presse“-nek: Prizrend közelében május 1-én 6 ezer albán megtámadott három zászlóalj török katonaságot. A szorongatott törököknek Dervisek pasa négy zászlóaljjal segítségfikre sietett és az albánokat teljesen megverte. A veszteség mindkét részen 1800 ember. Bécsben reichsratt mindkét háza tartott ülést. A főrendiházban az uzsora törvény van napirenden, míg a képviselőházban a budget vita tárgyalása foly a kifáradt ház nagy részvétlensége mellett, úgy látszik, hogy a jobb oldal az ülések sordozásával nem csak a tanácskozásokat akarta siettetni, hanem egyúttal az ellenzéket is kifárasztani. A hivatalos lap új szentesített törvényeket hirdet. Némely alapítványok bélyeg és illetékmentességről és a bábászati tanszék tanárainak ötéves fizetése pótlékáról. Németországban még mindig Bismarck fenyegetését fejtegetik a lapok, mely szerint az udvart Berlinből a vidékre helyezi át. Azonban Berlin politikai és parlamenti érdeklődése nemsokára egészen más felé fog irányulni. A parlamentben holnapután fogják felolvasni a parlament meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot. A ház tudvalevőleg elvetette a javaslatot, de elhatározta, hogy a törvény 13. § ába 71----------parlament egybehívása definitiv megállapíttassék. Ezen határozatba azonban a birodalmi cancellár, nehezen fog beleegyezni Genfben. Auer, német sociáldemokrata képviselő nagy hatású, mérsékelt hangú beszédet tartott és óvta pártját, hogy programmját ne vigye erőszakos módon keresztül. Ezért a gyűlés több tagjától hevesen megtámadtatott ugyan, de a többség azért Auer véleményét helyeselte. Miután a szultán felhatalmazta a kormányt, hogy a hatalmak indítványát a törökgörög kérdésben elfogadja, a török kormány erkölcsisége egyszerű őrei lennének, belemarkolnak az iskola gépezete napi munkájába. Ez kétségtelenül nagy baj , de okvetlenül nagyobb baj, ha a növendékeket magukra hagyják, hogy szabadságukat és szabad idejöket legkisebb ellenőrzés nélkül használják. A növendékek brutális hajlamainak igazi kerékkötője a monitor, ki a kamaszkorral együtt járó hübris-t féktelenséggé fajulni nem engedi. Valóban a monitori rendszer nem az erkölcsi kotnyelességet, de épen az ellenkező erkölcsi habitusokat nemzi és táplálja. Hiszen ha 16—17 éves fiukat felelősséggel járó tiszttel ruháznak fel, az inkább lehet kötelességérzetek, előrelátásuk és maga mérséklések eszközlőse, mint a felruvalkodottság szerzője. A monitor túlkapásai ellen mindig ott van az iskolai társadalomban a legerőteljesebb két erkölcsi emeltyű; a közvélemény és a traditió, melyek egyfelől a mérsékletet diktálják, másfelől a kihágások elnézését ellenzik ; sőt ha kell, ott van a „degradatio“ is, mint biztos ellenszer. A monitor itézete ellen a növendék felebbezhet a monitorok testületéhez, vagy magához az igazgatóhoz, — appellatio ad Caesarum, — ami azonban nagy ritkán történik. H. A monitori rendszer a sok Szabadságot élvező tanulók magaviseletének első fóruma. A második forum a tanár vagy az igazgató. Míg e második forum pótolta az első helyét is, addig végek-hosszok nem volt az iskolai forradalmaknak, mert a head-masterek, a fegyelmezés főforuma a vesszőt mindennemű lelki és testi bajok ellen hasznos, sőt universális orvosszernek tekintették. A vessző volt a test paradigmája, mint a declinatio és conjugatio a léleké. A régi schoolmasterek Carlyle szerint, úgy képzelték az emberi lelket, hogy van egy emlékezet nevű tehetsége, melyre izom borítékunk, azaz bimes föde KÜLFÖLD. A francziák által okkupálandó tuniszi területre vonatkozó újabb hírek a következők : Párisból jelentik, hogy Anglia és Olaszország egy egy figyelő gőzöst küldtek Tuniszba