Keleti Ujság, 1931. október (14. évfolyam, 223-249. szám)

1931-10-01 / 223. szám

XIV. ÉVF. 223. SZÁM. Diplomáciai konfliktus Románia és Bulgária Súlyos ex€easznosok, gyilkos merényletek Holg­ár jegyzék, erélyes román válasz (Bukarest, szeptember 29.) Dobrudzsában újra zavaros a hangulat. Bazargicból megint merényletet jelentenek. Comeo Penkoff, volt bolgár kisebbségi szenátor ablakán éjszaka belőttek a hálószobába. A golyó a ruhaszekrényen áthatolt és a falba fúródott, a szobában tartózkodó bolgár politikust azonban nem találta. A Lupta értesülése szerint a bolgár kisebb­ségi vezetők panaszt emeltek a kormánynál és bejelentették, hogy életük állandó veszedelem­ben forog. Az Universul azt írja, hogy a dobrudzsai Cazacu község mellett a csendőrjárőr két román telepes megcsonkított hulláját találta. A két telepest bolgár komitácsik ölték meg. A lap erélyes megtorló intézkedéseket követel. A Curentul úgy tudja, hogy a bolgár kormány a dobrudzsai merényletekkel kapcsolat­ban diplomáciai jegyzéket intézett a román kormányhoz, amelyben kérte, hogy a román állampolgárságú és bolgár nemzetiségű egyéneket védje meg az ellenük irányuló állandó támadásokkal szemben. Iorga, mint helyettes külügyminiszter rendkívül éleshangú jegyzék­ben válaszolt és rámutatott arra, hogy a román területen élő különböző nemzetiségű román állampolgárok közötti súrlódások nem adnak jogot egyetlen államnak se a beavatkozásra. Felhívja a bolgár kormány figyelmét a jegyzék arra is, hogy a bolgár komitáesik állandó merényletekkel zavarják az ország békéjét. A jegyzékváltásról hivatalosan nem adtak ki jelentést. A francia-német együttműködés legelőször a villany- és vegyészeti iparban fog megindulni A német rövid lejáratú kölcsönöket hosszúlejá-­­ratúakká alakítják át . Hivatalos kommünikét adtak ki a történelmi értékű tanácskozásról Visszautaztak Párizsba a francia miniszterek (Berlin, szeptember 29.) A francia miniszte­rek már el is utaztak Berlinből. Laval, francia miniszterelnök Berlinből való elutazása előtt kijelentette a sajtónak, hogy a német nép sok­kal lelkesebb, mint ahogyan gondolta. A tár­gyalások eredményével meg van elégedve. A történelmi nevezetességű két nap a német és francia viszony kedvező alakulásának fontos határkövei A kezdet meg van és most már csak arra kell ügyelni, hogy a fonal ne szakadjon el. Ami a berlini tárgyalásokat illeti, arról hivatalos kommüniké számol be. A kommüniké szerint a német és francia miniszterek szüksé­gesnek találták, hogy külön szervet teremtse­nek, amelynek munkamódszerei garanciát nyúj­tanak a kézzelfogható eredményeket illetően. Ennek megfelelően megállapodtak abban, hogy vegyes német-francia bizottságot állíta­nak fel, amely a két állam különböző gazdasági ágainak hivatott megbízottai­­ból áll. A bizottságban a munkavállalók is képvisele­tet kapnak. A bizottság munkájának irányulása a két kormány tagjainak feladata. Ezenkívül állandó közös főtitkárságot állítanak fel. A bizottság a­ szükségnek megfelelően vagy az egyik, vagy a másik államban tartja üléseit s a legrövidebb időn belül megkezdi munkáját.­­ A bizottság feladata az, hogy tanulmá­nyozza a két államot érintő összes gazdasági kérdéseket, anélkül azonban, hogy szemerül tévesztené más államok érdekeit és a nemzetközi együttműkö­dés szükségét. A bizottság mindenekelőtt azt fogja tanulmányozni, hogyan lehetne megerősí­teni és kiépíteni a már fennálló gazdasági meg­állapodásokat és hogyan lehetne új megállapo­dásokat kötni esetleg teljesen új szervezeti for­mulák alapján. Alig fogja vizsgálni a két ál­lam kereskedelmi forgalmának jelenlegi hely­zetét és hasznosítani fogja a kereskedelmi szer­ződés 1927-ben történt életbeléptetése óta gyűjtött tapasztalatokat. Az is feladatai közé tartozik, hogy új fogyasz­tási és elhelyezési lehetőségeket keressen. Ezen­felül még más feladatai is lesznek, amelyeknek felsorolása ez időszerint fölösleges. A két állam képviselői ünnepélyesen kije­lentik továbbá, hogy nem áll szándékukban olyan megoldást keresni a közös bizottság elé utalt kérdésekben, amely esetleg közös akcióra vezetne esetleges vámemelések kérdésében. A megoldásnak összhangban kell állania a gazda­sági válság leküzdésére irányuló általános