Kelet, 1881. június (11. évfolyam, 123-145. szám)
1881-06-01 / 123. szám
1 / A. „KŕlLET“ előfizetési dija; Vidékre postán vagy helyben házhoz hordva Egész évre......................................................16 frt. Fél évre............................................................8 „ Negyedévre ......................................................4. ” Egy hóra helyben............................................1 frt" 50 kr Egyes számára 6 kr. Megjelenik a „Kelet“ mindennap, az ünnepeket követő napok kivételével. Szerkesztői és kiadói szállás : főtér 12-ik szám. mm viodika. Tizenegyedik évfolyam. 123 r T .03. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI NAPILAP. 1881. ľ HALLOD, KOLOZSVÁR? (Dr.) Azok, akik egyetemünk idei záró ünnepélyén jelen valáak, megdöbbenve hallhatók — de jó, ha valamennyien és minél többször hallják, az ijesztő tényt— hogy egész Kolozsvár s folyton-folyvást mérget iszik! Jó, hogy városi tanácsunk egy része: a Polgármester, a Főkapitány és egy Tanácsos jelen van, de szerettük volna, ha az egész hatóság s a bizottság minden tagja megjelenik vala, hogy szintén hallja a tudomány intő szavát, ébresztő igéjét, mely a rögtöni segélyt követelően parancsolja, mert hisz bebizonyított tényként áll előttünk, hogy egész Kolozsvár 8 folyton folyvást mérget iszik ! Tudomány-egyetemünk a múlt évben, a többek közt, a következő két pályatételt is kitűzte : „Kívántatik Kolozsvár város területének tíz különböző pontján fekvő kút vizének vegyelemzése, a következő alkatrészek meghatározásával : összes szilárd részek; chlor; légenyessav anhydrid ; légenysav anhydrid ; ammóniák ; organkus anyagok. Mindenik viz 8-szor elemezendő és pedig 1880 junius hó első és második felében ; szeptember első és második felében ; deczember második és január első felében, végül 1881 márczius második és ápril első felében.“ Jutalma 100 frt. Valamint: „az előbbivel kapcsolatban az elemzendő 10 kútviz szomszédos talajának talajlevegője elemzendő és pedig meghatározandó benne az eleny és szénsav mennyisége. Az elemezésre szolgáló levegő 1 és 3 méternyi mélységből veendő , elemzése pedig a kútvizek elemzésével párhuzamosan eszközöltessék.“ Jutalma 50 frt. A kar birálata a ViaÁrlPTipH pályaműről nagy dicsérettel emlékezik meg s kiemeli, hogy a dolgozatban nem is csak 10, hanem 15 városi kút vize van felölelve s 870 kísérleti adat által feltüntetve, az illető kutak helyrajzi viszonyainak graphicus bemutatásával , valamint Kolozsvár térképének melléklésével. Az ivóvíz egészségügyi nagy fontosságának , az egészségtan szolgálatában első rangú szerepének méltatása után következik a meghatározási módszerek előadása, melyek —mint a bírálat mondja— „egytőlegyig a legtökéletesebbek, melyek a kérdésben levő czel elérésére a tudománynak jelenleg rendelkezésére állanak.“ Következik a 870 kísérleti adat összeállítása, a tények tanúságainak következményei s az egész elemzésnek eredményei, hogy aztán kimondassék Kolozsvár város összes kútvizeire a méregkeverőkre szabott halálos ítélet, mert városunkban az év egy szakában sem található kútvíz, mely az egészségi követelményeknek némikép is megfelelne“. „A pályamű — folytatja a bírálat— a becses adatoknak nagy számát tartalmazza, melyekből Kolozsvár talajának, talajvize és talaj levegőjének egészségtani viszonyai először lesznek tudományos, kísérleti alapon fölfejthetők és megismertethetők. Eredményei megdönthetetlen szomorú valósággá emelték azt, hogy Kolozsvárt a talaj nagy mértékben meg van fertőzve állati és növényi szervezetek bomlási terményeivel, hogy a rothadás és erjedés különböző folyamatai kora tavasztól a kemény tél beálltáig utczáinkon, udvarainkon és lakásaink alatt egy folytonosan képződő és elhaló mikrokosmust teremtenek, melynek megszámlálhatatlan milliónyi élő szervezetei és e szervezetek kísérő anyagai megmérgezik a port, melyet a tavaszi szellő felkavar, undok bűzök alakjában hatolnak be friss üde légre táguló tüdőnkbe s lassú, majd gyorsan ölő méreggé változtatják az italt, melyet talán épen a leggondosabb anya nyújt bizalommal esdő gyermekének.