Keleti Ujság, 1933. március (16. évfolyam, 49-74. szám)

1933-03-01 / 49. szám

XVI. a VI. 49. SZÁM. KUETIUjsm Sikerült összeállítani a költségvetést A pénzügyminiszter egyezményt kötött a tárcaminiszterekkel . Parlamenti vizsgálóbizottságot küldenek ki az autonóm pénztá­­rakhoz és a nyugdíjintézethez (Bukarest, február 28.) A kormány végre el­készült a költségvetéssel. Kedden délben jelen­tette a kormány a nyilvánosság számára, hogy a költségvetés készen van. Azokat a nehézsége­ket sikerült elsimítani, amelyek miatt Mad­­gearu pénzügyminiszter lemondással fenyege­tőzött- Egyes tárcák miniszterei komoly ellen­állást tanúsítottak a pénzügyminiszter reduk­ciós követeléseivel szemben s a végén olyan megegyezést kötöttek, hogy költségvetésen kí­vüli összegekből fedezik azokat az összegeket amikből a miniszterek nem akartak alkudni. Tehát ismét lesz költségvetésen kívüli gazdál­kodás s ez seh úgysem mondható rendnek. Kü­lönben, bizonyosra vehető, hogy akár huszonkét, akár huszonnégy milliárdos a költségvetés, nem lehet reális, mert a tönkretett gazdasági helyzetei ezt nem bírják el. Parlamenti vizsgálóbizottság. A képviselőház tegnapi ülésén Madgearu miniszter magáévá tette Dimitriu képviselő in­dítványát és ennek alapján elhatározást nyert, hogy parlamenti vizsgálóbizottság fogja felül­vizsgálni az autonóm pénztárak működését, az állami nyugdíjpénztár tevékenységét és a sze­mélyi áthelyezések kérdését. A parlamenti vizs­gálóbizottságba minden párt egy tagot fog de­legálni­ A bizottság összesen huszonegy tagból fog állani és miután az ellenzéki pártok száma igen nagy, a huszonegy tagfú bizottságba a kor­m­ánypárt a házszabályok szerint az őt megil­lető 14 tag helyett csak nyolc tagot fog dele­gálni* Egyezkedés a költségvetés körül. Madgearu pénzügyminiszter és D. R. Ioani­­tescu munkaügyi miniszter között tegnap to­vább folytak a tárgyalások a munka- és egész­ségügyi minisztérium költségvetésének végle­ges megállapítására. A tegnapi tárgyaláson D R Ioanitescu kifejtette, hogy a megszavazott összegen kívül még legalább 73 millió lejre van szüksége a folyó kiadások fedezésére, míg tár­cája régi adósságainak törlesztéséhez 105 millió lejt igényel. Hosszas tárgyalások után a két mi­niszter között olyan értelmű megegyezés jött létre, hogy a régi tartozások rendezése a költ­ségvetés keretein kívül, rendkívüli hitelek igénybevételével fog megtörténni, m­íg a folyó kiadásokra egyelőre ugyancsak rendkívüli hitel alakjában 7 millió lejt kap a munkaügyi mi­nisztérium, a még hiányzó összeget pedig a szeszmonopólium és más állami intézmények jövedelméből fogja kapni. A közoktatásügyi tárca büdzséjével kapcso­latos nehézségek is elsimultak. Madgearu 4 mil­­liárdban akarta megállapítani a közoktatás­ügyi költségvetést, amit azonban Gusti keve­tett. Végül is 4 milliárd 100 millióban állapí­tották meg ennek a minisztériumnak a költsé­geit, ami lehetővé teszi, hogy a közoktatásügyi minisztérium egyetlen iskolát sem fog meg­szüntetni és egyetlen tanárt sem fog rendelke­zési állományba helyezni. Madgearu megegyezett D. R. Ioanitscuval az osztálysorsjáték és az egészségügyi alap új­jászervezéséről is, amelyeknek évenként 100 m­irtó milliót kell produkálniuk. Ma délelőtt ösz­­szeültek az összes minisztériumok költségvetési előadói döntő tanácskozásra. A kormány elhatározta, hogy a költségve­téssel egyidejűleg a parlament elé terjeszti a Népszövetséggel való együttműködésről szóló egyezményt, valamint a külföldi hitelezőkkel. Fázisban kötött konvenciót a külföldi adóssá­gok fizetéseinek elhalasztásáról. A sztrájk vége újabb lapbetiltással. A bukaresti Malmaison-kaszárnyában f­ogva­­tartott munkások közül tegnap újra sz­abadon­­bocsátottak 31-et, m­íg a­ rendőrségről 32 letar­tóztatottat engedtek el. A többieket átkísárták a jilavai fogházba, ahol összesen 192 