Keleti Ujság, 1921. április (4. évfolyam, 63-79. szám)

1921-04-08 / 68. szám

4. oldal Politikai gyilkosság Berlinben Sylt megöletése — Lázban Berlin mun­kássága (Berlin, április 7. Saját tudósítónk távirata) A kommunista pártnak nem sikerült Berlin mun­kásságát a proletárforradalomban magával rán­tania. Aránylag elenyészően kevés munkabeszün­tetés történt Berlinben a kommunista forradalom során. Ami a forradalmároknak nem sikerült, azt kezdi valóra váltani az a politikai gyilkosság, melynek áldozata Sylt, a berlini városi villamos­művek főgépésze. Sylt nagy szerepet­­ játszott a kommunista munkásmozgalomban. Az elektromos­művek munkásainak vezére volt és az ősz fo­lyamán sikerült hosszú ideig tartó hatalmi sztrájkot­­ fenntartania. A mostani forradalomban termé­szetesen nagy szerep jutott neki és agitátori tevékenysége folytán a berlini munkásság kom­munista része a forradalomban való aktív rész­vétel felé kezdett irányulni. Ilyenformán Sylt nagy veszedelmet jelentett az államrendre. Ezt látták azok a nacionalista munkások is, melyek nem helyeselték a forradalmat, sőt elvi okból erőteljesen ellenezték azt. Ami azonban nem gátolta meg őket abban, hogy a jelenségeket tisztán megállapítsa. Éppen azért, most, hogy Syltet a rendőrségi fogházban egy tisztviselő agyonlőtte, mindenki számára kézen fekszik a föltevés, hogy Syltet eltették láb alól. Az elmúlt hét keddjén Sylt Berlinben Nie­­derschöneweideban egy munkásgyűlésen vett­­ részt, ahol Sylt a forradalomnak Berlinben való kirobbantása mellett agitált. Erre a hatóság el­rendelte őrizetbevételét. Ez meg is történt szer­dán délután, éppen mikor a Görlitzer Strassen megtartandó munkásgyűlésre indult. Syltet a ber­lini rendőrségi fogházba vitték. Hétfőn Syltet kihallgatás végett a rendőrfő­nökség palotájába akarták kísérni. Egy rendőr­tisztviselő kíséretében Sylt megindult az épület folyosóján. Ekkor hátulról lövés érte, melybe kedden belehalt. A rendőrségi tisztviselő, aki Syltet lelőtte, azt adta elő, hogy Sylt szökni akart, ezért használta fegyverét. Állítása szerint­­ Sylt a folyosó egy kanyarulatánál futni kezdett, erre hátulról rátüzelt. Hivatalos jelentést is adtak ki az esetről, mely szerint Sylt arcába vágott kí­sérőjének és azután futásnak eredt. Ezzel szemben Sylt jogi képviselője a követ­kezőket jelenti ki: — Sylt elfogatása után azonnal érintkezésbe léptem a rendőrfőnökség illetékes személyeivel és kértem őket, legyen különös gondjuk arra, hogy Sylt ne essék bosszúnak áldozatul. ígéretet is kaptam erre. Sebesülése után Sylt kijelentette, hogy eszében sem volt szökésre gondolni. Sylt, akinek sebesülése eleinte nem látszott veszélyesnek, ezeket jelentette ki jogi képviselő­jének :­­ — Eszembe sem jutott, hogy szökést kísé­reljek meg. Mi értelme lett volna, mikor a rendőrfőnökség épületében teljesen tájékozatlan vagyok ? Azonkívül tudtam, hogy rendőrerősíté­­sek állják el napok óta az épület minden egyes kijáratát. Nem ütöttem kísérőm arcába, ellenben ő minden ok nélkül rám tüzelt, mikor a lépcsőn fölfelé mentem. Richter rendőrfőnök vizsgálatot rendelt el. A kormány fölajánlotta a szakszervezetek szövetségének az elsz megvizsgálásában való részvételt. A munkások között igen nagy az izgalom és ennek tudható be, hogy a villamossági művek munkásai rögtönzött gyűlésen csütörtökön este a sztrájkbalépést határozták el. Bécsből táviratoztak. A Sylt-ügy hullámai még nem ültek el. A nyomozásba bevont mun­­kásbizottség megállapította, hogy a felmerült el­lenállás folytán ez eset tisztázása lehetetlen. A kommunista párt megbízásából eljárt orvosok azt állítják, hogy a hivatalos boncolásnál eltitkolás történt A szociáldemokrata párt berlini kerületi vezető­sége elhatározta, hogy az ügyet döntés végett a keddi pártvezetőségi ülés elé