Keleti Ujság, 1921. január (4. évfolyam, 1-14. szám)

1921-01-04 / 2. szám

4. cm. t­z utódállamok védekezése a bolsevizmus ellen Magyarország együttműködése az utódálla­mokkal — Magyar diplomácia Bukarestben (Kolozsvár, januárius 3.) A legutóbbi jelenté­sekből az a tény kerül előtérbe, hogy Magyarország lassan kint megtalálja a külpolitikai orientációt vala­­mennyi utódállammal. A közvetlen postaforgalmat elvette Csehországgal is, követsége rövidesen útban esz Bukarest felé. Párisban komolyan tárgyalnak arról, hogy Magyarországgal szemben nem szabad az izo­­áltság politikáját folytatni, sőt fel kell venni vele minden érintkezést, egyöntetű eljárással kell bekap­csolni minden mozgalomba, mert ez európai szük­ségesség. Mai távirataink a következők : Utódállamok szövetsége Magyarországgal a bolsevizmus ellen (Budapest, januárius 3. ótv.) A kormány tagjai újévi üdvözlésre megjelentek a kormányzónál. Teleki miniszterelnök kifejtette, hogy a kormány legfőbb célja a gazdasági megerősödés és a szociális nyu­galom helyreállítása. A kormányzó válaszában hang­súlyozta, hogy keresni fogják szomszédjaikkal a meg­értést és ugyanerre számítanak is; külpolitikánk alapja — úgymond — a külállamokkal való jóvi­­szony ápolása és fejlesztése lesz. Az újévi kormányüdvözlésekkel kapcsolatosan egyébként budapesti tudósítónk a következőket je­lenti : Teleki Pál üdvözölte a kormányzót. Horthy Miklós hangsúlyozza, hogy az osztrákokkal őszinte baráti viszonyt lehetne fenntartani. Konstatálja, hogy a magyar üggyel szemben több állam határozott rokonszenvet érez. A magyar belpolitikának legfon­tosabb kérdése a konszolidáció és a gazdasági helyzet megerősödése. A miniszterelnököt pártja nevében Hermann képviselő üdvözölte, a miniszterelnök a­ következő­ket mondotta: — Legfőbb feladatunk a pénzügyminiszter pro­­grammjának végrehajtása. A munkásságot fel kell karolni és a nemzeti eszme útjaira átvezetni. Az amnesztia a feledés fátyolét borítja a félrevezetett emberek dolgaira. Az amnesztia Pécs és Baranya vármegye lakosságára is vonatkozik. Külföld ma­gyarjait — úgymond — most hátunk mögött érez­zük és nem látunk benne különbséget, hogy kit hová állított a sors. A nemzeti egységet nem az erő­síti meg, hogy mind ideszaladunk kis országunkba. A nemzeti egységet még legtávolabbi külföldön, Amerikában élő magyarokban is csak közös kultú­rával tarthatjuk fenn. Kultúránk legfőbb javunk, melyet tőlünk elvenni nem lehet. Amikor mi kultu­rális közösségünkről beszélünk, abban nincs semmi agresszivitás, hiszen minden nemzet kulturális egy­ségének megteremtésére törekszik. A miniszterelnök ezután gazdasági kapcsolatok felvételéről beszél és hangsúlyozza, hogy e tekintetben is a kormány a kiengesztelődés terére akar lépni. (Bécs, jan. 3.) A „Neue Freie Presse“ párisi tu­dósítójának Traznovszky párisi követ kijelentette, hogy a bolsevizmus kiújulását Keleteurópában, ha a polgári kormányok között megegyezés nem jön létre, lehetségesnek tartja. E veszedelemmel szem­ben a párisi követ és az utódállamok megbízottai államaiknak azt ajánlották, hogy állapodjanak meg Magyarországgal közvetlenül minden kérdésben. E­lek iP0lga]rk°F^^yf0n108ságunak jelentet- A nyugatmai:jkror^a|í vármegyék sorsa (Bécs, jan. 3. Dtv.) A bécsi lapok illetékes fran­cia körökből nyert információ alapján közük, hogy a nagykövetek tanácsa véglegesen elhatározta, hogy a saintgermaini békeszerződésben Ausztriának ítélt nyugatmagyarországi területek Ausztriának átadan­dó­k. Az