Keleti Ujság, 1930. június (13. évfolyam, 121-146. szám)

1930-06-23 / 140. szám

sele, a m­­o. sz.­. Mi­ Haggon- és Gépgyár Rt. ezelőtt Heitzer János grAz — Austria — BÉCS Spázi bétatemD dieselmoM 8 lóerőtől felfelé. Grázi négyütemű dieselmotorok a legnagyobb teljesítményekkel. Románial képviselet, BUCUREŞTI: Jacques Pauker, Str. Smărdan 27. TIMIŞOARA: Jacques Pauker, Str. I. C. Bratianu 6. CHIŞINĂU. Kérdezősködéseknél szíveskedjen a lapra hivatkozni. Kerületi képviselők kerestetnek. Erdélyiek a Mecsek alján A­ozsonyból Pécsre helyezett egyetem székely diák­­kolóniája — Az egyetem tanári karában is vannak erdélyiek — Délmagyar­országot is meghódította az erdélyi könyv A Macsek hegység tövében félig a hegynek emel­kedve húzódik meg Pécs, Magyarország egyik legrégibb városa. A város magánhordja még a középkori egyházi építkezések később restaurált és stilizált maradványát, a négy tornyú román székesegyházat. Ennek közelében fedezték fel a közel kétezeréves keresztény sírhelyeket, melyeknek normális temperatúrája mellett még máig is láthatók a freskók. A városnak a török hódoltsága idejéig való terjeszkedése és építkezése úgyszólván nyom nélkül tönt el s az a kép, ami leginkább kapja meg az embert, magán hordozza a legszembeötlőbb török hatásokat. Keskeny, zeg-zugos uccák, melyekben minden közlekedést elzárva vonul át az egyetlen sínpáron oda­­vissza közlekedő villamos, a piactéren nagy mecset van , a mai személyzeti klinika kápolnája külső formájában még ma is változatlan török imaház ég felé nyúló karcsú minarettel. A török hódoltság után kevés idővel­­és katholikus reakció következett s a Béccsel és Rómával való kontaktus a város külsejére nézve, a renaisance és barokk stílusban való építkezésnek kedvezett. Ezért van ez, hogy 3—400 esztendős kanonoki lakások, püspöki rezidencia és plébánia épület a város egyik perifáriájába azt a benyomást keltik, hogy időktől soha nem bántott régi városba értünk. Pécsre költözik a pozsonyi egyetem Pécsnek a XIV. században volt már egyeteme, Nagy Lajos király alapította, az egyetem azonban a király halála után még a Mátyás budai egyetemének alapítása előtt megszűnt. A mult század folyamán jogi líceuma volt a városnak, melyet a püspökség tartott fenn s mikor a magyarországi városok a negyedik magyarországi egyetemért versenyeztek, Pécs ugyszólva egyáltalán nem lépett akcióba, hogy magát egyetemi várossá deklaráltassa. Gazdaságilag nem is igen volt rászorulva a város olyan anyagi injekcióra, melyet egy egyetem jelent, hiszen ott voltak a Mecsek mélyében lévő hatalmas szénbányák, a Zsolnay-gyár, melyek a város lakosságának egyharmadát kenyérhez juttatták. A Mecsek oldalán sűrűn sorakoztak a szöllőtövek, melyek között bőven termett Pécs egyik különös gyü­mölcs specialitása, a júniusban már érett őszibarack, m­elyet francia baracknak neveztek. Amióta Pécs határ­széli város lett, rohamosan hanyatlott a gazdagsága s a pesti Szegényegyház utcában ideiglenesen elhelyezett pozsonyi Erzsébet Tudomány Egyetem Pécsre hozatala érdekében a végsőkig ment. Az egyetem átköltöztetését az akkori rektor, Pekár Mihály dr. és Tóth Lajos állam­titkár rendezték. Az egyetem központja az újonnan épült és átalakított reáliskola itt foglaltak helyet a jogi és bölcsészeti fakultás, a dékanátusok és a rektorátus, kémiai és fizikai intézetek. A különböző klinikai intéze­tek a régi közkórházakban, bábaképző intézetekben és régi iskolákban kaptak elhelyezést, a reáliskola pedig az egyetem által bekebelezett jogi lyceum épületébe költözködött át. Az egyetem hallgatósága 1923-ban rendezkedett be végkép az uj egyetem. Hallgatósága azonban minimális volt. A Felvidékről alig követte az uj egyetemet 30 diák s az ország különböző részéből alig jelentkezett valaki. A vezetőség különböző intézkedésekkel tette látogatottabbá az egyetemet. Az egyetemi hallgatók internátusa a Nagy Lajos-kollégium, egy újonnan épült elemi iskola lett, melynek tantermei­ben 12—14 en is laktak de a lakbér minimális volt. 