Keleti Ujság, 1929. január (12. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-04 / 2. szám

r 171. VTW. 1. SZÁM 'vDQPROn Az angol király életbenmaradásához kevés a remény (London, Január 2.) A király állapotában ki­sebb javulás állott rá, amelyet a cald­urakezelés jótékony behatásának kell tulajdonítani. Az uralko­dót jelenleg tizenegy orvos kezeli, köztük a bioké­miai intézet vezetője, akinek irányítása mellett kezdték meg az új calcium-gyógymódot. Udvari körökben állandó az aggodalom a ki­rály életéért, mert az orvosok minden igyekezete ab­ban az irányban, hogy az uralkodó erejét fokozzák ha a szívműködést erősítsék, mondhatni teljesen eredménytelen maradt. A királynénak a londoni lordmajor újévi üdvöz­lésére adott válaszából is arra következtetnek, hogy az uralkodó állapota igen válságos. A palota kör­nyékén ma is nagy tömeg tartózkodik a komoran tárgyalják azt az autentikusnak jelzett hírt, hogy a király életbenmaradásához sajnos kevés a Temény. Macek és Pribicsevics meghívást kaptak a jugoszláv királyhoz (Belgrád, január 2.) A kormányválság megol­dása semmit sem haladt előre. A király még nem kelt fel betegágyéból s legfeljebb holnap kezdi meg a politikusok meghallgatását. Politikai körök fi­gyelm­e újra teljes mértékben Zágráb és a paraszt­demokrata koalíció felé irányul. Nem valószínű, hogy Macek és Pribicsevics nyilatkozataik után bármilyen formában együttműködésre volnának haj­landók a szerb pártokkal és legfeljebb csak annyi várható el tőlük, hogy a királyi audienciára szóló meghívásnak eleget tesznek anélkül, hogy tanácsot adnának a kibontakozásra, vagy hogy aktív szere­pet vállalnának a jugoszláv parlamenti életben még új választások elrendelése esetén is. Újabb jelentések szerint a horvát koalíció ve­zérei, Macek és Pribicsevics meghívást kaptak a ki­rályhoz. Az uralkodó Maceket és Pribicsevicset ma délben fogadja. Megkérte továbbá Korosecet, hogy az új kormány megalakításáig vezesse az ügyeket. ­ Meghalt Karácsonyi János püspök A híres magyar tudós minden v­ayonát az egyházra hagyta - Ho­ttestét sín old,d­ére szállítják (Oradea-Nagyvárad, január 2.) A katholiciz­­m­ust, a tudományos életet és különösen az erdé­lyi ma­gyarságot súlyos veszteség érte. I­r. Karácsonyi János nagyváradi címzetes püspök, nagyprépost, a magyar tudományos akadémia tagja újév napján, délután négy órakor páratlant,­ elhunyt. A hetvenéves, de jó egészségnek örvendő tudós kedden reggel még frissen kelt és misére ment a püs­pöki székesegyházba. Az ünnepi szertartásnak kilenc óra körül volt vége, mire hazament és reggeli után f íróasztalához ült. Pár pillanat múlva azonban ros­­­­­szül­lét fogta el, mire nővére azonnal hivatta dr. T­écsy Károlyt és dr. Srosskapf Béla orvosokat, akik súlyos agyvérzést állapítottak meg. Hiába volt azonban minden közbelépés, a beteg csak­hamar agonizálni kezdett és délután négy órakor ki­szenvedett. Halálának híre pillanatok alatt terjedt el­­ a városban és mindenütt mély megdöbbenést, nagy részvétet keltett. Élete Karácsonyi Jánossal a magyar tudományos élet hatalmas oszlopa dőlt ki. Egyszerű polgári családból származott. Édesapja, Karácsonyi János, szücsiparos volt Békésgyulán. Anyja, Pap Terézia, szintén ipa­rosleány volt, mindketten munkás, vallásos emberek, akiknek példájából merítette az élethez szükséges erő­iket Karácsonyi János. 