átadás végrehajtásával a soproni nemzet­közi bizottság lett megbízva, amelyet utasítottak, hogy terjesszen be sürgősen jelentést, hogyan lehet­­séges az átadás mielőbbi effektuálása. Magyarország nem von össze csapatokat­­* a román határon (Bécs, jan. 3. stv.) .Grátz Gusztáv magyar követ kijelentette a „Reichspost“ tudósítójának, hogy mindazon hírek, amelyek magyar csapatmozdula­tokról a román határon beszélnek, teljesen alapta­lanok. Ilyen csapatmozdulatok, vagy csapatkoncen­trációk sohasem léteztek. (Páris, jan. 3. M. T. I.) A párisi lapoknak Ro­mánia ellen irányuló magyar csapatösszevonásról szóló hírt az „Eclaire“ energikusan megcáfolja. Rámutat arra, hogy a budapesti francia ügyvivő személyesen őrizhet ellen minden katonai mozgo­lódást. Az „Eclaire“ prágai táviratot közöl, amely szerint Magyarország magatartásában nem található kifogásolni való. Január 20-án érkezik meg a magyar­ delegáció Bukarestbe (Budapest, jan. 3.) Január 20-án négytagú ma­­gyar delegáció utazik Bukarestbe, amely a kon­zulátus, illetve követség felállításáig az ügyeket in­tézni fogja. A román követség ideérkezését január végére várják. Trifu főkonzul a jövő hét végén Bukarestbe utazik működéséről beszámolandó. Vele utazik Szilasi Emil magyar alkonzul, hogy a bukaresti magyar követség számára lakást szerezzen. (M. T. I.) Magyarország bekapcsolódik a nemzetközi postaforgalomba (Budapest, jan. 3.) A mai nappal megkezdődött a postaforgalom Magyarország és Csehszlovákia között. (Budapest, jan. 3.) Január 4-én ismét megindul a személyforgalom a MÁV­ összes vonalain.) iiw'iir^iaMiMMBBSAiaaisaawMMgeaaMWMWBwaeiflLriB'iniwiWi n Kedd, 1921. fanudrhis 4. Fellépett Erdélyben az álomkór Különösen vasutasok közt terjed — Eddig egy haláleset és negyven megbetegedés for­dult elő — Orvosok a betegség tüneteiről és lefolyásáról (Kolozsvár, jan. 3. Saját tud.) Mintegy tíz nap­­pal ezelőtt az államvasutak személyzete körében tömeges megbetegedések fordultak elő, amelyeknek tüneteivel szemben tanácstalanul állottak a betegek­hez hívott orvosok. Egy Gócán nevű városi tisztvi­selő is megbetegedett hasonlóan szokatlan tünetek között. Több napon át állandó csuklás kínozta, az­tán leküzdhetetlen álom vett erőt a betegen és vé­gül meghalt. A Cfr.-nél történt megbetegedésekhez Totoian dr. városi főorvos is kiszállott, aki megállapította, hogy az úgynevezett svéd álomkór tüneteivel áll szemben, tudományos nevén egy „encephalitis le­targica“ nevű betegséggel, mely a háború utolsó éveiben előbb a Skandináv-félszigeten lépett fel, on­nan került át Franciaországba, ahol a spanyoléhoz hasonló tömegpusztílást végzett és Svájcba is át­csapott és itt Ganthier orvostanár foglalkozott vele először tudományosan, ezért sokhelyütt svájci álom­kórnak is hivják. Totoian dr. főorvos a „Keleti Újság“ munkatár­sának az újonnan fellépett súlyos járvány természe­téről és kolozsvári eseteiről a következő felvilágo­sításokat adta: — Az encephalitis lethargica lényegében agy­gyulladás, de az agygyulladásnak egy járványos formája. Az orvostudomány nincs tisztában még teljesen, hogy milyen utón terjed. Általánosan azt tartják, hogy tovaterjedése lehellet és köpet útján történik. Kezdő tünetei az influenza tüneteivel azo­nosak, utóbb sűrű csuklás lép fel, mely után a betegen leküzdhetetlen álmosság vesz erőt és na­pokig alszik. Nálunk eddig, a Gocan-esetet kivéve, halálozás nem fordult elő, a vasutasok mintegy negyvenen kapták meg a betegséget, azonban sze­rencsére ezek a csukláson