terjeszti. A villa­mossági munkások szerdán, Sylt temetésének napján húszórás tiltakozó sztrájkot rendeztek. IHDRinnni is mm MntsTL­T. StHritiHUÜ Clul, ITS. ÜMÜEÜSMTN­3, 7 Készít mindenféle nyomtatványokat ! A görögök veresége András herceg meghalt . Az antant inter­veniál (London, április 7.) A görög hivatalos jelen­tés szerint a török offenzíva a görögöket vissza­vonulásra késztette. A visszavonuló görög sereg Brussza felé hátrál. (Dtv.) (Athén, április 7.) A harctérről érkezett jelen­tések szerint az északi görög hadsereg igen súlyos vereséget szenvedett és feloszlóban van. (R. T. 1.) (Páris, április 7.) Konstantinápolyi jelentések szerint András görög herceg, aki Brusszában súlyosan megsebesült, Konstantinápolyban meg­halt A hír megerősítésre szorul. (R. T. 1.) (Páris, április 7.) A „Le Temps“ azt hiszi, hogy a török-görög ellenségeskedések rövidesen véget érnek, miután a görög kormány most már valószínűleg nem fog elzárkózni az antant inter­venciójától. Handing külpolitikái ppogrammja Nem ratifikálja a versaillesi szer­ződést­­ Visszaállítja Németor­szággal a diplomáciai viszonyt Harding elődjének, Wilsonnak közreműkö­­désével jött létre a versaillesi béke, mely miatt Európának nincs egy pillanatnyi nyugta. Lansing, aki titkára volt Wilsonnak, de aztán szakított vele, leleplezéseket közölt arról, hogyan lett az amerikai elnök az európai nagyhatalmak diplo­máciájának játékszere. A wilsoni koncepció ösz­­szeomlott Versaillesben, melyet nemsokára köve­tett magának Wilsonnak fizikai és szellemi ösz­­szeomlása. Az új elnök kell, hogy új programmot is je­lentsen, mert hisz máskülönben semmi sem ma­gyarázná Wilsonnak és pártjának bukását a választásokon. Az új elnök sem lehet azonban más, mint az amerikai nagytőkének a képvise­lője. Az új elnök programmja tehát az amerikai nagytőke programmja. Az Európába való beavat­kozás, vagy be nem avatkozás filozófiája, az amerikai nagytőke érdekeinek a filozófiája. Ezzel nem állhat ellentétben, ennek csak erőteljesebb és egyéni kifejezője lehet az Egyesült­ Államok elnöke. Decemberben választotta az Unió Hardingot elnökévé. Harding már eddig is tanúságot tett nyilatkozataival és tényeivel arról, hogy Euró­pára vonatkozólag új utakat akar az Unió elé szabni. A népszövetségre, Németországra vonat­kozó nyilatkozatai mutatták egyéni állásfoglalá­sát. Egységes külpolitikai elgondolásét azonban eddig nem ismerte a világ. Annál nagyobb jelen­tőségű volt azonban ez, mert hisz arról volt szó: hogyan kívánja Amerika tovább vinni a világ­háborúban volt lekötöttségét és az európai béke létrehozásában való részvételét? Tudni kellett Európának hogy az Egyesült­ Államok mi­lyen módon és mértékben kivánnak részt venni további sorsának megszabásában. Mert az Unió a világháborúban való részvételével sorsává lett Európának. Wasigtonból táviratozzék, hogy Harding el­nök most véglegesen megállapította külpolitikai programmját. Harding Európának küldött üzenete nevezetes kinyilatkoztatás, melyet mihamar igen jelentős tények fognak követni Harding külpo­litikájának főbb pontjai. Végrehajtja a német különbékére vonat­kozó Knox-féle javaslatot. Végleg megtagadja a versaillesi szerződés ratifikálását. Távolmarad a jelenlegi népszövetségtől. Elmarasztalja Németországot a világhá­ború okozásáért való felelősségben. Nem köt Európával sem katonai, sem politikai szerződést. Helyreállítja a diplomáciai viszonyt Né­metországgal Tudvalevőleg Harding új népszövetséget hajlandó alakítani, melynek tárgyalásaira Európa népeit szívesen látja Amerikában. Komplikált az elnök állásfoglalása Németországra vonatkozó­lag, mert egyrészt elmarasztalja a felelősségben, kötelezőnek találja ránézve a hadikárpótlás fi­zetését. Ez az elvi állásfoglalás azonban nem akadálya annak, hogy a