1858 december 15-én született Gyulán. Nyolcan voltak testvérek, akik közül a szü­lők hetet, két fiút és öt leányt felneveltek. Elemi is­koláit a kis János szintén itt végezte és már ekkor szűnt szép tehetsége. A nagy család fentartása azon­ban a szülőknek akkora gondot okozott, hogy nem FOGPASZTA ÁLTÁS­­ követhették Gréez káplán tanácsát, hogy tovább ta­níttassák fiukat, ugyan ezidőben nem volt közép­iskola, de a nagyváradi Szent József fiúnevelő inté­zetben ingyenes helyet kapott és ezért szüleinek elkép­zelése, hogy fiukból asztalos legyen, nem teljesedett. 1871 október 1-én indult Váradra édesanyjával a kisfiú az első vonattal, mert éppen ezen a napon kezdődött meg Csaba is Nap­vvárad közt a vonatost­­szököttet­és. H­at év alatt a gimnáziumban két osztályt végzett. Az ötödik osztály elvégzése után ugyanis a hatodikból magánvizsgálatot tett. 1877-ben lépett az egyházmegyei papnövendékek sorába. Már a közép­iskolában feltűnt történelmi ismereteivel, amelyek a középiskolai diák átlagos tudását messzi fölülmúlták. A jeles képzettségű papnövendéket a nagyváradi egy­házmegyei theológiai tanulmányok elvégzésére e bu­dapesti egyetemre küldötte, ahol mindjárt az első évben megnyerte a Fraknói Vilmos pályadíjat. Két évvel később ugyancsak ő nyerte el a tíz aranyat az aradi prépostság történetének megírásával. Negyeed­­éves theológus korában az egyetem egyik legnagyobb jutalmát kapta meg A nyugati egyházszakadás civil dolgozatával. 1882 július 2-án szentelték pappá és már július végén megkezdette pályáját Békésen, ahol majdnem egy évig volt káplán. Azután Nagyváradalasziban folytatta működését, ahol hat évet töltött e­. 1884-ben irta meg doktori értekezését Magyarország és a nyu­gati egyházszakadás címen. 1885. május havában theológiai doktorrá lett. 1888 ban utazott először Rómába XIII. Leó pépe aranymiséjére és nemsokára Fraknói Vilmos kérésére Schlauch Lőrinc püspök beleegyezését adta, hogy a Vatikáni Okirattár Bi­zottság a m­agyar vontkozású oklevél kutatására őt Rómába küldje, ahova 1889 február végén el is in­dult. Még ebben az évben helyettes-, 1893-ban rendes theológiai tanárnak nevezték ki. 1891-ben újból Ró­mába utazott tanulmányútra. A következő évb­en Bé­kés vármegye törvényhatóságának megbízásától meg­kezdette „Békés vármegye történetének" megírását. Fáradhatatlan történelmi munkásságának jutalmául a Magyar Tudományos Akadémia 1890-ben levelező tag­jává választotta. A következő évben meg is tartotta székfoglalóját Pusztaszeri Monostor címen. Hogy tu­dományos munkásságát jobban folytathassa, otthagyta theológiai tanon­álását és plébániát vállalt Bihar püs­pökiben. Ebben az időb­en foglalkozott a bihari régi vár felkutatásával és tisztázta, hogy ez a vár nem föld, hanem kővár volt. Nagy felkészültséggel készült egyik fonni vére. A magyar nemzetségek történetének anyagát ez években gyűjtötte. 1893-ban megírta az Első Lányinak történetét. A mű célja az volt, hogy Lányainak Stefánia belga királyi hercegnővel kötött házasságához a család ősrégiségét ismertesse. Pár év elteltével a budapesti egyetem Prohászkával egyidejű­­­­leg hívta meg az egyháztörténelem tanszékére és annak rendes tanárává nevezték ki. Ezidőben egyháztörténelmi kézikönyv egybeál­ltásával foglalkozott és kutatta a székelyek eredetét. Érdemeit a Magyar Tudományos Akadémia azzal jutalmazta, hogy 1904-ben rendes tagjává választotta. 