Kelet, 1909 (21. (34.) évfolyam, 1-16. szám)
1909-11-10 / 13. szám
elnémították a százados engesztelhetetlen gyűlöletet, mely a nagy török birodalom népfajait egymástól elválasztotta. Nem tudnám megmondani, hogy mit is csodál Önökben legjobban a művelt világ. Azt-e hogy bölcsesség vezette munkájukat és akkor, mikor a százados ellenség alattomos mozdulattal, reformok örve alatt új amputációt tervezett. Vagy azt-e hogy szépség díszítette erélyes és mégis békés föllépésüket, mely örömmel töltötte el világszerte a jobb lelkeket, vagy azt e, hogy elő végezte az Önök hódítását és védekezését. Most már nemcsak a származásunk és a nemzeti érdekünk közös. Most közösek az érzelmeink, eszményi aspirációink is. A vérbeli rokonság csak testvérharcban mutatkozott és politikai szövetségünk platonikus maradt. De az alkotmányos szellemben és a szabadságszeretetben való közösség abban nyilvánul, hogy 48 óra óta Önöket itt a szeretet, a bámulat és a lelkesedés tomboló vihara környezi. A szabadkőművesség geniusa teremtette meg köztünk a legerősebb kötőanyagot, az termékenyítette meg frigyünket. Az az erő, mely a török és a magyar láncszemet egsíti fényes bizonyságot szolgáltat arra, hogy a világszövetséget átövező láncot csodás erejű fluidum hatja át. Maradjon is ez az erő továbbra is győztes, oszlassa szét mindenütt és mindenkorra a sötétséget. Maradjon meg az összetartozás érzése, mely ezen láncban jelképezve van és amelyet nemcsak itt a templomban, de kün a profán világban is nyilvánul. A török-magyar testvériség eszméje hassa át lelkünket ma és mindörökké ! A vakolás. A vakolásnál dr. Messinger Simon hely. Nagymester t. adta az első sortüzet a következő francia beszéddel : Kedves tt. ! A nyelv, melyen Önökhöz szólok, idegen nyelv, nekem is, Önöknek is. Pedig szívesen fejezném ki gondolataimat abban a zengzetes nyelvben, melyet Önök a bölcsőtől a sírig beszélnek, a nyelvet, melyben Fazsi a rózsákat és a csalogányokat énekelte meg és amelyen Kemal bey annyi merész újítást hirdetett. Sajnos ! 378 Nem beszélem az Önök nyelvét. Viszont Önök sem értik a nyelvet, melyen Petőfi Sándor és Kossuth Lajos a szabadságért lelkesítették a nemzetünket .Az Önök népe és nyelve és a mi népünk és nyelvünk egy tőből fakadtak. És mégis egy harmadik nép nyelvén kell beszélnünk, hogy közös érzéseinket és gondolatainkat egymással megértessük. Ebben a tényben nagy tanulság rejlik. Mi is, Önök is ez alkalomra elsajátítottuk egy harmadik nép nyelvét, amely nyelv ama nép kultúrájának lényeges alkatrésze. De elsajátíthatjuk ama nép kultúráját is, mert a kultúra az egyének és a népek közös munkájának a gyümölcse és így az egyének és a népek közös tulajdona. Önök, kedves tt., hozzánk jöttek, hogy csatlakozzanak kultúránkhoz, újra fűzzék a köztünk fennálló régi kötelékeket és új kötelékeket fűzzenek köztünk. Idejöttek egy nagy diadalmas harc után, mely mindenka dicső fog maradni, mert nem a hatalomért, nem anyagi javakért, hanem az emberi jogokért, a haladásért, a gondolatszabadságért vívták és egy nagy nemzetet felszabadítottak a járom alól. A felszabadító eszme, mely az Önök dicső evolúcióját megindította, a szabadkőművesi páholyokban kelt szárnyra és az Önök fényes sikere a világ összes szabadkőműveseit örömmel töltötte el. Ezért szívem mélyéből üdvözlöm Önöket a Magyarországi Symbolikus Nagypáholy nevében a Szabadság, Testvériség és Egyenlőség templomában. Dr. Farkas Pál t. : Engedjék meg, hogy itt a fehér asztalnál, ahová örvendeni jöttünk, megemlékezzem arról a szomorú szabadkőművesi szertartásról, melynek tanúja voltam a török tt. körében. Az Önök történeti drámájának szomorú emlékezetes órája volt ez. Pénteken, ez évi április 17-én Abdul Hamid utolsó szelamlikja után hallottam a fanatizált katonák hurrahkiáltásait és úgy hittem, hogy a haladás ügye Törökországban veszve van. A következő napon Mehemed Arslan J.-t temettük, akit testvéri és törvényhozói munkája közben gyilkoltak volt le. A Gül- Haré kórház virágzó akácfái közt találkoztam számos testvérrel. Valamennyiüket Mehemed Arslan sorsa várta. És mégis eljöttek valamennyien. Lassan, de elszántan haladtak az Aja Sofia körüli szűk utcák- KELET