a közlekedés fentartására s az ott lakó európaiak védelmére. Francziaországgal ezt barátságosan már tudatták. Loverot tábornok Begas megszállása után észak felé fog fordulni, hogy a krumliokat teljesen bekerítse. E mozdulat sikerének biztosítására Bizertánál franczia csapatok fognak a partra tétetni. A Rómában elterjedt hír, mintha Francziaország felajánlotta volna Olaszországnak a közös megszállást, alaptalan. Tissot franczia követ udvariasan tudatta már a portával, hogy Francziaország a szuverenitás kérdését nem hajlandó megvitatni. Szentpétervárról több nevezetes keltett, hogy II. Sándor alkotmány-rescnptuiij«,,— kellett volna közzé tenni, nem lett kihirdetve. Ezt zokon veszik, mert a rescriptum tartalma ismeretlen. Loris Melikov ez ügy miatt már két ízben volt Gatsinában utoljára szombaton. A nihilisták egyre vakmerőbben terjesztik proklamáczióikat. Dacára a nagyszámú elfogatásoknak, tény az, hogy a nihilizmus megdöbbentő mértékben terjed. A kormány merev és szigorú eljárása által, melynek súlyát az ártatlan nép érzi leginkább, nem jó szolgálatot tett magának ; úgy látszik, a kormány emberei teljesen elvesztették a fejüket. A sajtót hallatlanul rendszabályozzák. A „Molwa“, a legtisztességesebb orosz lapok egyike, megszűnt. A czenzúra válasza a hatalmak collectiv jegyzékére már nem késhet sokáig. A ministertanács tegnapi ülésén már tárgyalta a kérdést. A porta valószínűleg egyszerűen beleegyezését fogja adni az európai indítványhoz és ki fogja jelenteni, hogy felhatalmazza a delegátusokat, kik eddig a követekkel a tárgyalásokat vezették, a zárszerződést is megköttessék a követekkel. A görög delegátusok is útban vannak Konstantinápoly felé és így az ügy végleges megoldása a küszöbön áll. Hogy Athénben felkeléstől tartanak, arra az eshetőségre, a ba kamarAi loí Icollonit ocslolni^ hihetőnek látszik, azonban ez színlelés is lehet a görög kormánytól, hogy megmutassa a hatalmaknak, mily bátorságra volt szüksége, hogy a hatalmak határozatához alkalmazkodjék. Beaconsfield lord utóda. Beaconsfield lord politikai örökségét Richmond Herczeg vette át s az angol konzervatívok őt választották pártvezétekké. „Tulajdonképeni örököse és utóda Beaconsfieldnek — írják Londonból — nincs, mert mindabból, ami konzervatív elem a két házban van, olyan magasan kivált, hogy senki sem képes hasonló tekintéllyel székére ülni. Ha tehát azt mondjuk, hogy sir Stafford Northcote az alsóház és Richmond herczeg a felsőház ellenzékének fog élére állani, ezzel egyszerűen csak a tényeket konstatáljuk. Tulajdonképeni vezérségről nincs szó. A fővezetés ügyének különben még jó sokáig csak elméleti jelentősége lesz, mert Beaconsfield halálával az az eshetőség is messze távolban áll, hogy a konzervatívok kormányra jussanak. Az ír földbirtok-kérdésben legalább oly jelentéktelen érvekkel lépnek föl, hogy ez az ügy aligha fogja babérjaikat szaporítani.“ BELFÖLD, Sopron, 1881. május 1. A KELET TÁRCZÁJA. AZ ERKÖLCSI NEVELÉS és fegyelem. — Felméri Lajostól. — Az iskola múltjához való meleg ragaszkodás élénk tanúbizonysága az a büszke öntudat, melylyel a tantermek faburkolatára bevésett neveket (Byron, Fitt, Gladstone stb. neveit) mutogatják, s az a mély kegyelet, mely e bevésett neveket legszentebb ereklyéknek tekinti. Valamire való középiskola talán éni sem tudna e traditió folytonos ápolása nélkül, hiszen Charterhouse Londonból történt kiköltözésekor magával viszi régi növendékei köré irt jegyzékét s uj lakhelyén temploma mellé belőlük egy „arcus sanctust“ alakit. Igaz, hogy az iskola fala burkolatán bemetszett nevek nem oly ékesek, mint Párisban az Ecole Normalle Superieure márványtáblái, melyekre