Keleti Ujság, 1928. május (11. évfolyam, 98-119. szám)

1928-05-17 / 109. szám

». OLDAL XI. ÉTP. 10S. SZÁM KtcmM Utazás egy bicikli-engedély körül két nap alatt (Clttj, május 15.) E sorok Írójának nincsen ke­rekpárja de figyelmét mégsem kerülhette el, hogy e csinos jószágok körül történik valami. Kereskedők, ügynökök, diákok, szóval a kerékpárokkal barátsá­got tartó emberek csák ügy rajzanak hónuk alatt a vékonydongáju portékákkal a rendőrség forgalmi osztálya körül s egy egyébként derült kedélyű ke­reskedő barátunkkal zord kedélylégköri visszonyok között találkoztunk. — Iszonyú — mondta — már ismét cserélik a bieikliszámokat. — Mi van abban borzasztó — kérdeztük köny- 11 vedén. A kerékpárokat bizonyára nyilvántartják egy könyvben, mellettük ott átl minden gépecskének a sorszáma. Ennek alapján megmondják: ennyi a szám, egy perc múlva fel is teszik. Nem? Ezért csak nem kell elkeseredni. Barátunk olyant sóhajtott, hogy szilárd meg­győződésünket megingatta. Mit csinálhatnak ezekkel a szegény gépes emberkkel, akiknek bizonyára a gyorsaság az életük és idő a kenyerük, hiszen ezért vettek talán gépet’?! Elmentünk vele. Először a Farkas-ütcábu vezetett bennünket, ama szomorú házba, melynek adóhivatal a hévé. Á boltozatos folyósón szinte kérődzve dűltök egymásra i gépek. Milyen régen jöhetett á fal mellettinek iiBzdája ide, ha azóta nem vette ki, mióta öt sor gép ■ ■ y ült mája? — Ez még Semmi — biztosított barétuhk mielőtt beléptünk. Másfélóra múlva csakugyan abban a sze­rencsében részesültünk, hogy lefizethettünk száz lejt a bicikliért, amiről nyugtát kaptunk. — Na most — mondtam — felteszik a számot és késs. Feleletet nem kaptam. Átmentünk a rendőr­ségre. Hát persze, itt teszik fel a számot! A rend­őrségi udvar szintén tele volt gépekkel! Ként pedig az előszobában szorongtak az emberek. Itt hamar végeztünk. Egy számot szorongattunk nemsokára a kezünkben de a Szám egyelőre még csak papíron volt meg. A városi adóhivatalnak tudnia kell, mi test n bieikli száma, sőt magát a táblát is ott adják. .Számmal a kezünkben tehát, ismét visszaindultunk u Farkas-utcába, de mire odaértünk letelt a hivata­los óra és az egész hadjáratot másnapra kellélt ha­lasztani. Másnap ismét bekopogtattunk n Farkas-utcába. Tegnapi temerőseink, kikkel a hosszú hivatali utón megismerkedtünk, kedvesen köszöntöttek, úgy hogy ez a nap jól kezdődött. Kényelmesén eloeevegtilök, mintha semmi más dolgunk nem Volna, tnint a hiva­talban várakozni, azután megkaptuk a színes táblát, amin a teám van. — Az engedélyért el kell meíüii a rendőrségre, — eaillapitatta le Örömünket barátunk. Visszamen­tünk tehát a központi rendőrségre s közben azt sze­rettük volna kiszámítani >á biciklitulajdönos megme­revedett arcából, mekkora idő és pénzbeli veszte­ségbe nyugodott bele, s mibe kerül neki ilyenformán a bicikli. A központban ismét várakozni kellett. Dieselmotorok, Forgóóramu villanymotorok, Famegnusnkéló szerszámgépek. Dijmenfesfelvilógositássel szolgál és látogatást eszközöl Romániában te r lózkodószakmérniikünk ggg StutsthB WerlBBiBlS.fi. IN BlÉl'f Mist 111,'eiSfcítl, Távirócim: DEWEKA — Nincs itt a szolga, — világosítottak fel — annak más dolga is van, meg kell várni atnig visz­­szajön. CsáUakoztunk áz unalmukban újságolvasó és kesergő polgárok tömegéhez s nyugodalmasan vára­koztunk. Végre megjött a szolga és plombával felra­gasztotta a számot a gépre. Közben kiállították az engedélyt is. — Na most már mehetünk — állapította meg könnyedén — csak alá kell íratni a főnökkel. — Tessék egy kihsit várni — szólt udvariasan a hivatalnok — a főnök ur most nem ir alá, tatán tessék addig hazamenni és talán fél kettőkor vissza­jönni. — Én még H»a használni szeretném a gépet — vélte a barátunk — nem írhatná a főnök Ur alá most ? — Sajnálom — felelte a hivatalnok kissé hi­degebben, — de nem vihetek minden engedélyt külön be aláírás végett. Szerettük volna megkérdezni, hogy ugyan miért nem? de azután meggondoltuk, elvégre mi csak sze­rény adófizető polgárok vagyunk s ha már biciklizni akarunk, mihes joguk kifogásolni, ha a Hivatal még egy kicsit meggynlogsÓtáltat bennünket. Tovább nem is kövültem gyalogsétáló barátom útját, hanem el­búcsúztam tőle és délcegen felpattantam egy autó­buszra, amig ő tova vánszörgött fügédéiynélküli bi­ciklijével á hóna alatt ebben a furcsa világban. á Ismét imszonkileao mnfcert tartóztattak le Oroszországban, az ipari ellenforradalom vádja miatt Május 20-ra tűzték ki a Donetz-vidéki mérnökök ügyének tárgyalását (Konmó, május 15.) Moszkvai jelentés szerint G. P. U. az orosz titkos rendőrség Charkowban ismét huszonkilenc embert tartóztatott le, az úgy­nevezett „kokoz-ubeiizol“-tröszt teljes igazgatóságát. A letartóztatottak állítólag összeköttetésben állottak az ukrán ellenforradalmi szervezetekkel, amelynek élén egy bizonyos Welmann állott, akinek nemzeti­ségét még nem sikerült megállapítani. Az össze­esküvés eélja állítólag az ukrajnai kémiai gyárak inegsemmitése volt. A Neues Wiener Journal magántávirata szerint a Donetz vidéki mérnökök pőre május húszadikán kezdődik. Az orosz lapok a vádilat újabb részleteit közük, amely szerint a letartóztatottak nemcsak Németországgal, de á francia és a lengyel, moszkvai követséggel is kapcsolatot tartottak. Orosz hivatalos helyen közük, hogy a sábötágeval megbízóit mérnö­kök francia gazdásági körökben öfeszckölletésékel teremtettek és, hogy e gazdasági körök revén De Mouzic szenátor tartotta az összeköttetést. A orosz főtárgyalást külföldi sájtőkörÖkbcn is n >yy érdeklődéssel nézik és számos lap beutazási fevfgedélyt kért munkatársa számára. A tárgyalásra azokban összesen csak ötven sajtójögyet bócsájtot­­tak ki. Június 3*án ünnepli meg Erdély kisebbségi társadalma az ,,Anyák napjá“-t (Chtj-Koloi*"ár. május 15.) A kolozsvári Szent Fcrene-renü kiadásába*! Fater Tréfán Lco­­nard öszéállitásábán a fnült hetekben egy füzet jelent meg, amelyet a Szent Ferenc rend több­ezer példányban, csak öt lei szétküldés! költség­ért anórfc szét egész Erdélyben. A kis füzet címe: Anyák napja és olyan gondolatot akar Erdély­ben is valósággá növelni, amely már külföldön hatalmas mozgalommá realizálódott és amelynek legfőbb célja a család iránti ragaszkodás erősí­tése. a mai társadalom