Keleti Ujság, 1937. január (20. évfolyam, 1-22. szám)
1937-01-02 / 1. szám
2 idézetet a közelmúltból mégis ideiktathatók annak igazolására, hogy a másik oldalon, is látják — s éppen a leghivatottabbak — az egyedül követendő utat. Iorga november 27-én felirati beszédében figyelmezteti a román közvéleményt, hogy nincs ok az ellenérzésekre velünk szemben, mert: ,,kisebbségeinkkel általában meg lehetünk elégedve. Nem tudom, mi lenne, ha a mi nemzetiségeink is ugyanúgy viselkednének velünk szemben, mint az irredenta románok azokkal az államokkal szemben, melyekhez tartoztak 44. S továbbmenően azt mondja : Legyünk emberek mindenekelőtt gondoljuk meg, hogy annyi és annyi magyar él itt közöttünk, akiknek érzelmeit nem szabad megsértenünk.“ Averescu marsall pedig bátor elszántsággal kezébe veti magát a Mussolini milánói beszéde nyomán helytelen irányba indult izgalomnak és hivatkozik arra, hogy még nem volt tudomása a magyar-olasz szövetségről, mikor 1923-ban megállapodást termtett az itteni magyar kisebbséggel, melyet néhai Ferdinánd király s a budapesti kormánytényezők egyaránt örömmel fogadtak, Mussolini pedig biztosította őt, hogy Róma és Budapest barátsága csak előnyére válhatik Romániának. A legnagyobb román hazafiak magasabb szemszögből nézik tehát helyzetünket és másként látják azt, mint azok, kik a mai szerencsétlen helyzetet kicsinyes, önző érdekből vagy rövidlátásból mesterségesen előidézték. Higyjük, hogy az új esztendő azoknak fog igazat adni, kik nem szétválasztást, hanem összefogást, nem gyűlöletet, hanem szeretetet hirdetnek s mi magunk, saját jól felfogott érdekünkben, dolgozzunk tervszerűen, céltudatosan és vállvetve azon, hogy ez így be is következzék. Antonescu ankarai útja miatt február 5-ére halasztották a Balkán-szövetség ülését (Athén, december 31.) Rüsdi Arras török külügyminiszter athéni tárgyalásairól hivatalos közleményt adtak ki. A török és görög külügyminiszter az őszinte barátság szellemében vitatták meg — mondja a közlemény — a két szövetséges és baráti államot, valamint a Balkán-szövetséget érdeklő kérdéseket. Megállapították, hogy a Balkán-szövetség államai között most is szoros baráti viszony áll fenn. Rusdi Arras és Metaxa megelégedéssel szögezték le a nézeteik és felfogásaik teljes azonosságát. A Balkán-szövetség államainak eredetileg február 5-ikére tervezett tanácskozását február 15-ikére halasztották, mert Antonescu román külügyminiszter február elején Ankarába szándékszik utazni. A látogatás után a román külügyminiszter Rusdi Arrassal együtt utazik Athénbe. Hitler újévi hadparancsa (Berlin, december 31.) Hitler német kancellár az újév alkalmából a következő napiparancsot intézte a német hadsereghez: — Katonák, a német hadsereg történetének fontos éve ért véget. 1936. március 7-ike óta ezredeink ismét a Rajnánál'vannak'. A kétéves szolgálati idő bevezetése megerősítette hadseregünk vértezetét és a német birodalom biztonságát. Köszönöm nektek a hitet, amellyel kötelességeteket teljesítettétek. Legyem jelszavatok a jövő évben is: mindent Németországért. — AMIT ÓÉVBEN MEGTEHETSZ, NE HALASZD ÚJÉVRE. Satumarei tudósítónk jelenti: A satumarei ügyészség szerdán kétszáz ártatlansági bizonyítványra vonatkozó kérelmet iktatott. Ennek az a magyarázata, hogy mindenki siet még december 31-ig ártatlansági bizonyítványt szerezni, ha sürgősen útlevélhez akar jutni, mert január 1-től az új büntetőtörvény értelmében a bűnügyi nyilvántartó hivatal adja ki majd az ártatlansági bizonyítványokat s ez nehézkesebb eljárás lesz. Azonkívül száz lej új illetékkiadást is jelent. A bűnügyi nyilvántartó hivatal a bűnösökről névsort vezet, ezek nem juthatnak könnyen az útlevélhez szükséges ártatlansági bizonyítványhoz. Keleti újség 1937. JANUÁR 2. — XX. ÉVF. 1. SZÁM. —111 mm»i«—————— Az ön effase séfjének őr© , „ ■ ................................................— a kellemesen illatosított SENLASLO SZENT LÁSZLÓ) 11| fertőtlenítő toalett-szappan és az antiszeptikus DENTONALET"' _________________________________________ FEHÉRIT, IMERTÖTLEMIT Belügyminiszteri rendelet szerint csak a hivatalos helységneveket használhatják a kisebbségi lapok A bírósági „Kronstadter Zeitung“-est a prefektus hivatalosan értesítette a kisebbségi helységnevek eltiltásáról (Cluj, december 31.) A romániai város és községnevek használatát illetőleg az ostromállapot és cenzúra bevezetése óta teljesen új helyzet alakult ki. A sajtóellenőrző hatóságok a legtöbb városban arra kötelezték a kisebbségi újságokat, hogy a magyar és német helységnevek mellőzésével kizárólag csak a román elnevezéseket közöljék, így történt ez városunkban is s nem sikerült mindezideig elérni, hogy a hatóságok felfogásukat megváltoztassák. A magyar parlamenti csoport nevében Willer József dr. képviselő többizben is eljárt a belügyminisztériumban, ahol