Keleti Ujság, 1930. október (13. évfolyam, 216-242. szám)

1930-10-06 / 221. szám

zm. &VI. m. szám *A „Radiumchema“-nak értékes gyógyeredmé­­nyei a népgyógy­ászatot igazolják. Korábbi számaink­ban már több ízben foglalkoztunk a gyenge besugár­zású Radiumchemával. Részletesen foglalkoztunk ezen kompresszoroknak, amelyek valódi St. Joachimsthali rádiumelemet tartalmaznak, nagy gyógyhatásával, amelyet a legkülönbözőbb esetekben mint köszvény, rheuma, ischiás, legkülönbözőbb idegbántalmak, vár­­edényelmeszesedés, ekzema, női bajok etz. ett. érték­ei, sőt egy néhány köszönőlevelet, amelyek hozzánk ér­keztek, publikáltunk. Ez alkalommal egy nem kevésbé érdekes tényt kí­vánunk leszögezni és pedig azon körülményt, hogy ezen rendkívüli gyógyeszköz, már évszázadokkal ez­előtt a népgyógyászatban jelentős alkalmazást nyert. St. Joachimsthalba­n, Csehországban, már sok száz évvel ezelőtt az volt a szokás, hogy a parasztok a derék körül egy kis zacskót viseltek, amelyek a rá­­diumbányából nyert uránércdarabokkal volt megtöltve. Az urán az az érc, amelyből a rádiumot nyerjük. A parasztok ezen zacskót éjjel és nappal viselték és erő­sen biztak ezen talizmánjuk gyógyító hatásába. A ta­­lizmán hatása tényleg igen kitűnő volt, így különösen feltűnt, hogy a bányamunkások, akik St. Joachimsthali szénbányákban dolgoztak, a bányabetegséget (rheumát) egyáltalán nem kapták meg, dacára annak, hogy a St. Joachimsthali szénbá­nyák sokkal nyirkosabbak, mint Csehországiak többi környékbeli szénbányái. De nemcsak ezen betegségtől, hanem más bajoktól is megkíméltettek, különösen azoktól is, mert a parasztok (titokban azonban igen sok képzett ember is) ezeket a zacskókat­ nemcsak be­tegség esetén, hanem egészséges állapotban is folyto­nosan viselték és ezáltal szervezetüket minden beteg­séggel szemben ellenállóbbá tették­. A „Radiumchema“ az orvosi tudomány új felfe­dezése, lényegében azonban nem más, mint a népgyó­gyászatnak folytatása, amely gyógymód most tudato­san és tudományosan nyer alkalmazást is pedig azzal a további jelentős különbséggel, hogy a Radiumche­­ma-Kompressor tiszta és valódi St. Joachimsthali rá­diumelemet tartalmaz, amely összehasonlíthatatlanul hatásosabb, mint a csodazacskóknak uránérce. Amit a népgyógyásza­t megkezdett, azt a felvilágosult orvos­­tudománynak folytatnia kell, minden háztartásban le­gyéül „Radiumchema“, hogy ne csak a beteg, hanem az egészséges szervezet is élvezhesse a kompressornak jótevő hatását. Ezáltal a szervezet, megerősíttetik és a betegségekkel szemben ellenállóbbá lesz. * Vegetáriusok! Természetbarátok! Mindannyian, akik egészségben, lelki egyensúly­ban, nemes egyszerűségben akartok élni, mindannyian, aki saját és gyermekeitek egészségét sziveteken viseli­tek, jöjjetek el október 5-én, vasárnap délután 4 óra­kor a Kereskedelmi és Iparkamara dísztermébe, a „Romániai Vegetárius Egyesület“ őszi nagygyűlésére. (Beléptidíj nincs.) Azért tartja kötelességének minden velünk érző egyén megjelenni, mert ezen a gyűlésen fog az itteni vegetárizmus jövője eldőlni, mert ez alkalommal az eddigi vezetőség — miután vállalt feladatát az alap­szabályok elkészítését befejezte —, lemond és új, vég­leges lesz választva. Minden újonnan beiratkozó rendes tag választó és választható! Tágysorozat: Elnöki beszámoló, új tagok felvétele, az alapsza­bályokat elkészítő, jelenlegi vezetőség lemondása, a végleges vezetőség megválasztása, vigalmi és beszerzé­si bizottság stb. alakítása, indítványok, stb., alapsza­bályok felolvasása. A román vegetárius egyesület. Nincs háztartás „PYRAM“ cipőpaszta nékül!! esi SZABÓ GERŐ Cluj-Kolozsvár. I­C Telefon: 4­79 sz. diVittSllitU­pssigeH nagy­áruháza Eredeti angol és francia divat-ujdonságok, őszi krízium, kabát és ruha anyagok megérkeztek. IDérem kirakásaim m@if@k­iRlésél!!­­sm ^swww tTiOBAZOMnMUvESlET rs Kodály Zol előadása az egyetemen (Budapest, okt. 4.) Szerdán délután tartotta meg Kodály Zoltán első előadását a budapesti egye­tem bölcsészettudományi karán. A földszinti nagy előadóterem megtelt hallgatókkal, akiket Kodály Zoltán művészetének áhitatos tisztelete hozott oda, hogy meghallgassák a professzor első előadását, mely _ mint szokásos __ tárgyának tömör átte­kintését adja és igy programatikus jelentőségű. _ Harminc éve __ úgymond Kodály Zoltán, hogy ő is itt ült ezekben a padokban s húzkodott problémái megoldásával, melyekről meg kell valla­nia, hogy jobbára problémák maradtak. Ezeket ad­ja át mintegy megoldásra a következő nemzedék­nek. A zenekultúra, a zenei élet szervezete, bajai s különösen az ifjúságra váró feladatai fogják elő­adásában foglalkoztatni. Majd tömören jellemezte a mai zenekultúra három típusát: az angolt, mely főleg az énekkarokon nyugszik,­­ az olasz.. ..franciát, melyben inkább a szólóének­­domin­ál és végül a né­metet, mely mintegy közvetít a kettő között. Az angol zenekultúra igen széles, különösen az iskola hatásaképpen, az olasz nemkülönben, hiszen náluk az erős képzőművészeti érzék létre­hozta az operát, melyet az olasz vándortársulatok igazán mindenki számára közvetítenek, a francia és német zenekul­túra már kevésbé demokratikus. A magyar zenei élet inkább a németekéhez hasonló. -A magyar kultúra egyéb területein is érezzük a szakadékokat, de sehol se annyira, mint amilyenek a magyar népzenéhez ragaszkodó és a magyar zené­től idegenkedő rétegek között tátongjunk. E kettő között idegenül áll az a kis csoport, mely a magyar kultúrában is gyökeréig hatolt, az európai zenei kultúrát i­­magáénak vallja A szakadék olyan nagy, hogy en­nek áthidalása a jövő egyik legnehezebb feladata. Pompásan szemléltetve mutatta be ezután Ko­dály Zoltán a zenei kultúra különböző emeleteit, melyek között nincs kapcsolat. Az alantlevők fél­nek a feltörekvés fáradtságától, a fennlevők, bár a zenei anyagot csak a mélyből kaphatják, izolálták magukat lefelé. Hová vezethet ez, szomorú elgon­dolni is. A magyar zenetörténet nagy vonalait vá­zolta föl végül Kodály Zoltán. A Sandt Gallen-i eset „isteneikhez szörnyen kiabáló“ magyarjai szá­mára nem is lehetett idegen Heribert gregorian éneke. Hiszen a gregorián zene keleti eredetű fej­lődése akkor még nem volt befejezett, nyugati ele­mekkel telitett s igy a belső rokonság a két egyszó­­lamu ének között, melyek közül a magyarral rokon­­népeink primitiv zenéjéből következtethetünk, még könnyebben érezhető volt. A kereszténnyé vált őseink bekapcsolódtak a nyugati kultúrába, de a fejlődésben mégsem tudták azt követni. A nyugati egyszólamuság akkor már érlelődött a két- és több­szólamuság felé. 1526-ban Budán volt az ak­kori zenei világ két