kebelében, amely már­­már kezd elfelejtkezni arról, hogy a társadalom­nak első építőköve, sőt annál több, első szerves sejtje épen a család. Az „Anyák napja" mozgalom Amerikából indult el, ahol valamelyik gyúróim jutott eszébe a munkásoknak, hogy egy külön ünnepet szen­teljenek az Anyáknak. A gondolat azóta megiz­mosodott. Angliában, Németországban és Ma­gyarországban már több helyén karolták föl az eszmét és rendezték, föllépem az iskolákban, olyan ünnepélyeket, amelyeken a gyermek fi­gyelmét arra igyekeznek fölhívni, hogy mennyit köszönhetnek a családnak és különösen az anyá­nak, akivel szembén ezért AZ Sldoáátos munká­ért hálával tartoznak, Erdélyben a gondblftt propagálásának mun­káját a szélit Fererne. rend — amely a katholi­­kus társadalom nevelése érdekében annyi tevé­keny munkásságot fejt ki — vállalta magára és a gondolat egyházak fölött való állásának meg­felelően egy, tté ani/fik napjának mtgitndszéSit vál­laív nagy bitóittágat hatott tmze, ÜVEGEZÉST LEG3UTARYOSHSS ASBflR VALLffl. Táhialhreg raktáron £ a kisebbségi nőszi)veiségelt vétóid egyéniségeiből, amelynek élén báró Husiár Fálné, a romániai magyar kisebbségi nők központi titkárságának vezetője és gróf Bethlen G.yörgyné, a kolozsvári szociális misszió társulat elnökhűje állanak és tagjai között ott vannak hitheránus, re tormát us, római katholikus, ünitáfiüs nősaSvétségek, hő­egyletek, sajtóhölgybizot.tságok, st.b. clltilknői, titkárai és titgjai. Ez a bizottság a kisebbségi egyházak püspökeihez a következő szövegű ké­rést intézte: Alul Írottak, mint az Anyák ünnepének meg- Yulósitósártt alakult birettság tagjai, úté Ív tiszte­letiéi és alázattal kérjük, kegyeskedjék az Anyák napjának megtartásai hatáskörében elrendelni, úgy, hogy az jttmns 3-án rnnütztfíSsvk wt?p. Ab anyaság és nz anyák kultuszának cmélran ma már hatalmas világmozgalom, s hogy a család­ban is visszaálljon az ahyák tekintélyt!, előbb a templom és iskola mrgftzúltunlásói és munkáját kell segítségül hívnunk. A* anyák ünnepének megtartása kimondhatatlan nagy értékeket hoz a léíekkultUm, a gyermeknevelés, a házas élet szilárdsága és a tiszta szép nőkultusz érdekébén. A modern kora ram latok között nem volt még önzetlenebb, finomabb és nemesebb, mint ez. A mozgalom megindítóinak messzetekintő elgondolásai vannak. Az Anyák Napjának meg­tartása, csak a kezdete volna azoknak a céloknak és céliiicgvalósitásökhák, amelyek valamennyien a család és a családi élet megbecsülését, támoga­tását és főltegitését óhajtják. Kisebbségi éle­tünkben különösen szükség van alTa, liogy a csa­ládi élet mclége erősítse ttieg gyermekeinkét azokra a kemény harcokra, amelyekben mindén kisebbségi polgárnak bőségesen vaíl része. [Halló! Halló! Erdélyiek Bukarestben!!!! 1 Graad Restaurant Caffe Páréért Otelese*tűi 8a- M kirest, Sir. Matti M?1d {Teáiról Nállonal mel- fi lett] — Tulajdonos Böiim Bandi te Társa |j TransUvaflU-átterím. Pontos «a gyér* kiíaolgá- ú lás. Erdélyi fajböPokl — Erdélyi zene! Minden este ai Erdély teertt közismert neves p§ eljáöyprlmás, Halász L&jtli muzsikál.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék