Keleti Ujság, 1936. április (19. évfolyam, 75-96. szám)

1936-04-01 / 75. szám

XIX. VFP. 75- SZÁM, - 1936. ÁPRILIS 13 A kisebbségi iskolák segé­lyek a lelkészek konyni ár­jai követelték a parlamentben Gyors tempóban szavazzák meg a minisztériumok költ­ségvetései­t — Anghelescu 14 ezer új tanító kinevezé­séről számolt be A pénzügy­ miniszter beígérte, hogy elbocsátott kisebbségi tisztviselők megkapják nyugdíjukat (Bucuresti, március 30.) A költségvetés tár­gyalását meggyorsították a kamarában. Vasár­nap egész napos ülést tartottak. A különböző tár­cák költségvetéseinél egymás után hangzottak el a kisebbségi panaszok az egyenlőtlenül mostoha elbánás miatt. A kamara vasárnapi ülésein az egészségügyi minisztérium költségvetését letárgyalták. Ezután a pénzügyminisztérium költségveté­se került sorra. Serdics nemzeti parasztpárti a betéteseknek a konverzió okozta károsodásáról beszél és megál­lapítja, hogy az állam nem tudja betartani azt a kötelezettségét, amit a károk megtérítése körül vállalt. Kérdezi, miért nem fedezi ezeket a károkat a Nemzeti Bank? A Banca Nationala nem biztosí­totta a lej stabilitását és nem támogatja a hitelt. Támadja a bank vezetőségét, különböző szabálytalanságok és privilégiumok miatt, amelyeket egyes bankok és bizonyos személyek élveznek. A kisebbségi nyugdíjasok, Kreuter Ferenc németpárti a kisebbségi nyugdíjasok ügyét tette szóvá. Azon a címen, hogy nem tudnak románul, számos kisebbségi tisztviselőt eltávolítottak a közszolgálatból. A nyugdíjpénztárnál is különbséget tesznek románok és kisebbségiek között. Itt is bizonyítaniok kell, hogy sikerrel tették le a nyelvvizsgát. Ez törvénytelen, mert az összes tisztviselők ethnikai származásra való tekintet nélkül egyenlőek. Igazságtalan is, mert nem lehet megkövetelni öregebb emberektől, hogy most megtanulják a román nyelvet azért, hogy nyug­díjat kapjanak. A minisztertanács elhatározta ugyan, hogy ezt a rendelkezést visszavonják, mégsem történt meg. Antonescu pénzügyminiszter elismeri, hogy a Banca Nationala bizonyos tranzakciós kritika tárgyát képezhetik. Ami Kreuter panaszait illeti, kijelenti, hogy azok a kisebbségi tisztviselők, akiket állásaikból az államnyelv nemtudása miatt elbocsátottak, megkapják nyugdíjukat. "A kamara ezután megszavazta a pénzügyi költségvetést, majd a földművelésügyi tárcát is. A kisebbségi iskolák államsegélye, Radu Lascu tiltakozott az ellen, hogy az ülé­sek napirendjét nem készítik el előre, így lehet­séges, hogy meglepetésszerűen megszavaznak ja­vaslatokat, amelyekről senki sincs tájékozva. Ehhez a panaszhoz többen csatlakoznak. Ezután a közoktatásügyi tárca költségvetése következett. Hans Otto Roth a német párt elnöke meg­állapítja, hogy az ország hadifelszerelésére elő­irányzott összegeket mindenki készséggel meg­szavazza, mert készen kell állani minden eshető­ségre. Tiltakozik a gazdasági politika folytonos változtatása ellen. Kifogásolja, hogy az állam nem ad segélyt a felekezeti iskolák fenntartásához. A költségvetésből az evangélikus egyház és a timisoarai római katholikus püspökség államse­gélyének 75 százalékát törölték. Ebben az évben a kisebbségek felekezeti iskolái egyetlen bánit sem kaptak­ míg, a határon túli román iskolákra 20 milliót fordítottak. Ez az elbánás