legnagyobb alakja s csak Hiá­bavaló álom eltűnődni afölött, mivé fejlődhetett volna zenei életünk, ha nem válik hazánk területe évszázadokra hadszíntérré. A magyar zenetörténet ezután a‘folytonos fejlődés, egyes etappe-jai csak kigyűlő fényjelek, melyeket 80__100 évnyi sötétség követ. Báthori és Bethlen udvarának zenei élete még Mátyásénál is rövidebb s 1790-ig mélységes csend követi, melyben csak régi egyházi énekeink és német városaink idegen zenéje hangzanak föl. A nemzeti fölbuzdulás ekkor fölszinre vet néhány darabot, melyekben a bevándorolt mesterek zenei tudása és a magyar zene kezet fognak. Szerény táncdarabok ezek, de már előlegezik a mai folya­matot: az európai és magyar zene szintézisét. Egé­szen új zenei közvélemény kialakításra van szük­ség, melyet Kodály Zoltán nemes optimizmussal éppen hallgatóitól var * (*) Eredeti magyar darabok a kolozsvári Magyar Színházban A kolozsvári Magyar Színház, amely egyik fontos céljául tűzte ki az eredeti erdélyi színműírás fellendíté­sét, a napokban két erdélyi író darabját fogadta el elő­adásra. Az egyik Gyallay Domokosnak, a Magyar Kép szerkesztőjének A kontár című egyfelvonásos történelmi vígjátéki­, a másik Szentimrei Jenőnek, az Ellenzék szerkesztőjének Siratóbon című, paraszt komédiája. Mindkét darab a még október hó folyamán színre kerül. A Szentimrei-darab első előadásának napját már ki is tűzte az igazgatóság a jövő hét szombatjára, a Gyallay­­darab premierje október közepén lesz. A Siratában igen mulatságos, fordulatos komédia, amelyet a színház hamisítatlan miliőben hoz ki. Hőse egy öreg, zsugori paraszt, akinek tetszhalála körül fo­rog az eleven mese. A színház legjobb erői vesznek részt az előadásban. A darabot a szerző közreműködé­­sével Tóth Elek rendezi , mellette Mikló­sy Margit jut fényes szerephez, egy hivatalos siratóasszony, jóízű sze­repében. Gyallay Domokos darabja Apafy fejedelem korá­ban játszódik, a fejedelem maga is fontos szerepet ját­­sz­ik a történetben. Hőse egy eredeti tehetségű, fiatal öt­vös. Újításai miatt a céhtestület kontárságra veti, de a céhmester leányának s a fejedelemnek jóvoltából ez a kontár végül is nemességet nyer s ráadásul szerelmesé­nek kezét. ( ' ) Megjelent a „Színház és Mozivilág.“ Ma dél­után jelent meg a Magyar Színház egész heti szinlap­­jával és a román Opera heti színlapjaival és darab­­szövegével a Színház és Mozivilág első száma. Egyes szám­ára ti­los. (*) Szombaton nyíltak meg a nagyváradi színház kapui. Nagyváradi tudósítónk jelenti: A nagyváradi színház Erdélyi Miklós színigazgató vezetése alatt szombaton este, fél 9 órakor kezdte meg ezévi szezon­ját. Erdélyi Miklós két évtizeden át volt már a nagy­váradi színház igazgatója és ez idő alatt a város egész közönségének osztatlan becsülését szerezte meg. Az idei szezonban a nehéz viszonyok ellenére, nagy áldo­­zatkészséggel a legjobb művészi együttest állította ösz­­sze és elsőrangú programot tervezett, úgyhogy minden kilátás megvan arra, hogy Nagyváradnak valóban ki­váló -, vih­ázi szezonja lesz. A város közönségének is be kell látnia azt, hogy minden áldozatkészséggel tá­­mogatsua kell a nagyváradi magyar színház, a magyar színtársulat ügyét. A szombat esti előadás előtt Erdé­lyi Miklós intéz beszédet a közönséghez és ebben is­mertetni fogja programját 9

Next