Keleti Ujság, 1934. március (17. évfolyam, 48-74. szám)

1934-03-18 / 63. szám

Vasárnap, 1331 március 2. Keleti újság Dr. Ferenczi az erdélyi Zsigmond előadásai magyar sorsról (Târgu-Mureş, március 17-) A város magyar tár­sadalmának széles réte­geiben váltott ki méltán megérdemelt érdeklődést az az előadássorozat, me­lyet dr. Ferenczi Zsig­mond v. kamarai képvi­selő e hó 12-, 13. és 14. napjain a Kultúrpalota kistermében tartott, „A polgári társadalom dinamikája“ címen­ Előadássorozatát azzal vezette be dr. Fe­­renczi, hogy a világháború orkánja a romániai magyar nemzetet is lesodorta ezeréves mun­kahelyéről és olyan új munkaparcellára dobta, ahol még nem találta meg szervezett mű­helyét- A lélek és test éhsége azonban, azt pa­rancsolja, hogy gondolkozó aggyal és feszült­ izommal keresse azt s vívja m­eg a lélek és a kenyér szabadságharcát. A lírai nacionalista világ szemüvegén át a saját nemzettársadal­mát vizsgálja, de nem üres, vagy félig kitöl­tött keretében, hanem önműködő, dinamikus állapotában. Az erdélyi magyarság számára olyan lelki, szellemi és gazdasági munkaközös­séget keres, mely hitvallásra és magántulaj­donra van fölépítve. Nemzeti létkérdésünket úgy kell megoldanunk, hogy az a román állam és az ország rendjével összhangban álljon- Tehát ez a mi nemzeti életberendezkedésünk nem akar elszigetelődést jelenteni, csupán csak a fajunk értelmi, lelki és anyagi erejének a maga sajátossága szerint valló ésszerű kifej­tése akar lenni-Az erdélyi magyarság munkaközösségének életfunkcióit négy csoportba sorozta be az elő­adó és pedig: a) hitvallás, b) kultúra, c) gaz­daság és d) politika csoportjába. Különöskép­pen figyelmet keltő és megszívlelendő volt elő­adásának az a része, melyben a hitvallásnak a munkaközösségben való szerepéről és céljáról, az egyházaknak a közoktatásban és az iskolán kívüli népoktatásban kifejtett munkásságáról s a felekezetek egymáshoz való viszonyáról mondott- Felhívta a figyelmet arra, hogy bol­dogulásunkhoz új életformákat kell keresnünk és találnunk. Az előadásokat zsúfolt terem közönsége hallgatta végig mind a­ három estét Az utolsó előadás után pedig a hallgatóság hosszantartó, meleg ünneplésben részesítette dr. Ferenczi Zsigmondot. Kilenc év alatt az ötödik közigazgatási rendszert vezeti­­k f be Wilfer József parlamenti beszédében a veszedelmes prece­­densek­ ellen szólalt fel . A kisebbségi kérdés megrövidítése (Bucureşti, március 17.) A közigazgatási tör­vény néhány fontos szakaszának a módosítását szavaztatta meg ezúttal a kormány a parlament­ben, azzal a bejelentéssel, hogy őszire egészen új közigazgatási rendszer törvényét fogja hozni. A kamarában a Magyar Párt nevében és megbízásá­ból Wilfer József dr. képviselő szólalt fel s kimu­tatta, hogy ez a módosító törvényjavaslat volta­képpen a választott és ezután választandó tanár csak feloszlatására adja meg a felhatalmazást. Ez­zel az egész választás jelentőségét már előre alá­ássa. Beszédében elmondotta a következőket: Zűrzavar a rendszerek között. Mióta, képviselő vagyok, m­ég nem találkoztam olyan, párttal, amely —­ ellenzékben — ne ítél­te volna el azoknak a törvé­nyeknek azt az elhirtelenkedett megszavazását, melyek a min­denkori kormánypárt alkalmi fölfogását tükröztetik vis­sza. Amint azonban kormányra ke­rül egy párt, máris áldozatul esik ugyanannak a hibának:­ az érvényben lévő törvények egyszeribe végrehajthatatlanok­­ká, sőt károsakká válnak, új törvényjavaslatok kerül­nek szőnyegre s keresztül is mennek minden alapo­sabb tanulmányozás, megokolás nélkül. A pártok szín­­árnyalatainak megfelelően van különböző, egymásnak ellentmondó monopol-, vasút-, földművelésügyi (külö­nösen borászati), adóügyi, taxációs és főleg vegzációs rendszerünk. Tegnap autonóm testületek keletkeztek, ma megszűnnek, egyáltalában, amit tegnap létesítet­tünk, azt ma fölöslegesnek találjuk. Olyan káoszba ke­veredtünk már, hogy a legkomolyabb emberek se is­merik ki magukat a mi törvénytárunkban. Közigazgatási törvények. Ami a helyi közigazgatást illeti, még e­­se remit ki­lenc esztendő­ig már az ötödik alapvető törvényjavas­latot ígéri be a tisztelt kormány. Tudni kell ugyanis, hogy az 1925. évit eltörlő 1929. évi törvény még meleg volt, amikor maga a nemzeti­ parasstpárt egészen új javaslattal állt elő, melyet nagy komolyan meg is tár­gyaltunk egész a bukás pillanatáig, sőt a Iorga-Arge­­toianu kormánynak is szándékában állt elődje rend­szerének tökéletes felbontása, csak nem volt hozzá ideje. A