ellentétben áll az állam nemzetközi szerződéseivel. Az állam nem hagy­hatja minden segítség nélkül a szász iskolákat. A magyar lelkészek konyriája. Laár­­Ferenc magyarpárti képviselő, a ma­gyar egyházak helyzetéről beszél és kifogásolja, hogy nem adnak részükre megfelelő támogatást. A múlt évben a református és unitárius lelkészek államse­gélyét nyolcvan százalékkal csökkentették. Tizenhét évvel az egyesülés után egyenlő elbánás elvének kellene érvényesülnie a többségi és ki­sebbégi lelkészekkel szemben, mindenki ugyan­azokat az adókat fizeti. Nemcsak a köztehervise­lésben kell egyenlőséget követelni. Drajinszki az orthodox klérus óhajait tol­mácsolja, Mihailescu a bucuretti és iasii egyetem súlyos helyzetéről beszél. Anghelescu miniszter beszél arról a munká­ról, amit minisztersége alatt kifejtett. Az első évben tízezer, a másodikban négyezer új­­tanítót nevezett k­i. Az adott körülmények között minden lehetőt el­követ az ország kultúrájának emelésére. A kamara egyhangúlag megszavazta a kato­nai nyugdíjasokról szóló törvényjavaslatot. Úgy a kormánypártiak, mint az ellenzékiek, a magya­rok és németek is a javaslat mellett szavaztak. A tűzoltóknak katonai szolgálat a kötelességük. A kamara hétfői ülésén többen szólaltak fel a költségvetésnek és törvényjavaslatoknak rend­kívül gyors tempójú tárgyalása, illetőleg meg­­szavaztatása ellen. Váratlanul elővették a tűzoltó­ság szervezéséről szóló törvényjavaslatot, amely­hez Kreuter németpárti képviselő szólalt fel. El­mondotta, hogy a törvényjavaslatnak egységesítő célja van, de a különböző országrészek tűzoltó­­szervezeteinek rendszereiből nem a legjobbat veszi­­ki, hanem egyszerűen az ókirálysági rendszert ülteti át az ország többi részeibe. A javaslat teljesen megsemmisíti az erdélyi önkéntes tűzol­tóságot, amely pedig kitűnően működött. Luca államtitkár azzal válaszolt, hogy a tűzoltóknak nemcsak tüzet kell oltaniuk, hanem jó katonáknak is kell lenniük , ezért nem voltak tekintettel az erdélyi önkéntes tűzoltói rendszer­re. A javaslatot megszavazták. Követelték a szerencsejátékok teljes tilalmát. Popescu kormánypárti képviselő szenvedé­lyes hangon követelte, hogy a szerencsejátékok megrendszabály­ozásáról szóló törvényjavaslatot ne halasszák ki. Titokzatos befolyásokról beszélt, titkos erőkről, amelyek meg akarják akadá­lyozni e javaslat törvényerőre emelését. A kamara nem lehet játékszere gangsztereknek — mondotta. Nem szabad az ülésszaknak befejeződ­nie úgy, hogy a törvényjavaslatot meg ne sza­vazzák. Nistor miniszter e felszólalásra válaszolva, hozzájárult ahhoz, hogy a javaslat tárgyalását elővegyék. Elő is vették s a javaslat vitájában Serdici nemzeti-parasztpárti elmondotta, hogy lelketlen felhajtók falusi parasztokat csalnak be a fővárosi já­tékklubokba, hogy ott kifosszák őket. Nae Popescu előadó statisztikája szerint öt­száz játékklub van az országban. Pop Jones el­mondotta, hogy az erdélyi kis városokban is já­tékbarlangok vannak s ha ez a helyzet tovább fej­lődik, akkor nemsokára megnyitják az ilyen bar­langokat a falvakban is. Indítványozza, hogy teljesen tiltsák be az egész országban a szeren­csejátékot. Serdiciu képviselő ehhez az indítványhoz csatla­kozott. Kreuzer németpárti képviselő beszélt az öngyilkosságokról, családok