a belőle kikerült oly növendékek neveit írják, kik az Institut tagjai lettek, ám azért ép oly becsesek, sőt becsesebbek, mert itt nemcsak elsőrendű csillagok nevei vannak, hanem másod, harmadrendűeké is. Hisz talán az égboltozat sem lenne szép, ha mind egyforma csillagok ragyognának rajta. Christ’s Hospital, Eton Westminster, Winchester, Charterhouse satöbbi nagy középiskola mondhatni a traditiók őserdeje. Christ’s Hospital növendékei, kik tudvalevőleg főrevalót sohasem viselnek, a legnagyobb hidegben, mint a nagy melegben szigorúan megtartják e szokást, sőt mondhatnám, hogy e becsület törvényekké vált hagyományos szokásokat akárhányszor elébbvalóknak tartják az iskola írott törvényeinél. Az írott törvények változók, ellenben az idő szentesítette szokások állandóak , amazok megszegése _________ (-) Hogy a kivándorlási ügynökségekről szóló törvény megalkotása mennyire égető szükség volt, e felől az egyes megyékből érkező jelentések számadatai tanúskodnak, így Zemplén megyéből írják az„Orsz. Ért.“ nők, hogy ott a kivándorlás folytán egyrészről a véderő, másrészről a munka és pedig főleg a mezei munkaerő érezhetőleg megcsökkent. Csupán a varannói járásból 95 olyan hadköteles vádorolt ki a múlt év második felében, akik az I—II. korosztályba tartoztak. A hatóság minden intézkedést megtett, — számos kivándorló az eperjesi, kascsak a jelenlegi iskolatársak és tanítók gáncsával jár, ellenben a traditiók ellen való vétséggel azt sértenék meg, amit az intézet összes volt növendékei szentnek tartottak. Az erkölcsi neveléssel szoros kapcsolatban a fegyelem, s annak első tényezője a monitor. A monitorrendszer az idősb tanulóknak iskolai rendőrséggé való szervezésében áll. Az idősebb és befolyásosabb fiúk jelleme és magaviselete, mintegy mintázó hatású az ifjabb növendékekre. Winchesterben Wykeham kezdette meg e rendszert ezelőtt ötszáz esztendővel, de Arnoldnak köszönhetni, hogy a monitorok az igazgatónak — mint Pyrrhusnak a katonái — keze lába lettek. I. A monitor, (praefect, praepostor) az iskola rendfentartója s mindig az igazgató kinevezése által lesz azzá. A mily megtisztelő rá nézve ez állás, ép oly fontos dolog, hogy a ráruházott hatalommal vissza ne éljen. Etont kivéve, mindenik középiskola bevette a monitori rendszert, s több-kevesebb hatalmat ruház a monitorokra , pl. kisebb fajta büntetés kiszabását (poena, gating, azaz a játékórán való benmarasztás, egy-két vesszőcsapás stb.) A monitortól megvárja az iskola, hogy benne a rendfentartót és bírót a tanuló helytelen magavislete rész hírbe ne hozza. A hatalommal járó kellemetlenségek mérséklik az ifjaknál a nyugtalan ellenőrzésre való vágyat s azt a férfiasságra való mohó törekvést, mely az ifjúnál annyi bajnak a forrása. Azt vetik ellen e rendszer ellenzői, hogy az ifjút könnyen kotnyel^ßkedővé (ping) teszi, kinek ifjú a válla, de öreg a feje. A mennyire emlékezetem ér — jegyzi meg Hughes T., ki épen dr. Arnold idejében tanult Rugbyban — mindig okosdiak voltak a monitorok, de a mig *) H. C. Ad.ams, Wykehamica, History of Winchester College. Loudon. 1878. 65—6. 1. fejek és vállok összhangban tartására ifju szivök van, én részemről azt csak nyereségnek tartom.**) A rugbyi fiuk mindig kitűntek jellemök genialis frisseségével és ifju színezetével. Abból a mi egy fiúnak szükséges, egy hajszálnyit is el nem veszítettek, sőt arra építették rá az embert.