1924- ben az egyetem létszá­m a­ Sopronban elhelyezett evan­gélikus theológia hallgatóinak létszámával együtt, már túlhaladta a nyolcszázat, 1925-ben túlhaladta az ezret , azóta állandóan ezer és ezerszáz közt ingadozik. Erdélyiek a pécsi egyetemen A pécsi egyetem tanári kara, minthogy az 1914-ben alakított pozsonyi egyetem tanári karának a létszáma a közbejött háború miatt nem volt végleges, nagyobbrészt a Pécsre költözködés napjaiban rekrutálódott. Mostaniig a bölcsészeti karon Zolnay Gyula dr., volt kolozsvári nyelvész professzor volt az egyik előadó, aki magyar nyelvészetet és finn nyelvet adott elő. Zolnay 71 éves korában, az idén vonult nyugdíjba. A bölcsészeti karon az aradi születésű Tolnai Vilmos magyar irodalom­­történeti professzoron kívül más erdélyi nem is volt. Ha csak a később magántanárrá habilitált Gálos Rezső dr.-t nem számítjuk ide, aki az Erdővidéken nevelke­dett, az egyetemet Kolozsváron végezte s első irodalom­­történeti húsai a kolozsvári Erdélyi Múzeumban láttak napvilágot. Az orvoskaron erdélyiségükkel mindig tün­tettek, dr. Entz Béla, a kórboncttan professzora és Imre József szemészeti professzor, akik nemcsak mint szak­emberek voltak kiválóak, de a művészet és irodalom iránt való érdeklődésük példaadó volt az egész város­ban. Imre József a múlt évben került Pestre. Az orvos­kari magántanárok közül Géczi dr., a szülészeti klinika magántanára mindig örült, ha erdélyi diákokkal szülő­városáról, Désről beszélhetett. A jogi karon Irk Albert dr. volt az egyedüli erdélyi, akit nemcsak Pécsen, de az egész világon kriminológiai szaktekintélynek tartanak, az utóbbi időben megjelent nemzetközi jogkörébe vágó könyvei pedig nagy feltűnést keltettek a jogi körök­ben. Irk Albert a híres Irk vegyésznek az öccse, aki Brassóban érettségizett és hosszú időn át tartózkodott Kolozsváron. Erdélyi fiúk a pécsi egyetemen Az erdélyi diákoknak a pécsi egyetemen való élete immár Erdély tízéves történetének egy pótolhatatlan kis passzusa. Létszámuk, mely az első esztendőkben tíz­­tizenöt volt­, 1926-ban negyvenre emelkedett, az utóbbi esztendőkben rohamosan fogy. A pécsi egyetemen lévő erdélyi fiúk képviselik a pécsi diákság közt az erdélyi szellemet, munka­körükbe hamar beleélték magukat s mindennapi gondjaikat a humornak és könnyedségnek oly ele­ven és kedves fűszerével könnyítették, hogy fel­tűnőek voltak a magyarországi diákok között. A pécsi egyetem hallgatósága nem vett részt az egyetemi diák­­mozgalmakban oly hévvel, mint azt a másik három egyetem diáksága tette. A tanulás célja éleződött ki bennük inkább, amit a kis létszámú egyetem sokkal jobban biztosított számukra, mint a másik három nagyobb egyetem. Az erdélyi diákok nem kollektíven, hanem­ egyénileg kerültek Pécsre. Annál inkább megható az a szeretet és az a ragaszkodás, melyet egy­más iránt éreztek. A Nagy Lajos kollégium nyolcas számú szobájában alkottak egy kis családi kört, aho­­téli estéken tea és sültkrimpli mellett emlékeztek szőkébb hazájukra, egymás anyagi dolgát mindig a szivükön viselték, a gyengébbekkel törődtek s a kez­dőknek felvilágosításokat adtak. Legtöbben három­­székiek voltak. Valaki­ megkezdte közölök a pécsi egye­tem látogatását s az ott lévő csendes környezetről be­szélgetett otthon. Igy történt, hogy a Pécsen lev erdélyiek ötven százaléka Háromszék megyéből való ver­s a másik ötven Erdély különböző részéből. Többnyir jóeszü, eleven fiúk, akik a jó tanulóik sorába léptek el" Az orvostanhallgatók, az elméleti és klinikai intézetek­ben gyakornoki és tanársegédi állásokat nyertes Kassai Endre dr. neves fül-, orr-, gége specialistája le: a városnak, Kovács Jenő a szövettani intézetben mé gyakornok korában a professzor jobb keze volt. Talán a jogászok közt volt­­ideig a legkevesebb kiemelkedő tehetség. Asztalos Miklós dr. a bölcsész doktorátus utáni az egyetemi könyvtár gyakornoka lett, ahol lassanként­ megírta nagy feltűnést keltő történelmi munkáit. Az erdélyi öntudatról, Kossuth és az erdélyi kérdés, Wesselényi az