“ A bírálat végül a pályadíjat odaítéli a dolgozatnak, mely méltó erre „nem csak, mint egy sikerült, nagy terjedelmű analytikai dolgozat, hanem, mint oly munka, amely a város egészségi viszonyairól első sorban felelős és ezeknek folytonos javítását szivén hordozó tisztelt városi magistratusnak az ivóvíz égető kérdésében kitűnő szolgálatot tehet“. A mű szerzői Köpe Dezső és Gáspár János — váljon a mű föl n Q a ^ TIA 1 r. . .1 IpRK-ft TCd íiT.ÖTTQ V TtA_ rosar ? ! hatnók, hogy a tudomány nem hiában emelte föl intő szavát. Hallod, Kolozsvár, hallod ? ? ! Az utazó biztositási ügynökök czége alatt országszert elkövetett csalások és megkárosítások tárgyában Szabolcs megye közönsége felterjesztést tett a belügyminiszerhez, melyben azon kérelmét terjeszti elő, hogy tekintettel azon körülményre, hogy számos csaló biztosítási utazó ügynökképen szerepelve, a föld népének tetemes károkat okoz, szíveskedjék rendeleti úton intézkedni aziránt, hogy csak oly ügynökök nyerjenek engedélyt biztosítási ügyletek megkötésére, akik, illető igazgatóságaik szabályszerűen kiállított igazolványaikat azon helységben, ahol biztosításokat akarnak eszközölni, az elöljáróságnál bemutassák, s az igazolványok rendben létéről elöljárósági bizonylattal láttattak el. (0. É.) KÜLFÖLD. Hirdstéel díjink. Egy négyszög czentiméternyi tér ára 2 kr. Bélyegdíj minden hirdetés után 80 kr. Nagyobb és gyakoribb hirdetéseknél külön kedvezményt is nyújt a kiadóhivatal. Hirdetéseket fölvesznek Bécsben; Oppelik Alajos Stadt Stubenbastei Nr. 2. (Eokhau) der Wollzeile 36.) Haasenstein et Vogler CWallfisoh-gasse 10 Bnd. Mosse Publicistische Bureau. Budapesten: Haasenste. és Vogler hirdetés közv. irodája. Goldberger A. hirdetések fe vételi irodája Budapesten Szervitatér 3. sz. SZAfifttUi mí44«4 garmond sora után 26 krajczár fizetendő. Kolozsvár, szerda, junius 1 csak is akkor jusson egy képviselő, ha az 35 ezeren felül van. És igy a jövendőbeli kamarának 529 tagja leend mig ellenben most 535 tagot számlál. A senatusnak balközépre a választási reformot ellenzi, míg a jobboldalról csak mintegy 30 szavazat lesz a lajstrom scrutinium mellett. Világos, hogy ezen viszonyok szerint a bizottság többsége a Bardoux felé nem hajlik, és ha a senatus egészen nem is fogja elvetni, mégis valószínű, hogy olyan nemű modificatióknak szándékszik alávetni, melyet a képviselők kamarája aligha fog helyeselni. Anatole de la Forge választási győzelme Páris kilenczedik kerületében egyaránt sújtotta a monarchistákat és radikálisokat. Hasztalan lobogtatta Hervé, az orleanismus képviselője a tricolort és Dubois hasztalan hangoztatta az intransigeansok legkedveltebb szólásait — Páris lakosságának jelentékeny része mégis, de la Forgónak 9198 szavazatot és a monarchista és intransigeansnak együtt csak 6329 szavazatot adott. KELET TÁRCZÁJA. Emlékbeszéd CSENGERY ANTAL FELETT. ^ — Gyulai Páltól. — (Vége.) Azonban 1860-ban megindult politikai mozgalmak leginkább igénybe vették Csengery munkásságát. Előbb mint hirlapiró vett részt a küzdelemben, nagy erélylyel védve az 