diplomáciai viszonyt Németországgal fölvegye. Mert ez annyit jelent, hogy az Unió nem tekinti magát Németország­gal­­hadiállapotban levőnek. Ami az Uniónak már régebbi álláspontja. Péntek, 1921. április 8. T­isztviselőválság Erdélyben Tömegesen lépnek ki a köztisztviselők az állami szolgálatból — Az igazságtalan in­­kadrálás — Még nem folyósították az áprilisi fizetéseket (Kolozsvár, április 7. Saját tudósítónktól.) Április elsejével a régi királyságbeli és az új te­rületek köztisztviselői egységes fizetést kapnak. Megszűntek a régi fizetési osztályok s helyettük a régi királyságbeli elnevezések léptek életbe. De a megváltozott elnevezésekkel együtt, meg­változtak az illetmények is. A köztisztviselők leg­nagyobb része alacsonyabb szolgálati címhez és kisebb jövedelemhez jutott és így nem csoda, hogy az április elsejével beállott változás súlyos krízisbe sodorta az egész hivatalnoki kart A köztisztviselők ugyanis az inkadrálás folytán olyan súlyos sérelmeket szenvedtek, hogy igen jelentékeny részük — egy városban 30—50 — a magára nézve is súlyos lépéssel felel: más ke­nyérkeresetet választ. — Amint értesülünk, az inkadrálás folytán százával távoznak a tisztviselők állásaikból s ez különösen ott jár súlyos következményekkel, ahol a tisztviselőktől nagyobb szaktudást és ta­pasztalatot kell elvárni. Sajnos, ez csak a kö­zönség szempontja, mert hivatalos helyen alig vannak tekintettel arra, hogy kinek milyen a képzettsége. Általános jellemző egyes régi király­ságbeli magasabb tisztviselők hangulatára, hogy egyenesen a doktorátussal bíró tisztviselők ellen foglalnak állást. „Én egy őrmesterrel elvégez­tetem azt, amihez Erdélyben doktori diploma kell“ — egy magasrangú pénzügyi tisztviselőnek ezt a mondását szinte szállóigeként emlegetik a tisztviselők. Az inkadrálásnak részleteiről a „Keleti Új­ság“ már megemlékezett. Előbb a vasútnál, majd­­ a postánál okozott súlyos sérelmet az egységesí­tésnek a rendszere, hogy az itteni tisztviselőket nem a szolgálati beosztásuk s szolgálati éveik , szerint osztották be a régi királyságbeli státusba, hanem az itteni törzsfizetésük szerint, ami sok­kal kevesebb volt, mint a régi királyságbeli törzsfizetések, így azután találóan „őrnagyi funkciót be­töltő hivatalnokokból őrmesterek lettek“, ahogyan az egyik elkeseredett tisztviselői memorandum elpanaszolja. Ennek a sérelmes inkadrálásnak egyik fő­mozgatója az igazgatósággá átalakult pénzügyi reszort most kinevezett direktora, Manailla pénz­ügyi delegátus, akinek természetesen útjában állottak a nagyképzettségű és gyakran kettős doktorátussal bíró, kiváló pénzügyi tisztviselők. Ő intézte a pénzügyigazgatók sérelmes kicseré­lését is, amelyről jellemző, hogy Titulescu pénz­ügyminiszter mit sem tud és a legnagyobb fel-,­háborodással értesült a dologról. Anghelescu államtitkár azonban lemondással fenyegetőzött,­ ha intézkedését a miniszter jóvá nem hagyja, így abban történt megegyezés, hogy azokat a pénzügyigazgatókat, akik állásukban való meg­maradásukat kérik, nem nyugdíjazzák. Ez azon­ban csak háromnál következett be, mert a többiek, tekintettel, hogy már készül az új nyugdíjtörvény, inkább már most nyugdíjba mentek, csakhogy ki ne tegyék magukat egy új nyugdíjtörvény eshetőségeinek. A köztisztviselők különben még ma sem kapták meg elsejei fizetéseiket. Manailla pénz­ügyi delegátus ma érkezik vissza s igy lehet­séges, hogy magával hozza a kormány fel­hatalmazását a fizetések kiutalására. B Mfi / :­UTORTji ZONGORA? SAJò\lj£az*ITt! MAROSVÁSÁRHELYEK ÉS TEKINTSE MEG: §ZÉl£ELY RÉTB ERDÉLYRÉSZ! BÚTORGYÁR R.-T. BUTORTERMEIT LESZÁLLÍTOTT árak mellett FEST, TISZTIT ÉS MOS TELEFON 500-1121 ! ‘KRISTÁC­HŐZM05ÓGYÁR, CLUJ-KOLOZSVÁRI úvár és főüzlet: strada buc­ovina No. gq­ !POSTAI MEGBÍZÁSOK ELVÁLLALTATNAK!!!

Next