letartózta­tott munkás várja a hadbíróság ítéletét­ Tegnap a II. hadtest parancsnoksága érint­kezésbe lépett a CFR vezérigazgatóságával a grivitái vasúti műhelyek megnyitása miatt Valószínűnek tartják, hogy néhány napon be­lül megnyitják a műhelyeket és így újra ke­nyérhez jut a véres események óta nélkülöző munkásság. A katonai ügyészség elrendelte a Drumul Kon című lap újabb elkobzását és egyúttal be­tiltotta­ a lap további megjelenését­ A kisantant-szerződés bombája Háború esetén a kisantant fegyveresen megszállja Magyarországot . Egy olasz lap a titkos katonai szerződésről (Róma, február 28.) A Giornale d Italia nagy feltűnést keltő szenzációval lepte meg az európai közvéleményt. Az olasz lap titkos ka­tonai okmányokat h­oz nyilvánosságra, melyek szerint a kisantant szövetségesek a közzétett és ismeretes szerződésen kívül olyan megállapo­dásra jutottak volna, hogy Románia ellen irányuló orosz támadás esetén a másik két állam katonailag megszállja Magyarországot. A vasárnap reggeli olasz lapok szenzáció­ként közüik a Giornale d Italia-nak szombaton megjelent leleplezését egy új kisantant katonai szövetségről. A Popolo di Roma rámutat arra, hogy a most nyilvánosságra került titkos ok­mányok fényesen rávilágítanak az új kisantant paktum igazi okaira. Azokat a titkos katonai megállapodásokat, amelyek az okmányokban foglaltatnak az új kisantant-szerződés lényegé­hez tartozónak kell tekinteni és ilyenformán a paktum támadó jellegére nézve nem maradhat többé semmi kétség. (Belgrád, február 28.) A Giornale d Italia leleplezésével kapcsolatban Belgrádban óriási apparátussal indult meg a nyomozás annak felderítésére, hogy a titkos katonai szerződés szövegét mi­lyen módon és kik juttatták ki a külföldre. Az eljárás nagyszabású kémszervezet leleplezésére irányul. Vasárnap több előállítás történt ez ügyben, de a hatóságok minden felvilágosítást megtagad­nak. A hatás a Népszövetségnél. (Genf, február 28.) Genfi politikai körök­ben óriási megdöbbenést keltett a Giornale d Italia által leleplezett katonai szerződés, amely kimondja, hogy Magyarországot orosz támadás esetén a kisantant országai megszáll­nák, még akkor is, ha Magyarország előzőleg semlegességi nyilatkozatot tenne. Népszövetségi körök ebben a megállapodás­ban a Népszövetség rendelkezéseinek súlyos megsértését látják. A népszövetségi alapok­mány 16-ik cikkelye egész határozottan ki­mondja, hogy a Népszövetség tagjaiként sze­replő ország területén csak abban az esetben vonulhatnak fel hadviselő felek, ha az illető or­szág ellen renitencia miatt, vagy a népszövet­ségi egyezmény megsértése címén a közgyűlés elhatározza a megtorlást­ Ugyanez áll a tagál­lamokra nézve is, vagyis akkor, ha valamely tagállamot akar egy másik állam harmadikkal szemben segíteni. Orosz-román háború esetén a cseh és jugo­szláv katonai támogatás céljából nincs szükség Magyarországon való felvonulási területre, minthogy úgy Csehszlovákia, mint Jugoszlá­via közvetlenül szomszédos Romániával. A Bel­grádban megkötött katonai szerződés végrehaj­tása azzal járna, hogy addig, amíg Románia Oroszországgal hadat visel. Jugoszlávia és Csehszlovákia Magyarországot haditerületnek deklarálnák s vasúti hálózatát, valamint tele­fon, rádió és távíró-berendezéseit saját keze­lésbe vennék át. Ezekkel az intézkedésekkel ter­mészetesen kapcsolatban állna még több más olyan intézkedés, amely háború esetén Magyar­­ország megszállását jelentené. Népszövetségi körökben az a vélemény ala­kult ki, hogy miután ez a katonai megállapo­dás homlokegyenest ellentétben áll a népszövet­ségi alapokmánnyal, számolni lehet azzal, hogy a magyar kormány az üggyel kapcsolatban pa­nasszal fog élni a Népszövetségnél az alapok­mány megsértése miatt. Kínos affér Willer képviselő és Popovici igazságügyminiszter között Hogyan ejtették el a hetvenéves csikszentmártoni