1848-diki törvényeket szemben az októberi diplomával. Majd az 1861-ik évben képviselővé választatván, szorosan Deákhoz csatlakozott. Azóta egész haláláig tagja volt a képviselőháznak s különösen 1867 óta nagy munkásságot fejtett ki az országos bizottságokban. Jelentékenyen befolyt Deák kiegyező terveinek megérlelésébe és formulázásába. Az országgyűlés egy hatvanöt tagból álló bizottságot választott a kiegyezés formulázására. E bizottság Csengeryt kérte föl előadójává, s egy bizottságot küldött ki, melynek szintén Csengery jen előadója. Az albizottság a részletek formulázásával Deákot és Csengeryt bízta meg. A vázlat elkészült, azonban az országgyűlés 1866. június 26-án hirtelen elnapoltatván, csak egy éj jutott a szerkeszet összeállítására. Az 1867-ben kinevezett minisztérium javaslatára e szerkezet igtattatott azután a magyar törvénykönyvbe, mint XII. törvényczikk. Csengery mély örömet érzett, hogy mindaz, amiért majdnem három évtizeden át küzdött, végre megvalósult, de csakhamar új gondok és aggodalmak szállották meg s némi sajátságos állást foglalt el Deák és a kormány, saját pártja és a balközép között. Ez állása olykor félreértésre adott alkalmat . Azt látjuk, hogy városunk jobb befektetésre nem fordíthatta volna nagy lelkű alapítványát, mellyel egyetemünket segélyezi. Azt látjuk, hogy az egyetem ily pályakérdések kitűzésével magához méltóan viszonozza a város munificentiáját. Azt látjuk, hogy az egyetem hallgatói tudományos feladatuk magaslatán állanak. De azt csak ezután fogjuk meglátni, ha áll-e Kolozsvár városa azon a színvonalon, hogy föl is használja a saját pénzén nyert tanulságokat, oly ijesztő módon orvoslást követelő ivóvíz kérdésének megoldásával. Szeretnék, ha e dolgozat mielőbb közkézen forogna a város kiadásában s még jobban, ha mielőbb tényekből látvatóban nem is volt természetes, de a viszonyok sem voltak azok. Csengery nem személyes becsvágy, nem cselszövő önérdek sugallataira hallgatott, hanem a kényszerűség s hazafiság tanácsaira. Deák volt ugyanazon nagy többségben levő párt vezére, mely erélyével s mérsékletével visszaállította az alkotmányt, de maga nem lépett a kormányra, bár támogatása nélkül bajosan állhatott volna meg bármely kormány. — Csengery érezte e helyzet visszásságát, de érezte azt is, hogy Deák csak úgy tarthatja meg befolyását, csak úgy fegyverezheti le az ellenzéket, ha a kiegyezés még függőben levő részletei a kiegyezés szellemében oldatnak meg s a kormány általában ez irányban foganatosítja az új intézményeket. Ezért folyvást figyelmeztette Deákot e tekintetben minden mulasztásra, ballépésre, de egyszersmind leleményességével és jóakaratával igyekezett kiegyenlíteni minden összeütközést Deák és a minisztérium között. Ily közvetítő volt pártja és a balközép között is. Senki sem ragaszkodott jobban a kiegyezéshez, senki sem ítélte el inkább a balközép közjogi ostromát, mint ő, de azt hitte, hogy a parlamentarizmus nem fog gyökeret verni nálunk, hacsak egy párt jogosult a kormányra s épen azért keresni kell a balközéppel érintkező pontokat, válság esetére előkészíteni a fúziót vagy legalább nem taszítani őket a szélsőbal karjai közé s mindenesetre alkudozni, kiegyezni velők mindabban, ami közhasznú és semmit sem veszélyeztet. Ily szellemben lépett föl Csengery mindjárt azon országos bizottságban, mely az 1876. XII. törvényczikk értelmében a közösöknek ismert államügyek terhére nézve az arányt megállapitotta Magyarország és Ausztria között. Az ő indítványa szerint szabályoztatott az egyező felek között az érintkezés módja nemzetközi alapokon. A