1905 má­jus 8-án a magyar király nagyváradi kanonokká ne­vezte ki, amely méltóságba június 13 án iktatták be. Két év múlva címzetes prépost, 1916-ban vovadinai címzetes püspöke lett. Ehhez járult a pápa elisme­rése, aki őt 1922-ben nagypréposttá tette. Az egyházi életet illetőleg, 1906-ban átvette az egyházmegyei pénztár vezetését, amelyet a káptalani gazdaságok vezetésével cserélt fel. Mint püspök 1916- ban IV. Károly magyar király koronázásakor ő volt a hercegprímás pásztorhoz vivője. A közélet terén tevékeny részt vett. A Történelmi Társulat, a Katho­­likus Kör, a Szigligeti Társaság, a Katholikus Nép­szövetség életében tevékeny részt vett. Tudományos működése A legnagyobb elismerést adásban tudományos mű­ködésével szerezte meg. A Magyar Tudományos Aka­démia 1906-ban Fejérpataki László indítványára ő­t bízta meg a magyarországi Ferencrendiek történeté­nek megírásával. A nagy munka 1919-ben el is ké­szült és Szent Ferenc rendjének története Magyar­­országon 1711-ig címmel megjelent. Közben Tomasice Miklós horvát’ bánnak a magyar állam jogról alko­tott vélemény®, cáfolta A horvát történetírás záto­nyai és horvát vádaskodás cimü dolgozatában. Magyar és román nép kibékítését célozza Százezer baj, millió jaj egy tévedés miatt cimü füzete. A kérdést tár­gyalja A magyar nemzet történeti joga című mun­kája is. 1919-től a magyar nemzet általános történe­tével foglalkozott és három füzetben 1095-ig meg is írta azt. Újabban Erdély történelmének anyagát hor­dozta össze. Egész sereg értekezésén kivü­l, mint A hét vár, Vallon olaszok Erdélyben, Orosz-szláv la­kások Erdélyben, A görög katholikus magyarok ere­dete stb., megírta az Erdélyi Katholikus Püspökség történetét 1571-ig. Másik munkája Szent László király élete. Behatóan fog­alkozott a székelyek múltjának felderítésével és az erdélyi magyarság történetével. Ezeken kívül egész sereg értekezést, felolvasást tartott. Mint a Magyar Történelmi Társaság választ­mányi, a Szent István Akadémia és az E. I. T. tisz­teletbeli tagja, a Heraldikai és Genealógiai Társaság tisztelebeli elnöke állandó kapcsolatot tartott a tu­dományos világgal. Az E. I. T. szintén őt bízta meg a Bánffy Ferenc-féle pályadíj kapcsán Erdély tör­ténetének megírásával. Temetése Már ebből is látható, hogy milyen tartalmas élet és hatalmas tudás szakadt meg az ő halálával. Az igazság útjáról még akkor sem tért le, amikor emiatt az impérium változás­atár üldözésekben is része volt. Végakarata szerint szülőföldjén temetik el. 1510 délelőtt 10 órakor holttestét ünnepélyesen beszente­lik a katedrálisban és innan szállítjakk a vasútra. Vég­rendeletét felbontották és ebből kiderült, hogy min­den vagyonát egyházának hagyta. Zamatos a biztos, enyhe hatású B­dPBQI csokoládéhashajtó. Jól élesen és kedvező fizetési feltételek mellett vehet. Egy nagy bőrgarniturát, egy kis c­iófe gamF­urát, egy gobelin garnitúrát, egy füles fotelt, 6 darab kényelmes kis fotelt és egy rekámét zománcozott főrészekkel’ egy­­gép nagy konyhaszekrény!. HOHÍHY BiPMies, Majom-s.áfl. iil

Next