Keleti Ujság, 1929. január (12. évfolyam, 1-24. szám)
1929-01-04 / 2. szám
r 171. VTW. 1. SZÁM 'vDQPROn Az angol király életbenmaradásához kevés a remény (London, Január 2.) A király állapotában kisebb javulás állott rá, amelyet a caldurakezelés jótékony behatásának kell tulajdonítani. Az uralkodót jelenleg tizenegy orvos kezeli, köztük a biokémiai intézet vezetője, akinek irányítása mellett kezdték meg az új calcium-gyógymódot. Udvari körökben állandó az aggodalom a király életéért, mert az orvosok minden igyekezete abban az irányban, hogy az uralkodó erejét fokozzák ha a szívműködést erősítsék, mondhatni teljesen eredménytelen maradt. A királynénak a londoni lordmajor újévi üdvözlésére adott válaszából is arra következtetnek, hogy az uralkodó állapota igen válságos. A palota környékén ma is nagy tömeg tartózkodik a komoran tárgyalják azt az autentikusnak jelzett hírt, hogy a király életbenmaradásához sajnos kevés a Temény. Macek és Pribicsevics meghívást kaptak a jugoszláv királyhoz (Belgrád, január 2.) A kormányválság megoldása semmit sem haladt előre. A király még nem kelt fel betegágyéból s legfeljebb holnap kezdi meg a politikusok meghallgatását. Politikai körök figyelme újra teljes mértékben Zágráb és a parasztdemokrata koalíció felé irányul. Nem valószínű, hogy Macek és Pribicsevics nyilatkozataik után bármilyen formában együttműködésre volnának hajlandók a szerb pártokkal és legfeljebb csak annyi várható el tőlük, hogy a királyi audienciára szóló meghívásnak eleget tesznek anélkül, hogy tanácsot adnának a kibontakozásra, vagy hogy aktív szerepet vállalnának a jugoszláv parlamenti életben még új választások elrendelése esetén is. Újabb jelentések szerint a horvát koalíció vezérei, Macek és Pribicsevics meghívást kaptak a királyhoz. Az uralkodó Maceket és Pribicsevicset ma délben fogadja. Megkérte továbbá Korosecet, hogy az új kormány megalakításáig vezesse az ügyeket. Meghalt Karácsonyi János püspök A híres magyar tudós minden vayonát az egyházra hagyta - Hottestét sín old,dére szállítják (Oradea-Nagyvárad, január 2.) A katholicizmust, a tudományos életet és különösen az erdélyi magyarságot súlyos veszteség érte. Ir. Karácsonyi János nagyváradi címzetes püspök, nagyprépost, a magyar tudományos akadémia tagja újév napján, délután négy órakor páratlant, elhunyt. A hetvenéves, de jó egészségnek örvendő tudós kedden reggel még frissen kelt és misére ment a püspöki székesegyházba. Az ünnepi szertartásnak kilenc óra körül volt vége, mire hazament és reggeli után f íróasztalához ült. Pár pillanat múlva azonban rosszüllét fogta el, mire nővére azonnal hivatta dr. Técsy Károlyt és dr. Srosskapf Béla orvosokat, akik súlyos agyvérzést állapítottak meg. Hiába volt azonban minden közbelépés, a beteg csakhamar agonizálni kezdett és délután négy órakor kiszenvedett. Halálának híre pillanatok alatt terjedt el a városban és mindenütt mély megdöbbenést, nagy részvétet keltett. Élete Karácsonyi Jánossal a magyar tudományos élet hatalmas oszlopa dőlt ki. Egyszerű polgári családból származott. Édesapja, Karácsonyi János, szücsiparos volt Békésgyulán. Anyja, Pap Terézia, szintén iparosleány volt, mindketten munkás, vallásos emberek, akiknek példájából merítette az élethez szükséges erőiket Karácsonyi János. 1858 december 15-én született Gyulán. Nyolcan voltak testvérek, akik közül a szülők hetet, két fiút és öt leányt felneveltek. Elemi iskoláit a kis János szintén itt végezte és már ekkor szűnt szép tehetsége. A nagy család fentartása azonban a szülőknek akkora gondot okozott, hogy nem FOGPASZTA ÁLTÁS követhették Gréez káplán tanácsát, hogy tovább taníttassák fiukat, ugyan ezidőben nem volt középiskola, de a nagyváradi Szent József fiúnevelő intézetben ingyenes helyet kapott és ezért szüleinek elképzelése, hogy fiukból asztalos legyen, nem teljesedett. 1871 október 1-én indult Váradra édesanyjával a kisfiú az első vonattal, mert éppen ezen a napon kezdődött meg Csaba is Napvvárad közt a vonatostszököttetés. Hat év alatt a gimnáziumban két osztályt végzett. Az ötödik osztály elvégzése után ugyanis a hatodikból magánvizsgálatot tett. 1877-ben lépett az egyházmegyei papnövendékek sorába. Már a középiskolában feltűnt történelmi ismereteivel, amelyek a középiskolai diák átlagos tudását messzi fölülmúlták. A jeles képzettségű papnövendéket a nagyváradi egyházmegyei theológiai tanulmányok elvégzésére e budapesti egyetemre küldötte, ahol mindjárt az első évben megnyerte a Fraknói Vilmos pályadíjat. Két évvel később ugyancsak ő nyerte el a tíz aranyat az aradi prépostság történetének megírásával. Negyeedéves theológus korában az egyetem egyik legnagyobb jutalmát kapta meg A nyugati egyházszakadás civil dolgozatával. 