jóindulattal hallgatták meg érveit, sőt ígéretet is kapott a kérdés megnyugtató elmnézésére. A belügyminisztérium Willer közbenjárására pár héttel ezelőtt rendeletet adott ki s abban engedélyezte a városok és községek kettős, hivatalos és a kisebbségi nyelvek szókincsébe foglalt magyar, illetve német helységneveinek szabad használatát. Egyes városokban a rendeletet foganatosították is, de nálunk erre nem került sor. A szász városokban mindezideig nem történt változás azon a rendszeren, amely még a magyar uralom óta van érvényben s a Brasovban, Libiuban és máshol megjelenő szász kisebbségi lapok mindezideig németül tüntették fel a helységneveket. Úgy látszik, a s°k vihart szántott helységnév kérdést most egyöntetűen rendezték, mégpedig a magyar és német álláspont teljes mellőzésével, szász lapok mai számai már nem, közlik a német helységneveket, hogy pedig olvasóik előtt megindokolják ezt a kényszerűséget, leadják azt a hivatalos átiratot, amit a brasovi prefektus juttatott el a szász lapokhoz. A „Kronstädter Zeitung44 december 31-iki számában a vezércikk helyén szóról szóra közreadja a brasovi prefektus alábbi 503—1936. számú rendeletét: „A belügyminisztérium rendeletének megfelelően van szerencsénk közölni, hogy 1936. december 30-iki kezdettel tilos lapjukban a községek és megyék más, mint nem hivatalos elnevezéseinek használata. Mivel a rendelkezés a leghatározottabb, kérjük, hogy annak végrehajtására minden intézkedést megtegyenek, hogyne legyünk kénytelenek esetleges megtorlásokat alkalmazni A rendeletet dr. Mircea és a sajtóellenőrző hivatal vezetőjének helyettese írták alá. A rendelethez a „Kronstädter Zeitung44 a következőket fűzi hozzá: „Egyelőre tartózkodunk minden megjegyzéstől, de kötelességünknek tartottuk közölni a leiratot, hogy minden olvasónk megismerje.44 Brasovi német laptársunk úgy oldotta meg a számára is kényes kérdést, hogy gondosan elkerülte azokat az alkalmakat, amelyeknél ki kellett volna írnia a transsylvániai helységneveket. A brasovi eseményeket közlő hírrovatnak „helyi hírek”4 címet adott. Természetes, hogy ez csak átmeneti megoldás, mert a helységnevek megjelölése nélkül tartósan nem lehet újságot írni s igy a szász lapok éppúgy kénytelenek a most már minisztériumi rendelettel is alátámasztott új eljáráshoz igazodni, mint a magyar újságok. A világ legújabb technikai vívmányainak gyűjteményes kiállítását mutatja be az április 30-án megnyíló 1937. évi Budapesti Nemzetközi Vásár (Budapesti tudósítónktól.) Rendkívül nagy konkurrenciával számol az 1937-ben a szokottnál jóval korábban már április 30-án megnyíló Budapesti Nemzetközi Vásár vezetősége. Parisban világkiállítást tartanak, a milánói vásár majdnem egy időre esik a magyar árumintavásárral, amelyet közvetlenül követve, nagy tavaszi attrakciókat készít elő Ausztria, Németország és Európa majd minden egyes állama is. A vásár vezetősége éppen ezért elhatározta, hogy ezúttal két irányban fejleszti tovább a már 1936-ban is szinte végsőkig felfokozott sikert elért budapesti vásárt. Az első és legfontosabb törekvés az, hogy a tavalyi 2365 kiállító után a fővárosi és vidéki magyar gyáripar, valamint a kisiparok olyan tömegkiállítását valósítják meg, amelynek vonzóereje kizárja azt, hogy akadjon komolyabb méretű vállalat, amely távolmarad. Az április 30-án megnyíló vásár tehát elsősorban a magyar termelés teljesen hiánytalan bemutatásával akár az eddiginél is nagyobb hatást elérni. Számolnak azonban azzal is, hogy akiállító tömeglátogatottságot kíván. Azt akarja, hogy nagy gonddal előkészített kiállítását az egész ország, sőt a számbajövő exportpiacok kereskedelme is hiánytalanul keresse fel. Ezt a célt támasztja alá a vásár azzal, hogy a tisztára gazdasági jelentőségű ipari bemutató mellett látványos „csodavásárt“ is rendez. Olyan vásárt, amelynek technikai újdonságai csodaszámba menő attrakciói felvehetik a versenyt a külföld világkiállításaival és egyéb különleges rendezéseivel. Ezer terv áll tárgyalás alatt. Kilenc kormánnyal folynak a tárgyalások a külföldi államok részvétele érdekében. A sok terv közül megemlítjük, hogy Amerikából a vásárra hozzák az Egyesült Államok legfőbb szenzációját a „robot ember“-t. Három ország nagy technikai koncernjével folynak a megbeszélések, melyik mutassa be Magyarországon először, mint a vásár legfőbb szenzációját, a televíziót. De érdekeseknek ígérkeznek az itt először látható tankok, azok a házméretű, több emeletes konyhával, étteremmel, hálófülkékkel, dohányzóval ellátott mamut autóbuszok, amelyeket a transcontinentáliis forgalom részére épített Németország, az üvegből készített ruhák, harisnyák, kalapok, a faroknélküli repülőgépek, a Zeppelin léshajók bemutatni kívánt gondolái és ezeregyéb újdonság, amely április 30-tól kezdve várja a budapesti vásárterületén a közönség látogatását.