Keleti Ujság, 1929. november (12. évfolyam, 250-274. szám)
1929-11-01 / 250. szám
A*o-Keletid ÜW esetaz B«-' KépvisELŐFIZETÉS BÍM^&ClajjUr 3. ívre 1200 lej, félévre 600 lej, negyed ívre 300 lej, egy hóra 100 lej. 12 oldalas szám ára 5 lej Claj-Kolozavir, 1929. november i Péntek ORSZÁGOS MAGYARPÁRTI LAP ELŐFIZETÉS MAGYARORSZÁGOM* 1 évre 56 pengő, félévre 29 pengéd negyedévre 15 pengi. Egyes szám ára 20 Siller (s."”'t«»*tőség és kiadóhivatal: Piaţa Unirii (Főtér) I Telefon: 5-08, 6-94 és 3-64. XII. évfolyam 250-ik szám I Min-Tips I a legújabb és kellemes izomentbolos bonbon I j| „Kandia-Mints“ néven már kaphatói | j| Megóv mindennemű katharrális betegségek I ellen. Elősegíti az emésztést. — Ügyeljen I Hl! a „KANDIA-MINTS“ felírásra. — az elintézetlen Lupény/ A lupényi véres sortűz újból foglalkoztat pártokat, sajtót, minisztereket, azután, hogy a minisztertanács szankciókat alkalmazott. Egy bukaresti híradás szerint a Magyar Párt is megkeresést kapna, hogy az újból összeülő parlamenti ülésen csatlakozzék azokhoz a kifogásokhoz, amelyek a vizsgálat alapján hozott minisztertanácsi határozatokat, a prefektusnak, iparfelügyelőnek, ügyésznek a felfüggesztését nem tartják kielégítőknek. Az ember vér ontását, emberek életének a kioldását jóvátenni — sajnos — nem tudhatja semmiféle magas emberi fórumnak a határozata. A lelkek kioltott élettüzének az újra felgyújtásához gyönge kis emberi erőcske egy minisztertanács és a bukaresti legfőbb hatalom. Árvák apátlanságának, özvegyek gyámoltalanságának a nyomorán már nem tudnak azzal változtatni, hogy egyik miniszter úrnak a helyébe másikat neveznének ki. Viszont ennek a kétségtelen szomorú igazságból nem lehet büntetőjogi elmélet faragását megkísérelni, mert az emberölést megtorlatlanul nem lehet hagyni. Minden büntető és megtorló eljárásnak azonban egy másik fontos társadalmi célt kell szem előtt tartania: a javító hatást. Ez az, ami minket mindenekfölött érdekel a lupényi véres nap utókövetkezményeiben, mert a zsilvölgyi munkássors, aminek leigázott embertelen helyzete és egyre fokozódó nyomora ezt a megrázó eseményt előidézte, még mindig távol áll a javuló irányzattól. Azok a pártversengések, amelyek a bányák munkás népéhez a minél kecsegtetőbb programmpontokat szállították, nem tudtak a bányász élet rettenetességein, kiszolgáltatottságain segíteni, hanem állandósították és szenvedélyesre tüzelték a munkásságnak az egymás elleni belháborúját. Nemrégiben, pár évvel ezelőtt a román nemzeti párt és a szociáldemokrata párt úgy mutatkozott kifelé a világ előtt, mint egy egység a belpolitikai életben s mögöttük, mintha ez egységnek közös felkent tábora lett volna a zsilvölgyi munkásság. Akkor szerették volna úgy beállítani a zsilvölgyi életet, mintha ott nem állana fenn nemzetiségi különbség, mintha nem lenne kisebbségi jogigény s nem volna létjogosultsága közöttük a kisebbségi kívánságoknak. Ebben a pártszövetségi egyetértésben vonultatták fel a román nemzeti párt gyulafehérvári gyűlésére a munkásságot és fontos szövetségi sikernek tartották, hogy ezen a felvonuláson egy munkáscsoport magyarul is énekelt. Néhány hónapja csak, hogy Vajda Sándor belügyminiszter a parlamenti szószékről tett olyan kijelentéseket, melyek szerint a szociáldemokrata pártvezetést ő a román nacionalista érdekek szolgálatába állította. A közigazgatási reform tárgyalásánál, amikor a kisebbségi pártok a népi önkormányzatok szerzett jogainak védelmében fejtettek ki elkeseredett küzdelmet, akkor hangzott el Vajda Sándor miniszter támogatásául egy szociáldemokrata szónok részéről az a fájdalmas hatású kijelentés, hogy ami a múlté, az nem fontos ma. Ezek az előzményei meg vannak a szociáldemokrata párt ama követelé, sínek, mely a Vaida belügyminiszter, lemondatását kívánja. Ebbe a személyi kérdésbe ezen az alapon nehéz most beleszólni olyanoknak, akik nemcsak távol állottak az ő pártszövetségi kötelékeiktől, hanem akik ellen minél nagyobb erővel igyekeztek felvonultatni azt a