bécsi képviselőházban tegnap vette kezdetét a prágai egyetemi kérdés vitája. Legközelebbről ki fog tehát tűnni, ha várjon a baloldal ratifikálja-e az oskolai albizottság által kidolgozott törvényjavaslatot és hogy váljon a cseh közlönyök által vont következtetések alaposak. Hírlik ugyan, hogy a baloldal néhány hangja a dobatta elnapolását kívánja, mert amint már többször említve volt, és amint a cseh képviselők emlékiratából is kitűnt a baloldal a cseh egyetem felállítása mellett foglalt állást, de azért mégis elvetendőnek tartja ama homályos határozatokat, melyeket akár német, akár cseh szempontból szélszerűnek tartani nem lehet és ennélfogva a törvényjavaslatnak alapos átdolgozása okvetlen szükégesnek látszik. Természetesen a kérdés, hogy vájjon a csehek rá állanak-e ilyen indokok mellett, minthogy a többtöbbség T célja' fiatalmasabb” minden'"’ésszel’Ú Indóknál. Mialatt Gambetta szülővárosából Páris felé tart, addig a fővárosban, az ő tervei keresztül vitele ellen újabb nehézségek tornyosulnak. A senatus tegnap volt megválasztandó azon bizottságot, mely a kamara által már elfogadott javaslatot, a Lajstrom scrutiniumról, felülvizsgálja. Párisi hírek szerint a lajstrom scrutinium híveinek chaucheai a senatusban elég roszul állanak. Csak az „Union repub.“ szólt Bardoux indítványának változatlan elfogadása mellett. A republicanus baloldal ellenben azon határozatot kívánja, hogy jövőben egy departement se válaszon több képviselőt mint most, ezért óhajtja a törvényjavaslatot oda módosítani, hogy a lakossági hányadra 70 ezeren alul hozta javaslatba és szerkesztette az üzeneteket a magyarországi bizottság részéről. Midőn a két minisztérium között egyezmény jött létre az államadósságokra nézve, Csengery azt megtámadta s az ő módosításai alapján egy új köttetett, mely ha egészben nem felelt is meg czélzatának, legalább kimondta az államadósságokra nézve azon jogalap fentartását, melyet a XII. törvényczikk kijelöl s kimondotta különösen a solidaritás megszüntetését. — A kezelésre ugyan fenmaradt az egyezményben is az együttesség, de elvégre is belátta mindkét fél, hogy az fenn nem tartható , csakhamar meg is szűnt, midőn a következő évben, 1868-ban, az első delegaczióban a Csengery indokolása alapján az államadóssági ügy a delegaczió hatásköréből tettleg kizáratott. Ez első delegaczió ülésein még kiválóbb állást foglalt el Csengery. Feladatául tekintette szigorúan a krigyezés szellemében járni el s mindent megtenni arra nézve, hogy a delegáczió a törvény korlátai közt mozogjon. Ezért minden oda nem tartozót s a közöseknek nem ismert ügyeket visszautasította. Kieszközölte, hogy a két delegáczió mint két nemzet képviselete, a nemzetközi forma megtartásával érintkezzék s úgy tekintessék, mint két külön testület, mely csak a határozatok egyformasága végett szavazhatnak együttes ülésben, de minden vita nélkül. Szóval a delegáczió ügyrendje lényegesebb pontjait ő formulázta . Kivívta azt is, hogy a két delegáczió, mint két külön testület, külön leirattal oszlattassék el. Állása e részben annál nehezebb volt, mert nem csak a két minisztérium és delegátió nézeteit kellett közvetíteni, hanem azt a sok súrlódást is kiegyenlíteni, mely a delegátióban még akkor megjelent balközép és Deák-párt közt kifejlett. Horvát- és Magyarország kiegyezése szin Kolozsvár kérvényének sorsa a Bartha-ügyben. A Bartha-ügyre vonatkozó intézkedések tárgyában a m. kr. belügyminiszter következő iratot intézte volt a képviselőház kérvényi bizottságának elnökéhez : Nagyságos ur! A kérvényi bizottság megkeresése folytán a közölt tárgyiratok visszavárása mellett Kolozsvár szabad kir. város törvényhatósági bizottságának a magyar országgyűlés képviselőházához Bartha Miklós bántalmazása ügyében benyújtott feliratához foglaltakra való tekintettel van szerencsém a tisztelt kérvényi bizottságot ezen ügy egész lefolyásáról következőkben értesíteni. A mint ezen sérelmes ügy feljelentetett, azonnal táviratilag intézkedtem, hogy a vizsgákt^z‘outó?eg^\rt^em.