tö­rekvésekkel s a két kormány ezért minden olyan esetben keresni fogja más nemzetek közreműkö­dését is, amikor a tárgyi helyzet szükségessé teszi. Ígyy például meg lehetne vizsgálni többek között­ azt a kérdést is: keresztülvihető lenne-e nemzetközi ha­józási és léghajózási egyezmény? — A német és francia kormány képviselői meg vannak győződve arról, hogy ezzel a meg­állapodással mim* A MAI KÖR a sportok jegyében halad. Az élet küzdelmei fokozott­­ követelményeket támaszta­nak mindenkivel szemben. A sportok az erő nevelése á­­ltal az ellenálló képes­séget fokozzák és az öntu­datot fej­lesztik. Sporthoz és munkához kávé szükséges. A jó valódi bab­kávé az egészséget fej­leszti, a testet és szel­lemet erősíti . Titerni Gyula rt. felvételhozatala Kolozsvár, Főtér 15. új mű felépítésének alapkövét rakták le. Ez a felépítendő mű első lépése lesz annak a közös munkának, amelyet a mai idők parancso­­lóan írnak elő és amelyben közreműködni min­denkinek kötelessége. Mi fog történni ezek után? A német lapok szerint a francia-német vi­szonynak egy egészen új etapja kezdődött ma. A tanácskozásoknak legfontosabb eredménye a gazdasági megegyezés, amely a legkülönbözőbb gazdasági ágakra terjeszkedik ki. A pontos programot, Laval kijelentése szerint, a legközelebbi napokban összeülő bizott­ság fogja kidolgozni, de már előre meghatározták azokat a nagyfon­tosságú feladatokat, amelyek az együttműkö­désre vonatkoznak, az ipar, a kereskedelem, a hajózás, a repülőforgalom és a pénzügyletek terén. Egyik legfontosabb teendője lesz a most alakuló bizottságnak a lejáró német rövidlejáratú kölcsönöket hosszúlejáratú kölcsönökké átalakítani francia támogatással. A franciák a berlini tanácskozások alapján a német pénzügyi helyzet érdekében megmoz­gatják a francia tőkét és pedig olyformán, hogy a rövidlejáratú német kölcsönöket hosszúlejá­ratú kölcsönökké változtatják át négy és fél­­percentes kamatozással, évi 10%-os amortizá­cióval. Ezzel a franciák meg akarják akadá­lyozni, hogy Németország moratóriumba kény­szerüljön, másrészt így segítik elő a most meg­alakuló német-francia ipari kartelekhez szük­séges tőkék rendelkezésre állását. Az együttműködés legelőször a villany és vegyészeti iparban fog megindulni. Az Európa bizottság is megszólal, Párizsból jelentik. Az Európa bizottság a francia politikusok berlini látogatásával kap­csolatban nyilatkozatot adott ki, amelyben örömmel közli a gazdasági együttműködés meg­teremtésére irányuló törekvések sikerét és le­szögezi, hogy az együttműködés célja az, hogy fokozatosan leszállítsa és eltüntesse a vámokat s végeredményben hatalmas német-francia vámuniót teremtsen. A francia gyarmatokon akarják elhelyezni a német munkanélküliek egy részét Franciaország nem hajlandó finanszírozni Németország oroszországi exportját (Párizs, szeptember 29.) A francia minisz­terek berlini látogatásáról a francia lapok csaknem teljesen megegyező tudósításokat kö­zölnek, ami annak a jele, hogy információikat azonos forrásból, Laval és Briand környezeté­ből merítették. Kiemelik, hogy a megbeszélések gazdasági és szociális kérdések körül forogtak. ■Mindenekelőtt megállapodtak abban, hogy eze­ket a kérdéseket, amelyek mindkét ország ré­széről alaposabb előkészítést igényelnek, így a reparációs kérdést és a Franciaország részéről Németországnak adandó hitel kérdését egye­lőre nem érintik. A Népszövetségről és az Eu­­rópa-bizottságról nem esett szó, ez azonban nem jelenti azt, mintha a további tárgyalások­ból a Népszövetséget ki akarnák kapcsolni. A Journal szerint Németország felvetette, hogy Franciaország finanszírozza Németor­szágnak Oroszországba irányuló szállításait, a francia miniszterek azonban ezt a propozi­ciót elvetették. Megvitatás tárgya volt azonban a francia gyarmatok racionalizálásának kérdése a német munkanélküliség enyhítésével kapcso­latban. Titulescu záróbeszéde. (Genf, szeptember 29.) A Népszövetség ülés­szakának záró ülésén Titulescu elnöki expozét mondott, amelyben leszögezte azt, hogy a Nép­­szövetség a bizalmi válság jegyében ült össze, de mindent elkövetett a helyzet enyhítése érde­kében. Megemlékezett Lávai és Briand berlini látogatásáról is, aminek nagy jelentőséget tu­­­lajdonított.

Next