nem jutottak túl, a be­tegség szépen visszafejlődött s legtöbben már a javulás utján vannak közülük. A kolozsvári klinikán már a múlt év júniusá­ban előfordultak szórványos esetei az álomkórnak és az esetek tanulmányozása alapján Hatiegan Gyula belgyógyász-professzor mér akkor foglalko­zott vele a román orvosi szaklapban, s így ismer­teti a betegséget: — Az encephalita epidemica régebben foglalkoz­tatja a klinikusokat s mert egész Európában ural­kodik, kiváló figyelmet érdemel. Minthogy nálunk eddig csak igen ritka esetben fordult elő, gyakorló orvosaink alig ismerik tüneteit, sőt az orvosi iro­dalom sem merítette ki részletesen a betegség miben­létét. Eddig letargicus encephalita néven szerepelt s látszólag kapcsolatban áll a nemrég lezajlott spanyol­­járvánnyal. Némelyek egyenesen az influenza má­sodlagos jelenségének tekintik, azonban angol és francia kutatások speciális ragályozásban látják fel­lépése okát. A fertőzés útjának a szájat és az emésztő­szerveket tartják. A betegség lefolyásának tünetei igen változók. A láz nem jellegzetes. Súlyos esetek­nél 40 fokig is emelkedik, enyhébbeknél 37­8 és 37­ 5 fok közt váltakozva hetekig eltart. Álmosság és mély álom a jellemző tünetei, melyek minden fokozatában jelentkeznek és ellenállhatatlanul ránehezednek a szempillákra. Látási zavarok, pl. kettős látás, ho­mályos látás is előfordulnak. Kínzó neurologikus fájdalmak lépnek fel a vállakban és a felső test­részekben. A halálozási arány 30—40 százalék. A javulási időszak hosszas.­­ A fájdalmak néha fél­évig is eltartanak. A betegség­ tartama alatt tej az elő­írt táplálék. Orvosszerei: chinin, aspirin stb. -------­­ ------------------------ nmimmw Tímár mesteri nagyobb timárüzem vezetésére azonnali belépésre keresünk AJÁNLKOZÁS: RÁDIÓ HIRDETÉSI IRODA CLUJ, Deák Ferenc­ u. 34 sz. HÍREK 050 : Budapestre még nem visz levelet a posta Bukaresti lapok közlései nyomán Kolozsváron el­­terjedt a hír, hogy Magyarországgal a postaközeke­dés megindult. Valószínűnek látszott azonban, hoga a hir ebben a formájában nem felel meg a való­ságnak és azért egyenesen lile Miklós dr.-hoz, a kolozsvári kerületi postaigazgatóság vezetőjéhez for­dultunk felvilágosításért. A postaigazgató a követ­kező információt adta munkatársunknak : A magyar­országi postaforgalom megindítására vonatkozólag még intézkedés nem történt, illetve erről hozzánk e bukaresti vezérigazgatóságtól semmiféle értesítés nevv érkezett. A téves hír valószínűleg a Budapesten működő román misszió minapi nyilatkozata alap­ján kelhetett szárnyra, amely reményt nyújt arra, hogy a postaközlekedés Magyarországgal e hónap vége felé csakugyan megindulhat, ha a két állam közt ez irányban megindított tárgyalások eredményre vezetnek. A kolozsvári postaigazgatósághoz ugyan a napokban érkezett a bukaresti vezérigazgatóság­tól egy rendelet, amely egész általánosságban arról szól, hogy Magyarország felé a forgalom irányítá­sának feltétlenül Bukaresten át kell történnie, amire a rendelet az igazgatóság figyelmét nyomatékosan felhívja. Nem mondja meg azonban a rendelet, hogy az intézkedés a posta melyik ágára vonatko­zik : a levél-, a távirat- vagy egyéb forgalomra. Csomag-, utalvány- és telefon­forgalom jelenleg Magyarországgal nincs is, a távirat-forgalom pedig már hosszabb idő óta, pár napi megszakítást le­számítva, állandóan közvetlen vezetékkel, tehát Bukarest közvetítése nélkül, történik. A rendelet homályos szövegezése miatt részletes magyarázatért azonnal a bukaresti