^'‘' vizsgálatból kiderült, hogy Ristow hadnagy a felirat első pontjában érintett sértő kifejezéseket egyszer használta, — a felirat ugyanezen pontjában foglalt azon állítás, „hogy az elkövetett merénylet több katonatisztnek előleges tanácskozása és tervszerű elhatározása nyomán létesült“, valótlannak bizonyult. A felirat 2-ik pontjában foglalt azon kérelem, hogy a tettesek szigorúan megbüntettesse neki megtörtént. A nagyszebeni katonai törvényszék folyó évi januára 27-én kelt ítélete szerint , Dinsll főhadnagy és Ristow hadnagy a két havi vizsgálati fogság beszámításával hét hónapi, minden második hóban magán fogsággal súlyosbított börtönre ítéltettek, ezenkívül Ristow hadnagy a tiszti kötelékből való elbocsátásra is. Végül sértett fél kártérítési igényével a rendes perutra utasíttatott. Jén az ő javaslata alapján készült, amely Deák, a minisztérium és a horvátok nézetkülönbségeit egy közvetítő ponton egyesíteni igyekezett. Tanácsadólag folyt be továbbá az Ausztriával kötött kereskedelmi és vámszövetségre , az 1867. XVI. törvényczikkre. Az országgyűlés pénzügyi bizottságának kezdettől tagja, sokáig elnöke volt. Ő formulázta a budgettörvényeket s alapította meg a mintát, melyet a törvényeknél használnak. Részt vett az adótörvények javításában, a költségvetések tárgyalásánál is sok reformot indítványozott. Többek közt indítványozta, formulázta és keresztül vitte az állami legfőbb számszék felállítását. Kidolgozta a függő adósságok ellenőrzéséről szóló törvényt, átalakította a közös nyugdíjakat s a kisajátítást illető törvényeket s az uj községi törvényhez legtöbb módosítással járult. De különösen szivén feküdt a közoktatás ügye. Azt hitte, hogy democratiai intézményeinknek csak a közműveltség adhat mélyebb tartalmat s nemzetiségünknek erősb alapot. Már a hatvanas évek elején egész czikksorozatot dolgoztatott szemléje számára a közoktatásügy európai állásáról, s midőn 1868-ban a minisztérium részéről benyújtott népiskolai törvényjavaslat minden párt és felekezet ellenszenvével találkozott, Csengery azt módosításai által úgy alakította, hogy majdnem közakarattal fogadtatott el. Tüzetesen foglalkozott a közép és felsőoktatás kérdéseivel és ezt illető czikkei, értekezései, melyek összegyűjtve is megjelentek, becses adalékot nyújtanak a magyar közoktatási politika programmjához. Mint pestvárosi képviselőnek nagy része volt abban, ami Pesten a közoktatás emelése körül történt. A népiskolai törvénybe iktatott szakaszai döntötték el a vitát: községiek vagy felekezetiek legyenek-e a A felirat 3-ik pontjában foglalt kérelemnek annyiban elégtétetett, amennyiben az összes tárgyalási iratok hozzám leküldettek és azokból általam meggyőződés szereztetett, hogy ez eljárás teljesen szabályos volt. Intézkedés tétetett továbbá, hogy a hasonló esetek jövőben meggátoltassanak. Végül van szerencsém a tisztelt kérvényi bizottságot értesíteni, miszerint a katonai büntető törvények könyve és az eljárásnak újjászervezése folyamatban van, és a kormány részéről megtétettek az intézkedések, hogy a katonai uj büntetőtörvénykönyv és eljárás mielőbb megállapittassék és életbeléptettessék. Fogadja tisztelt bizottság kiváló tiszteletem nyilvánítását. Budapest, 1881. május 13. Tisza, 8. k. mint belügyminiszter. E belügyminiszteri felvilágosítások alapján a kérvényi bizottság következő határozati javaslatot terjesztő a képviselőház elé : A belügyminiszternek a jelen feliratra ./* alatt adott hivatalos nyilatkozatából a következő tények derülnek ki: 1. A sérelmes Ügy feljelentetvén, azonnal táviratilag intézkedett a belügyminiszter, hogy a vizsgálat vegyes bizottság által eszközöltessék, ami tüstént meg is történt. 