1882 július 2-án szentelték pappá és már július végén megkezdette pályáját Békésen, ahol majdnem egy évig volt káplán. Azután Nagyváradalasziban folytatta működését, ahol hat évet töltött e. 1884-ben irta meg doktori értekezését Magyarország és a nyugati egyházszakadás címen. 1885. május havában theológiai doktorrá lett. 1888 ban utazott először Rómába XIII. Leó pépe aranymiséjére és nemsokára Fraknói Vilmos kérésére Schlauch Lőrinc püspök beleegyezését adta, hogy a Vatikáni Okirattár Bizottság a magyar vontkozású oklevél kutatására őt Rómába küldje, ahova 1889 február végén el is indult. Még ebben az évben helyettes-, 1893-ban rendes theológiai tanárnak nevezték ki. 1891-ben újból Rómába utazott tanulmányútra. A következő évben Békés vármegye törvényhatóságának megbízásától megkezdette „Békés vármegye történetének" megírását. Fáradhatatlan történelmi munkásságának jutalmául a Magyar Tudományos Akadémia 1890-ben levelező tagjává választotta. A következő évben meg is tartotta székfoglalóját Pusztaszeri Monostor címen. Hogy tudományos munkásságát jobban folytathassa, otthagyta theológiai tanonálását és plébániát vállalt Bihar püspökiben. Ebben az időben foglalkozott a bihari régi vár felkutatásával és tisztázta, hogy ez a vár nem föld, hanem kővár volt. Nagy felkészültséggel készült egyik fonni vére. A magyar nemzetségek történetének anyagát ez években gyűjtötte. 1893-ban megírta az Első Lányinak történetét. A mű célja az volt, hogy Lányainak Stefánia belga királyi hercegnővel kötött házasságához a család ősrégiségét ismertesse. Pár év elteltével a budapesti egyetem Prohászkával egyidejűleg hívta meg az egyháztörténelem tanszékére és annak rendes tanárává nevezték ki. Ezidőben egyháztörténelmi kézikönyv egybeálltásával foglalkozott és kutatta a székelyek eredetét. Érdemeit a Magyar Tudományos Akadémia azzal jutalmazta, hogy 1904-ben rendes tagjává választotta. 1905 május 8-án a magyar király nagyváradi kanonokká nevezte ki, amely méltóságba június 13 án iktatták be. Két év múlva címzetes prépost, 1916-ban vovadinai címzetes püspöke lett. Ehhez járult a pápa elismerése, aki őt 1922-ben nagypréposttá tette. Az egyházi életet illetőleg, 1906-ban átvette az egyházmegyei pénztár vezetését, amelyet a káptalani gazdaságok vezetésével cserélt fel. Mint püspök 1916- ban IV. Károly magyar király koronázásakor ő volt a hercegprímás pásztorhoz vivője. A közélet terén tevékeny részt vett. A Történelmi Társulat, a Katholikus Kör, a Szigligeti Társaság, a Katholikus Népszövetség életében tevékeny részt vett. Tudományos működése A legnagyobb elismerést adásban tudományos működésével szerezte meg. A Magyar Tudományos Akadémia 1906-ban Fejérpataki László indítványára őt bízta meg a magyarországi Ferencrendiek történetének megírásával. A nagy munka 1919-ben el is készült és Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig címmel megjelent. Közben Tomasice Miklós horvát’ bánnak a magyar állam jogról alkotott vélemény®, cáfolta A horvát történetírás zátonyai és horvát vádaskodás cimü dolgozatában. Magyar és román nép kibékítését célozza Százezer baj, millió jaj egy tévedés miatt cimü füzete. A kérdést tárgyalja A magyar nemzet történeti joga című munkája is. 1919-től a magyar nemzet általános történetével foglalkozott és három füzetben 1095-ig meg is írta azt. Újabban Erdély történelmének anyagát hordozta össze. Egész sereg értekezésén kivül, mint A hét vár, Vallon olaszok Erdélyben, Orosz-szláv lakások Erdélyben, A görög katholikus magyarok eredete stb., megírta az Erdélyi Katholikus Püspökség történetét 1571-ig. Másik munkája Szent László király élete. Behatóan fogalkozott a székelyek múltjának felderítésével és az erdélyi magyarság történetével. Ezeken kívül egész sereg értekezést, felolvasást tartott. Mint a Magyar Történelmi Társaság választmányi, a Szent István Akadémia és az E. I. T. tiszteletbeli tagja, a Heraldikai és Genealógiai Társaság tisztelebeli elnöke állandó kapcsolatot tartott a tudományos világgal. Az E. I. T. szintén őt bízta meg a Bánffy Ferenc-féle pályadíj kapcsán Erdély történetének megírásával. Temetése Már ebből is látható, hogy milyen tartalmas élet és hatalmas tudás szakadt meg az ő halálával. Az igazság útjáról még akkor sem tért le, amikor emiatt az impérium változásatár üldözésekben is része volt. Végakarata szerint szülőföldjén temetik el. 1510 délelőtt 10 órakor holttestét ünnepélyesen beszentelik a katedrálisban és innan szállítjakk a vasútra. Végrendeletét felbontották és ebből kiderült, hogy minden vagyonát egyházának hagyta. Zamatos a biztos, enyhe hatású BdPBQI csokoládéhashajtó. Jól élesen és kedvező fizetési feltételek mellett vehet. Egy nagy bőrgarniturát, egy kis ciófe gamFurát, egy gobelin garnitúrát, egy füles fotelt, 6 darab kényelmes kis fotelt és egy rekámét zománcozott főrészekkel’ egygép nagy konyhaszekrény!. HOHÍHY BiPMies, Majom-s.áfl. iil