első nemzetiségi politikus címén, melyről Milotay István írt vezércikket a Magyarságban. A fiatal Grandpierre Emil már mint első éves bölcsésztanhallgató megnyerte a bölcsészkar francia pályázatát Paul Bourgetről, a máramarosszigeti Patkós György már egyetemi hallgató korában szerkesztője lett Pécs egyet­len heti folyóiratának és a sepsiszentgyörgyi Imreh Ferenc volt az, aki Pécsen az egyetem első vicclapját összeállította. Pécs egyetlen irodalmi társaságának, a Bacsányi-társaságnak három alapítója között is volt egy erdélyi. Mint egyéniség is maradandó emléket hagyott maga után a tordai Máthé Jenő dr., akinek a szobája gyönyörű etnográfiai múzeum volt erdélyi és magyar­országi varrottasokból, kancsókkal és faragásokkal díszítve. Máthé Jenő maga a keresztény és hindu szel­lem csodáitól vegyesen volt eltelve, azóta tán missziós orvosnak ment Indiába. Az elhelyezkedés problémái Az erdélyi fiúk fejlett reális érzékére mutat az a talpraesettség is, mellyel pénzkereseti lehetőségeiket ki­építették. A háromszékieknek zenekaruk volt, melyek­kel zártkörű mulatságokon pénzt kerestek, a többiek műsoros estélyeket, táncmulatságokat és kirándulásokat rendeztek, kiépítették összeköttetéseiket a városban lakó erdélyiekkel, vacsorákra jártak, tanítványokat szerez­tek, állást vállaltak is ügyesen kihasználták az egyetemi segélyeket is. De céltalannak látták az életüket nosztrifikálhatatlan diplomával. Többen közülök búcsút mondtak a szép kis városnak, Kolozsvárra, vagy Buka­restre tették át tanulmányaik székhelyét, nyugat felé is vették útjaikat páran. Olyanok is voltak, akik magyar állampolgárságot szereztek. Ilyenek azonban kevesen vannak. Az erdélyi könyv Pécsett. Pécs ipari és kereskedelmi város, kulturális szem­pontból az egyetem jelentett valami haladást s a pé­csi közönség az utóbbi időkben fokozottabb mértékben érdeklődik az irodalom és művészet iránt. Pécs nagy szülöttei kevés számban vannak. A kiemelkedettebbek közül Váradi Antalt és Burányi Miklóst lehetne em­líteni, azok közül a nagyok közül pedig, akik bizonyos ideig ott tartózkodtak Munkácsy Mihály, Vas Gereben, Babits Mihály a legfontosabbak. Surányi Miklós Kan­taté című regényében találóan jegyzi meg, hogy Pé­csen a művészek közül az egyedüli zenemű az, ami iránt a közönség feltűnőbben érdeklődik. 1925-ig alig tudta Pécsen két-három embernél több azt, hogy van erdélyi irodalom s mikor az erdé­lyi egyetemi hallgatók műsoros estélyeiken Reményik vagy Áprily verseket szavaltak, a közönség úgy nézte ezeket a neveket, mint ismeretlen vidéki költők nevét szokás. Pár éven belül azonban, — minden túlzás nél­kül mondható, — az erdélyi könyvnek és az erdélyi íróknak fokozatos sikerei voltak Pécsen. Az erdélyi fiúk 200 kötetből álló erdélyi könyvtárát egyre töb­ben vették igénybe s mikor Reményik Sándor 1928- ban Pécsen tartózkodott, a pécsi közönség bankettet rendezett a tiszteletére, ahol pompás aranytollat nyúj­tott­ át neki. Az erdélyi könyvek vez­etőhelyet nyertek las­­san kint a pécsi könyvkereskedők kirakatában. P. Gu­­lácsy Irén Fekete vőlegények-je egy könyvkereskedő mondása szerint pécsi viszonylatban rekord példány­számban fogyott el, Makkai Ördögszekere és Nyirő József Libói bölénye egész Pécsen nagy olvasottság­­nak örvendenek, társaságokban beszélnek róla, ajánl­ják, kölcsönzik és szétolvassák őket. Pécsett, ahol nemcsak világirodalmi, de magyaror­szági könyvszenzációk fölött is közömbösen siklott el eddig a közöns­ég, az erdélyi irodalom közkedveltségnek örvend ma. És itt meg kell jegyeznünk, hogy az ered­mény nemcsak az erdélyi fiúk és a sajtó propagandá­jának köszönhető, hanem a műveknek is, melyeknek egy része immár önmagukban is megállja a helyüket. Kováts József 15 Önmagának életjáradékot, leányának hozományt, fiának tőkét gyűjtsön és biztosítson csekély havidíj ellenében a magyar egyházak biztosító­­társulatánál, a „MINERVA“ BIZTOSÍTÓ , RÉSZVÉNY­­TÁRSASÁGNÁL, Kolozsvár, Calea Reg. Ferdinand (Ferencz József út) 37. Telefon 12—57.

Next