vezérigazgatósághoz fordultunk, amelynek­­válaszát most várjuk. Ami a Magyar­­országgal való távirat-forgalmat illeti, ez az utóbbi időben lényegesen — mondhatni felére — csökkent, aminek okát talán részben a tarifák magas voltá­ban lehet keresni. Meg kell azonban jegyezni, hogy ezek a tarifák — épen a koronának nemzetközi viszonylatban való alacsony kurzusa miatt — Buda­pesten még lényegesen magasabbak. A kolozsvári posta teljesítőképessége is szinte napról-napra nö­vekszik, így például a távirati vezetékek mai jósága mellett a jelenlegi forgalomnál jóval nagyobbat is le tudnánk bonyolítani. A táviratfelvételi munka­helyek számát máris szaporítottuk és mihelyt a főposta épületében levő katonai posta feloszlik — ami a bukaresti katonai főposta leszerelése után most már itt is legfeljebb hetek kérdése — az így fel­szabaduló helyiségeket is a különböző felvételi (ajánlási s egyéb) osztályok kibővítésére fogjuk fel­használni. — A kolozsvári magyar egyetem — Szege­den. Budapestről jelentik: hírt adtunk, hogy a Budán elhelyezett kolozsvári magyar egyetemet komoly válság fenyegeti, amennyiben az egyes fakultásokat helyszűke miatt nem lehetett elhelyezni. A legutóbbi tárgyalások folyamáról Schneller István rektor kö­zölt egy újságíróval, hogy a kolozsvári egyetemet Szegeden kell elhelyezni. Szeged egy ott felállítandó egyetem céljára 7 millió koronát, középületeket és lakást ad. Dézsi Lajos egyetemi tanár nézete sze­rint Debrecen megfelelőbb hely, mert ott már modernül berendezett épületek kitűnően, felszerelt könyvtár és szeminárium áll az egyetem rendelkezésére. K ötnapos ünnepi szünet. A román karácsonyi ünnepek alatt a kolozsvári államtitkárságok ötnapos szünetet tartanak. A szünet január hó 5-én kezdődik és 10-ig tart bezárólag. A szünet alatt az államtit­kárságok hivatalaiban magánfeleket nem fogadnak. — Új postai tarifa küldeményekre. Buka­resti lapok írják, hogy a postaigazgatóság kény­telen lévén arany frankkal fizetni, az idegen államok részére a postaszállítási költségeket a papír­ lej és az arany frank között levő árfolyamkülönbözet kiegyenlítése céljából 1921 január 1-étől a külföldi levelezés és postai szállítás a következő­ tarifa alá esik: 20 gr. súlyig terjedő egyszerű zárt levelek dija 2 lej, minden további 20 gr. vagy annál kevesebb súlytöbblet után még 1­20 lej. Zárt levelezőlapok dija 2 lej, nyitott lapoké 1 lej. Válaszlappal ellátott nyitott levelezőlap 2 lej. Nyomtatványok minden 50 gr., valamint minden további 50 gr. vagy ennél kisebb többlet után 40 bani. (A legnagyobb súly 2 kg. lehet.) Ügyiratok 20 gr.-ig 2 lej, minden 50 gr., vagy ennél kisebb többlet után további 40 bani. (Legnagyobb súly 2 kg.) Áruminták 100 gr. súlyig 80 bani, minden további 50 gr. vagy ennél kevesebb többlet után 40 bani. (Legnagyobb súly 3,50 gr. lehet.) Lapok, szemlék és­ időszaki hirdetmények minden minden egyes szám és minden 50 gr. után 10 bani. Ajánlott dij a felsorolt dijakon felül 2 lej, a rekla­­málási lapok dija 2 lej. A nyomtatványok, ügyiratok, áruminták és levelezőlapok bérmentesítése a fel­adáskor kötelező, a bérmentetlen küldemények díjai a címzettektől fog beszedetni. A levelek és levelező­lapok hiányzó postai díját kétszeresen számítva szedik be. — A belföldi forgalomban a következő tarifaemelés lép életbe. Leveleknél és lapoknál az eddigi 5 bani helyett 10 bani, ajánlott levelekee pedig az eddigi 10 bani helyett 25 bani segélybélyegeket kell alkalmazni. Belföldi magántáviratok után 25

Next