***) Igaz, hogy régen sok visszaélés történt e rendszerrel , hiszen a középiskolák évlapjai tanúsítják, hogy a monitor akárhányszor nagyobb önkénnyel büntetett, mint akár a bagdadi kalifa, kivált akkor, mikor maga a sértett fél vizsgáló, ítélőbíró és végrehajtó volt egy személyben.) És mégis mind e visszaélések mellett, általában sokszorta szelidebb és tűrhetőbb volt a monitorok fegyelmezése, mint a school mastereké: Jupiter flagellans ellen föllázadtak az apró titánok , sőt hogy messzebb ne menjek páldáért, Angolországban is akadtak, kik a püspökök, a felsőház, sőt maga az uralkodó tekintélyét is kétségbe vonták; ámde arra soha sem volt eset, hogy az ijabb tanulók a monitorok vagy praefectek felsőbbségét valaha kétségbevonták volna; pedig e felsőség Wykeham ideje (1366) tehát több mint ötszász esztendő óta fennáll. Fődolog volt az idősebb növendékek e természetes hatalmát szabályozni, szervezni. Ha a monitorok tisztekre nem eléggé érettek, sok bajnak lehetnek az okai; első renden annak, hogy az iskola VI-ik osztályát, mint legértelmesebb elemet, külön kaszttá alakítják ; továbbá túlságos önérzetök nyomasztóvá válhatik tanulótársaikra s a helyett, hogy az iskola (Május, Síritársulat, a tagok. A „Farkasok közt“ Sopronban.) Szép ragyogó május elsejét értünk. A természet ünnepies mezbe öltözött és sietett minszöntő tavaszi nap kellemét. Már korán reggel vidám zene harsogott végig az utczákon, meglátszik május elsejét erre mifelénk is olyan fordulatnak tekintik a termszet működésében, amelyet meg kell ünnepelni. Bezzeg a húsvéti öntözködési szép szokást itt még híréből sem ismerik. Ha az ember felemlíti, hogy husvétban az „élővirágokat“ a nyalka legények megszokták ám frissíteni egy pár üde vízcseppel, hosszúra nyalnak az arczok a csodálkozás miatt. Hát ez már miféle bolondság ? kérdik nagy megütközéssel. Egy kedves szokás, mely nem Sopronban való feleled, íme az a kedves népszokás erre fölé nem dívik és kUlölünk útján, nyirfa ág segítségével lehet legbiztosabban hatni, s annak okáért oly szükségesnek tartották a vesszőzést, mint orvosok a himlőoltást. Nem is volt véges bossza az iskolai „himlőoltás“-nak. Dr. Busby Westminster-schoolban és dr. Keate Etonban híres iskolamester létekre mindketten kiváló hírei voltak a flagellantismnsnek , sőt az is megtörtént, hogy Busby egyik utóda (dr. Vincent) idejében a Westminsterfink „The Flagellant“ című folyóiratot kezdettek volt indítani. Winchesterben a vessző nem nyírfa-ág, hanem négy almafa-ágból volt fonva, s alkalmas nyéllel ellátva. Ez instrumentum készítése mindig két ifjabb tanuló (rod-makers) tiszte volt. Ha a növendék hat ütlegre volt ítélve, a bibliaolvasónak (Bible cerk) kellett a deresre vinni az áldozatot, s ilyenkor a vesszőzés neve „bibling“ volt. Erzsébet királyné 1570-ben meglátogatta volt Winchestert. Ő felsége azt találta kérdezni egy ifjú tanulótól, hogy „ismeri-e a hírhedt Winton Rod-ot“ , mire a fiú nagy hirtelen Virgil eme szavait idézte : „Infandum Regina, jubes renovare dolorem“, vagy Dryden fordítása szerint: „Great Qeen, what you command me to relate Renews the sad remembrance of our fate.”) Ugyancsak Winchesterben az uj fiú a vesszőbüntetést első kihágáskor kikerülhette, ha „primum tempus“ sal védhette magát; azonban megtörtént, hogy egynémely fiú öt hat ízben is vette hasznát a primum tempus-sal való mentegetőzésnek.^) A vesszőzést az iskolából vagy a templomból való elkésésért, ablaktörésért, lárma4331. **) Tom Brown's School Days. London, 1872. Popular Edition XVI. 1. ***) Tom Brown's School Days, London 1872. Popular Edit. XVI. I) H. C, Adams Histoiy stb, 385. 1. ') W. Cooper History of ihe Kod. London, J877. 2) Micsoda ? „Primum terapus.“ Kiáltott rá az igazgató egy ifjúra, ki jelenleg főfőméltóságu egyházi egyén , talán inkább centesimum tempus ! Csak térdeljen le ! (H. C. Adams History of Winchester College London, 1878. 266. 1.