tönkremenéséről, amik­nek okai a játékklubok. — Térjünk vissza a régi szokáshoz — fejezte be beszédét, — hogy semmiféle szerencsejáték ne legyen az oszág­­ban. Nae Popescu előadó odamódosítja a javasla­tát, hogy a nyilvános helyeken és utcára nyíló klubokban, kaszinókban tilos legyen minden sze­rencsejáték. A javaslatot az egész ház megtapsolta. Az általános közhangulattal szemben Nistor mi­niszter kijelentette, hogy a javaslatot nem fogad­hatja el, mert a szerencsejátékokból nagy állami bevételeket irányoztak elő és ezeknek a pótlásáról gondoskodni kellene. Azt indítványozza, hogy bizottság tanulmányozása alá bocsássák az új ja­vaslatot. A kamara az indítványhoz hozzájárult azzal, hogy az illetékes bizottság a legsürgősebben végezze el munkáját. Ezek után ismét a közoktatásügyi tárca költségvetését tárgyalták. Hans Ottó Roth a né­met párt, Laár Ferenc pedig a Magyar Párt ne­vében adta elő a kisebbségi egyházak iskoláinak államsegély igényét. A Magiyar Párt tizennegyedik memo­randuma tisztázza a nyelvvizsgát nem tett tisztviselők nyugdíjigényét A pénzügyminiszter szerint két hétélen belül megtörténik a rendezés (Eucuresti, március 30.) Amint ismere­tes a Magyar Párt nem kevesebb mint ti­zenhárom memorandumot nyújtott be az il­letékes miniszterekhez és a miniszterelnökhöz a betegségük miatt nyugdíjba kényszerü­­ magyar tisztviselők ügyében, akiknek nyug­díját a nyugdíjpénztár azon a címen nem akarja folyósítani, hogy az illetők nem tet­ték le a román nyelvvizsgát. A pénzügymi­nisztérium költségvetésének tárgyalása során Kreuter németpárti képviselő szóbahozta ezt a kérdést — amint lapunk más helyén hib­a adjuk — és kérte annak végleges rendezését. Még Kreuter felszólalása előtt Willer József dr­ magyarpárti képviselő át akarta nyújta­ni a pénzügyminiszternek a Magyar Párt ti­zennegyedik memorandumát, amelyet a mi­niszter azzal hárított el, hogy a vita során szóba kerül ez a kérdés, amelyet akkor a ház előtt megtárgyalhatnak. Kreuter­­ képviselő beszéde kedvező légkörben hangzott el, úgy, hogy álláspontját a többségi képviselők nagy része is magáévá tette. A beszéd után Willer József dr. a Magyar Párt világos és meg­győző erejű memorandumát, hogy a homályban maradt pontokat teljesen tisztázza, mégis átadta a pénzügyminiszternek­ A pénz­ügyminiszter, aki válaszbeszédében közölte, hogy a kérdésben érdekelt pénzügyit tisztvi­selők nyugdíjügyében már eljárt és utasítot­ta a nyugdíjpénztár megfelelő osztályát, hogy részükre az orvosi bizonyítvány felmu­tatása után utalja ki a nyugdíjat és ne köve­telje a nyelvvizsga sikeres letételéről szóló bizonyítványt. Közölte azt is, hogy a nyug­díjpénztár többi osztályainál is érvényesíteni fogja ebben az irányban befolyását és a kérdés néhány napon belül kedvező elin­tézést nyer. Beszédében a pénzügyminiszter kijelentette azt is, hogy a nyugdíj folyósítására a nyug­díjpénztár kötelezve van, annál is inkább, mert hiszen az illető nyugdíjjogosultak befi­zették a járulékaikat és a nyelvvizsga-bizo­nyítvány fel nem mutatása nem lehet indok a nyugdíj visszatartására. A Magyar Párt a miniszteri kijelentések alapján reméli, hogy a kijelentések a közel­jövőben rendeletté realizálódnak és így a so­kat vitatott kérdés kedvező végleges megol­dást nyer.

Next