különböző magyarázó és kiegészítő törvények­ről, melyekkel ezt a rapszódikus munkát iparkodunk elmuzgatni, beszélni sem érdemes. Be kell látni Uraim, ez az eljárás cseppet sem alkalmas arra, hogy a törvénytisz­­teletet öregbítse polgártársaink lelkületében. Sajnálom, de bizony ezt a módosító javaslatot sem látom indokoltnak. Erős meggyőződésem, hogy a köz­igazgatási választásoknak a beígért őszi nagy­ javaslat megszavazása utáni időre való eltolásából semmiféle veszély nem származott volna a közérdekre. Ellenkező­­leg, elkerültük volna egy igen veszedelmes precedens­nek, a közigazgatási tanácsok törvény útján való fel­oszlatásának megalkotását. Eddig legalább ürügyet kel­lett keresni­ találni a feloszlatásra. A jövőben — biz­tosra vehetjük — minden általános választás után ta­lálkozni fogunk ilyen kicsi törvényjavaslattal, mely a feloszlatási operációt egyetlen gesztussal az egész országra kiterjedő hatállyal fogja elvé­gezni s még­hozzá a törvényesség narkotikumával. Elsorvad az autonómia. Az autonómia elve a most kimutatott veszedelmen kívül egyéb végzetes csapásokat is kénytelen elszen­vedni. Főleg a delegációk megszüntetése és a jogsze­rül­mi tagok túlságosan nagy száma révén. Remélem, természetesnek találják az urak, ha nem tudunk bele­törődni a 9. és 11. szakaszok rendelkezéseibe, melyek egyháznak egy-egy tagját jogszerinti tagnak, ellenben még a kisebbségi területeken is beültetik a két nemzeti a kisebbségek egyházai, noha ezek kívei a vidék elgá­zoló többségét teszik ki, csak egyetlen képviselőt kap­nak. Ez még tisztán egyházi szempontból is abszur­dum: nem értjük, hogyan képviselje a protestáns pap a katholikus érdekeket, avagy honnan ismerje a katholikus lelkész a protestánsok szándékait és ohajaitt Azt se tudom, miért kell a prefektusnak kineve­zés útján megállapítani, ki lesz a jogszerinti tag. Ezt már­ a törvényből egész világosan ki kellene olvas­nunk. A választott tagok váltakozása. A 12. szakasz, azáltal, hogy a választott tagok bi­zonyos részének két, illetve három év múlva leendő kilépését s e helyek betöltését írja elő, a folytonosság elvét akarja szolgálni. Tartunk tőle, hogy a cél elérése helyett egy másik fontos elvet ütünk fejbe: a kisebb­ségi képviselet elvét. Az interimárbizottságok ellen. Kétségtelenül jó intézkedése a törvénynek az, hogy a­ feloszlatás jogait bírói fórumra, a helyi és központi felülvizsgálati bizottságokra bízza. Ugyancsak örömmel üdvözöljük a visszaélés megszüntetését, mellyel a vég­telenségig kihúzták az interimárbizottságok működési idejét, különféle ürügyekkel megtámadván a tanács megválasztásának, vagy megalakulásának tényét." Még a központi felügyeleti bíróság szava se tudott rendet csinálni. Megtörtént például, hogy e magas fórum tör­vényesnek minősítette az udvarhely megyei tanács meg­alakulását, de nyomban, mikor a hozzá beadott felleb­­bezést elutasította, föl is függesztette, saját döntésének végrehaj­tását, azzal az indokolással, hogy a pervesztes fél a döntés kihirdetésekor semmiségi panaszt jelentett be. Hát nem is szűnt meg az odorheiyi interimárbizottság működése csak akkor, mikor az uj kormány — uj in­terimárbizottsággal ajándékozta meg a vármegyét is, a várost is. Elismerjük tehát, hogy az új szöveg, mely szerint ,a megválasztott, tanácsot be kell iktatni, még ha meg is fellebbezték a választást" (hozzá kéne tenni: vagy a megalakult) — ■ javít a mai helyzeten. De félő, hogy a javaslattal megalkotott precedens követőkre tö Vni, akik aztán ezt a kényelmetlen intézkedést is el fogják intézni — újabb törvénnyel. Az elmondottakból következik,­ hogy a javaslatot a Magyar Párt nem szavazhatja meg, Készünk bátran azonban a részletes vitánál néhány módosító indít­­­vánnyal megkísérelni a törvény megjavítását. Hogyan?... Még nem próbálta ki a Togal-t?!... ■ l%atek .^1 lk rgn­s&SBC Togal millió esetben bevált mint hatásos szer Rheuma | Köszvény | Ülőidegzsába Spanyolnátha • Ideg- ét főfájás * Hűlését megbetegedés esetén. Nincs ennél jobb szer! Biztosan használ? Semmiféle hasonló készítmény, bárhogy dicsérik is, nem tud felmu­tatni több mint 6000 orvosi véleményt! Togal oldja a n­agy savat és így a bajt közvetlenül gyökerében támadja meg! Ne kísérletezzék­ más hasonló szerekkel! Mások megtették ezt Ön helyett és ők mind Togal-t szednek most! Egy kísérlet Önt is meg fogja győzni! Az összes gyógyszertá­rakban és drogériákban. Lei . A Togal-tabletta svájci készítmény! ■ L “ SUH jjjmmub !■■■! ■!1 mi ■ 11 u! wmmmmmmmim m

Next