Kelet, 1909 (21. (34.) évfolyam, 1-16. szám)

1909-11-10 / 13. szám

elnémították a százados engesztelhetetlen gyűlöletet, mely a nagy török birodalom népfajait egymástól elválasztotta. Nem tudnám megmondani, hogy mit is csodál Önökben legjobban a művelt világ. Azt-e hogy bölcsesség vezette munkájukat és akkor, mikor a száza­dos ellenség alattomos mozdulattal, refor­mok örve alatt új amputációt tervezett. Vagy azt-e hogy szépség díszítette erélyes és mégis békés föllépésüket, mely örömmel töltötte el világszerte a jobb lelkeket, vagy azt e, hogy elő végezte az Önök hódítását és védekezését. Most már nemcsak a származásunk és a nemzeti érdek­ünk közös. Most közösek az érzelmeink, eszményi aspirációink is. A vérbeli rokonság csak testvérharcban mutatkozott és politikai szövetségünk platonikus maradt. De az alkotmányos szellemben és a szabadságszeretetben való közösség abban nyilvánul, hogy 48 óra óta Önöket itt a szeretet, a bámulat és a lelkesedés tomboló vihara környezi. A szabadkőművesség geniusa teremtette meg köztünk a legerősebb kötőanyagot, az termékenyítette meg frigyünket. Az az erő, mely a török és a magyar láncszemet eg­­síti fényes bizonysá­got szolgáltat arra, hogy a világszövetsé­get átövező láncot csodás erejű fluidum hatja át. Maradjon is ez az erő továbbra is győztes, oszlassa szét mindenütt és mindenkorra a sötétséget. Maradjon meg az összetartozás érzése, mely ezen lánc­ban jelképezve van és amelyet nemcsak itt a templomban, de kün a profán világ­ban is nyilvánul. A török-magyar testvé­riség eszméje hassa át lelkünket ma és mindörökké ! A vakolás. A vakolásnál dr. Messinger Simon hely. Nagymester t. adta az első sortüzet a következő francia beszéddel : Kedves tt. ! A nyelv, melyen Önökhöz szólok, idegen nyelv, nekem is, Önöknek is. Pedig szívesen fejezném ki gondolataimat abban a zengzetes nyelvben, melyet Önök a bölcsőtől a sírig beszélnek, a nyelvet, melyben Fazsi a rózsákat és a csalo­gányokat énekelte meg és amelyen Kemal bey annyi merész újítást hirdetett. Sajnos ! 378 Nem beszélem az Önök nyelvét. Viszont Önök sem értik a nyelvet, melyen Petőfi Sándor és Kossuth Lajos a szabadságért lelkesítették a nemzetünket .Az Önök népe és nyelve és a mi népünk és nyelvünk egy tőből fakadtak. És mégis egy har­madik nép nyelvén kell beszélnünk, hogy közös érzéseinket és gondolatainkat egy­mással megértessük. Ebben a tényben nagy tanulság rejlik. Mi is, Önök is ez alkalomra elsajátítottuk egy harmadik nép nyelvét, amely nyelv ama nép kultúrájának lényeges alkatrésze. De elsajátíthatjuk ama nép kultúráját is, mert a kultúra az egyének és a népek közös munkájának a gyümölcse és így az egyének és a népek közös tulajdona. Önök, kedves tt., hozzánk jöttek, hogy csatlakozzanak kultúránkhoz, újra fűzzék a köztünk fennálló régi kötelékeket és új kötelékeket fűzzenek köztünk. Idejöttek egy nagy diadalmas harc után, mely mindenka dicső fog maradni, mert nem a hatalomért, nem anyagi javakért, hanem az emberi jogokért, a haladásért, a gondolatszabad­ságért vívták és egy nagy nemzetet fel­szabadítottak a járom alól. A felszabadító eszme, mely az Önök dicső evolúcióját megindította, a szabadkőművesi páholyok­ban kelt szárnyra és az Önök fényes sikere a világ összes szabadkőműveseit örömmel töltötte el. Ezért szívem mélyé­ből üdvözlöm Önöket a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nevében a Sza­badság, Testvériség és Egyenlőség temp­lomában. Dr. Farkas Pál t. : Engedjék meg, hogy itt a fehér asztalnál, ahová örvendeni jöttünk, megemlékezzem arról a szomorú szabadkőművesi szertartásról, melynek ta­núja voltam a török tt. körében. Az Önök történeti drámájának szomorú emlékezetes órája volt ez. Pénteken, ez évi április 17-én Abdul Hamid utolsó szelamlikja után hallottam a fanatizált katonák hurrah­­kiáltásait és úgy hittem, hogy a haladás ügye Törökországban veszve van. A kö­vetkező napon Mehemed Arslan J.-t temettük, akit testvéri és törvényhozói munkája közben gyilkoltak volt le. A Gül- Haré kórház virágzó akácfái közt talál­koztam számos testvérrel. Valamennyiüket Mehemed Arslan sorsa várta. És mégis eljöttek valamennyien. Lassan, de elszántan haladtak az Aja Sofia körüli szűk utcák- KELET

Next