2. A vegyes bizottsági vizsgálatból kitűnt, hogy Ristov hadnagy a felirat első pontjában érintett sértő kifejezéseket egyszer használta. 3. Valótlannak bizonyult azon állítás, hogy az elkövetett merénylet több katonatisztnek előleges tanácskozása és tervszerű elhatározása nyomán létesett volna. 4. A Bartha Miklós szerkesztőn elkövetett büntetendő cselekmények tettesei megbüntettettek, ugyanis a nagyszebeni katonai törvényszék f. évi január 27.én kelt ítélete Dienstl főhadnagy és Ristov a kéthavi vizsgálati fogság beszámitásahi ogsd^gai Suigifsation voiiuníe íu CirouMn., worr«. kívül Ristov a tiszti kötelékből is elbocsáttatott, s végül a rendes per után megállapítandó kártéritési igény a sértett javára fentartatott. 5. A felelős kormánynak elnöke, mint belügyminiszter, az összes tárgyalási iratokat maga elébe terjesztete és azokból azon meggyőződést szerezte, hogy az eljárás a fennálló szabályoknak teljesen megfelelt. 6. Illetékes helyről megfelelő intézkedés tétetett, hogy hasonló esetek jövőben meggátoltassanak. 7. A katonai büntető törvénykönyv és eljárásnak újjászervezése folyamatban van és a kormány részéről megtétettek az intézkedések, hogy a katonai uj büntető törvénykönyv és eljárás mielőbb állapittassék és életbe léptettessék. A felelős kormány elnökének, mint belügyfőváros népiskolái. Elnöke volt a városi pénzügyi és polgári iskolai bizottságnak. A polgári iskolák eszméjét ő vitte be az iskolai törvénybe , eszközölte főleg Pesten az ily iskolák megnyitását. Buda és Pest egyesítésén törekedve, fő tényezője volt, hogy ez a főváros rendezéséről szóló törvényjavaslatba fölvétessék. Ő formulázta már előbb a közoktatási törvényben a két városra nézve a közös iskolatanácsot, ő indítványozója a közös közmunkatanácsnak is, és legelőnyösebb feltételek mellett nyilvános aláírás folytán ő hozta létre az első fővárosi nagyobb kölcsönt, felszólítására elvettetvén az egyes pénzintézetek ajánlatai. Ennyi küzdelem és munkatérde alatt kikimerült gyönge testalkata, bár 1875-ben még élénk részt vett a két nagy párt fusiójában s majdnem 1879 ig az országgyűlési tárgyalásokon is, mindamellett lankadni és hányatlani látszott. Nem egyszer mondotta : mennyire óhajtana visszavonulni a politikától s újra az irodalomnak élni s megírni Magyarország történetét 1790 —1848, melyre sok előtanulmánya volt. Nem tehette, elfoglaltsága és gyöngélkedése folyvást akadályozták. De ha nem írhatta is meg könyvét, 1868 óta híven feljegyezte a magyar politikai élet minden nevezetesebb és titkosabb fejleményeit, amelyekben maga részt vett, vagy melyeket Deák közléséből tudott. E korszak történetének forrásául fognak szolgálni e följegyzések, melyek nem egy kérdés történetére, sőt Deák jellemére is uj fényt vetnek. Utolsó éveiben még egyszer átnézte s a nevezetesebb részleteket mintegy emlékirattá szerkesztette. Az utolsó hónapokban már keveset dolgozhatott, de még mindig vett részt a közügyekben tanáccsal, üzenettel. Karszékében felöltözve halt meg, mint a katona őrhelyén. Mint utolsó peril^erben, úgy i / /