járási­bíróság ügyét­­? Az előadó haladékot kért s amíg Willer hiába akart Popovici miniszterhez bejutni, a törvény­­javaslatot napirenden kívül megszavaztatták (Bukarest, február 28.) A bíróságok átszer­vezéséről szóló törvényjavaslattal kapcsolat­ban kínos meglepetés érte a magyarpárti kép­viselőket, de főleg dr. Waler Józsefet, a Ma­gyar Párt parlamenti csoportjának főtit­kárát. A javaslat számos jelenleg működő bíróság megszüntetését mondja ki, többek kö­zött a csikszentmártoni és gyergyótölgyesi já­rásbíróságok megszüntetését is. A szenátusban Sándor József száll síkra a Magyar Párt nevé­ben a csikszentmártoni járásbíróság további, fenntartása érdekében, a parlamentben pedig Wilter József dr. lépett akcióba a Székelyföld­nek a törvényjavaslat által sújtott érdekeiért. Willer igyekezett komoly érvekkel meggyőzni Fortunescu képviselőt, a javaslat előadóját és Garcescu igazságügyminisztériumi vezérigaz­gatót, hogy a csíkszentmártoni járásbíróság meg­szüntetése súlyos sérelme a Székely­föld lakosságának. Utalt arra is, hogy a csíkszentmártoni járásbí­róság egyike a legrégebbieknek, 70 éve műkö­dik. Hivatkozik arra, hogy Csíkszentmárton község tizenhat szobából álló modern épületet bocsátott a járásbíróság rendelkezésére, a többi érdekelt községek pedig 180.000 lejt szavaztak meg az esetleges átalakítások költségeire, vál­lalta továbbá az összes dologi kiadások fedezé­sét. Kimutatta végül dr. Willer, hogy miután a személyi kiadások továbbra is megmaradnak, a csíkszentmártoni bíróság megszüntetése nem jelent tényleges költségvetési megtakarítást, mert az ott működő bírákat berendelik a Csík­szeredai központba és fizetésüket továbbra­ is folyósítani kell. Utalt arra is, hogy figyelembe kell venni a lokális viszonyokat, a lakosság szá­mát és területi nagyságát, mely a járásbíróság illetékessége alá tartozik. Fortunescu Willer képviselő érveire kijelentette, hogy csak ab­ban az esetben teljesítheti a Magyar Párt ré­széről felhozott kívánságokat, ha a csikszent­mártoni járásbíróság további fenntartására vo­natkozó módosító indítványt maga Popovici igazságügyminiszter is magáévá teszi. Popovici igazságügyminiszter azn­ap dél­után nem ment el a parlamentbe, mert a tör­vényjavaslat nem is szerepelt napirenden és így Willer képviselő kénytelen volt a parlament­ből, ahol a tárgyalásokat Fortunescuval lefoly­tatta s az igazságügy minisztert hivatalos helyi­ségében felkeresni. Popovics miniszter egy fél­órát várakoztatta dr. Willert az igazságügymi­nisztérium előszobájában, de nem fogadta, ha­nem hiszent a titkárával, hogy egyelőre nem járulhat hozzá a kért módosításhoz, mert nincs jelen az igazságügyi vezérigazgató, ki nélkül nem akar dönteni. Willer képviselőt kínosan érintette Popovics miniszter rideg magatartása és a következőket üzente vissza a titkárb­a­: — Én nem a magam számára jöttem kérni, hanem — bár nem vagyok csíki képviselő, de mert alaposan ismerem az ottani viszonyo­kat — szerencsétlen népem részére, melynek szolgája vagyok. Engem hét év alatt még egy miniszter sem küldött, el. Most tudomásul ve­szem ezt a gesztust, bár én Popovics miniszter rokonságával a je­lenleginél sokkal súlyosabb időben ga­vallérabb és megértőbb voltam, mint ő most velem szemben. Elégtételül szolgál nekem a kettőnk felfogása közötti különbség. Willer ezzel eltávozott. Visszament a par­lamentbe és ott érte őt a Popovics miniszter magatartásánál is kínosabb, meglepetés. Az alatt az idő alatt ugyanis, míg Willer József dr. a Popovics előszobájában várakozott, bár a vonatkozó törvényjavaslat nem is szerepelt napirenden, az előadó kétségesen határozat­képes ülésen váratlanul megszavaztatta a bíróságok átszervezéséről szóló törvényjavaslatot, mely megpecsételte a csíkszentmártoni járás­bíróság sorsát is, így vesztették el a csíki szé­kelyek egyik járásbíróságukat.

Next