szövetséget. A lupényi vizsgálat kérdésében tudvalevőleg a kormány tagjai között is van személyi ellentét, ami kifelé gyakran úgy mutatkozik, hogy regáti miniszterek állanak szemben erdélyi miniszterekkel. Ezt a belső személyi kérdést, ami az együttes akciók likvidálásából fakadt fel, maguk között kell, hogy elintézzék. A mi számunkra megmarad az a kíváncsiság, ami várja a lupényi szomorú esemény vizsgálati adatainak a nyilvánosságra hozatalát s az a kötelesség, amely a munkásnép életérdekeinek a védelmére szólít. A zsilvölgyi bányásznép szomorú sorsa olyan társadalmi, gazdasági és politikai probléma, amit nem tekinthetünk egy minisztertanácsi határozattal, néhány hivatalos személy állásából való felfüggesztésével elintézettnek. A nyomort mesterségesen mélyítették ki, az elnyomatás eprével sodorja a szerencsétlen egzisztenciákat, családokat a legrettenetesebben tragikus helyzetbe. Az elfolyt ártatlan embervér nem segített az életbenmaradottak tömegeinek a leigazolt, élhetetlen sorsán. Az a munkásnép védelemre, a követelések minél energikusabb kihangsúlyozására szorul s ebben a küzdelemben ott állunk mellettük, velük, testvéri őszinte kötelességteljesítéssel. yoi No. 24256/927 15&Mil Ploestíben is veszedelmes petróleumtűz gyulladt ki (Bukarest, október 30.) Ploestíben a Vega nevű petróleum-finomítóválalat gyártelepén ma reggel tűz ütött ki, aminek lokalizálását a tűzoltók megfeszített munkája még nem tudta biztosítani. A petróleum-tűz nagy lángokban ég és attól a veszedelemtől tartanak minden pillanatban, hogy a tűz közelében levő két hatalmas benzintartály felrobban. Az eddigi megállapítások szerint a tűz a gyár pincéjében keletkezett és onnan terjedt tovább. Averescu forradalommal fenyegeti a kormányt, amely tömegfelvonulásokkal válaszol Ötvenezer vidéki parasztot visznek Bukarestbe . A lebilincselt román paraszt allegóriája (Bukarest, október 30.) A bukaresti lapokat s általában a politikai kört , íma Averescu tábornoknak az a nyilatkozata foglalkoztatja, amely egyik reggeli lapban jelent meg s amelyben a tábornok egyenesen forradalmi akciókkal fenyegeti meg a kormányt. A sajtó egyik része egyáltalában nem veszi komolyan a súlyosan hangzó kijelentéseket, a kormány,körében pedig szükségesnek tartják, hogy az Averescuék és a liberálisok kormánybuktató kampányával leszámoljanak. Ez a felfogás hozta létre azt a tervet, amely hatalmas, mintegy ötvenezernyi paraszttömeget akar közelebbről felvonultatni a vidékről Bukarestbe, hogy megmutassák a kormánynak a tömegekben gyökerező erejét A reggeli lap közlése szerint Avercsen tábornok azt közölte bizalmasaival, hogy pártjának vasárnapi manifesztumát békés szándékok vezették, de a kormánynak ebből le kell vonnia a konzekvenciát s távoznia kell. Ellenkező esetben súlyos következményekkel számolhat. — Ha a kormány nem látja be — mondotta Averescu — hogy le kell mondania, akkor erőszakkal kényszerítjük, hogy lemondjon. Averescuék részéről ezt a nyilatkozatot nem cáfolták meg, s úgy látszik, hogy tényleg használt ilyen kijelentéseket, amelyek habár komolytalanoknak is látszanak, de elárulnak valamit. Elárulják azt, hogy Averescuék szeretnének valamilyen csínyt, vagy lázadást is megszervezni és ezen törik a fejüket. A kormány körében kidolgozták azt a tervet, amely tömegfelvonulással akar válaszolni a kormánybuktató kampányra. Eszerint november 10-én az ilfovi és vlaskamegyei nemzeti parasztpárti tagozatok közös kongresszust tartanak Bukarestben. Erre a kongresszusra tervezik ötvenezer vidéki parasztnak a bevonulását. Ez alkalommal a kormány allegórikus szekereknek Bukarest utcáin való végigvonultatásával kívánja fűszerezni a felvonulást. Egyik szekér például a szabad választásokat allegorizálja, a másik szekéren bilincsekkel leláncolt román parasztok lennének, akiket a kormány felszabadít bilincseik alól, a többi szekerek pedig a létrehozott reformtörvényeket allegorizálják. A felvonulás Bukarest utcáin öt óra hosszat fog tartani. Mai számunk 12 oldal