Keleti Ujság, 1937. augusztus (20. évfolyam, 173-198. szám)

1937-08-01 / 173. szám

2 galmai mutatják azonban, hogy milyen édes ellenál­lásra találnak, ha a szóalkalmazás politikai jelleget keres. Gyarmatokat egyes államok azért sürgetnek, mert hihetőleg nyersanyagra van szükség. A gyarmat­tartó nagy államok viszont hajlandók a nyersanyag szétosz­tására is, csak nem új gyarmatok engedélyezésének az árán. Sir Samuel Hoare angol külügyminiszter még a Népszövetség 1935. évi közgyűlésén síkra szállott a gyarmati nyersanyagok igazságos szétosztása érdeké­ben, Eden külügyminiszter pedig 1936 nyarán tartott alsóházi beszédében fejtette ki, hogy az angol kormá­nyon nem fog múlni a nyersanyag-forrásokhoz való szabad hozzáfér­és azoknak az államoknak a számára, amelyek nyersanyagban szűkölködnek. Ez a kérdé­s azonban abban a pillanatban, amikor részletes vita új tárgya lesz, sokkal bonyolultabb, mint amilyennek az első pillanatban látszik. Először is tudnunk kell, hogy a nélkülözhet­etlen nyersanyagok részét nem az egyes gyarmatokban kell keresni, hanem önálló anyaorszá­gokban. Itt tehát megint kevés rosszakarattal könnyen súrolja a politika a gazdaság határait. Ezt az aka­dályt azonban le lehet győzni. Minden a kölcsönös jó­indulattól függ. A nyersanyag kérdés elosztását megnehezíti — amint azt Hantos Elemér okosan mutatja ki egyik ta­nulmányában — hogy ,,a legfontosabb nyersanyagok kartelleknek, vagy legalább is messzemenő korlátozá­soknak és áregyezményeknek vannak alávetve és így valóban eredményes „nyitott ajtó“-politikát csakis a nemzetközi kartellek korlátozása, az úgynevezett favo­­r­izáció lehetetlenné tétele hozná meg“. Látjuk tehát, hogy egyik kérdés összefügg a másikkal és a Lipót király jelzette hármas feladaton túl egész sereg olyan kérdés van, amelyek mind megoldásra várnak. Rend­kívül kívánatos volna annak a bizonyos gazdasági nép­­szövetségnek a megteremtése, de ezt csak előzetes vi­lággazdasági értekezlet készítheti majd elő. Fájdalom, leszoktunk arról, hogy túlságosan derűlátók legyünk és hiába fogadja Lipót király tervét újólag igen nagy rokonszenvvel a francia, angol és amerikai sajtó, az ajánlat könnyen hajótörést szenvedhet. Egyet azonban tudunk és éppen a szemünk előtt lefolyt véres hábo­rúságok igazolják: a fegyverek szava nem old meg tartósan olyan kérdéseket, amelyek nem felelnek meg a józan ész és a jogsértés követelményeinek. Viszont igaza van Hull államtitkárnak is, aki éppen a minap jelentette ki, hogy „nincs olyan probléma, amelyik ne volna megoldható békés után is“. Próbáljuk elhitatni magunkkal, hogy az európai közgondolkozásban 13 gyökeret ver a fegyver nélküli és gazdasági alapon, való rendszerváltoztatás szükségessége és hogy az új rendezés hajnalához mégis csak közelebb állunk, ha ezt már az egyházi részről a Szentszék, világi részről pedig koronád tVjedeímek sürgetik. Ligeti Ernő Fenyegető méreteket öltött a francia mezőgazdasági mun­kások sztrájkja (Paris, július 30.) A francia mezőgazdasági munkások bérmozgalma fenyegető méreteket ölt. A sztrájkolók sok helyen erőszakosságokra vete­mednek és­­ nem engedik, hogy helyüket dolgozni akaró munkások foglalják el. Különösen súlyos a helyzet Északfranciaországban. Egyes vidéke­ken nagy takarmányhiány van és vannak terüle­tek, ahol az egész termést veszedelem fenyegeti. A vasúti üzemeknél is egyre gyakoribbak a munkabeszüntetések. A francia kormánynak most az a szándéka, hogy az állam által ellenőrzött vasúttársaságot létesít és lehetőleg ennek vezetése alatt egyesíti az összes vasutakat. Az új állami vasúttársaság augusztus hónapban alakul meg. Papana kapitány néhány hét múlva Newyorkból az óceánon át Bucurestibe akar repülni (Newyork, július 30.) Papana kapitány, a kiváló román repülő, nyilatkozatot adott az „America14 című­ lapnak tervezett óceánrepülésé­­ről- Papana többek között a következőket mondta: — Augusztusban tervezem átrepülni az At­lanti óceánt. Newyorkból indulok és Bucurestiben­ akarok leszállni. Utamat nem egészen huszonnégy óra alatt gondolom megtenni. Eleinte egymotoros Bellanca géppel készültem a nagy útra, de most újabb két motort szereltettem fel, úgy, hogy há­rommotoros géppel vágok neki az óceánnak. Papana kijelentette végül, hogy nemcsak az időjárási viszonyok miatt választotta az óceánre­pülésre az augusztus hónapot. Ekkor jár le ta­nulmányi szabadsága és nem akarja meghosszab­bítani. Ha minden sikerül — mondta — szabad­sága utolsó napján személyesen jelentkezik Bucu­­restiben JTrr.rnFF.fcir.3 1997. AUGUSZTUS 1.XX. ÉVF. 179. SZ Szakáts G­ábor,a tragikus módon meghalt magiyar feltaláló, csodálatos felfedezések titkát vitte magával a sírba (Makó, július 30.) A lángszóró zseniális feltalálója, Szakáts Gábor, akinek rejtélyes halála bűnügyi szenzációvá dagadt, odahaza, szűkebb pátriájában, Makón szeretett a leg­jobban dolgozni. Szakáts Gábor bizalmas baráti körben el­mondta, hogy a korszakalkotó felfedezés tulajdonképen a különböző sugárzások több­féle gyakorlati hasznosításának lehetőségét oldja meg. Abból indult ki, hogy minden anyag a besugárzásokra másodlagos sugárzás­sal felel. A sugarak a különböző anyagokon áthaladva különböző változásokon mennek át és a sugarak frekvenciája megváltozik. Nin­csen anyag, amely teljesen átengedné a suga­rak bármelyik fajtáját, de nincs viszont olyan anyag sem, amely teljesen visszaverné a kü­lönböző sugarakat. Átlátszó az ember, a füst, az éjszaka A sugarak frekvenciájának megváltozta­tását sikerült Szakáts Gábornak felfedeznie és sikerült olyan gépezetet szerkeszteni, mely minden sugárzást tetszés szerinti rezgésszáma más sugárzássá, illetve energiává alakítja át. Ennek a felfedezésnek jelentőségéről csak akkor alkothatunk magunknak fogalmat, ha gyakorlati példákon vizsgáljuk meg, mit je­lent Szakáts Gábor „frekvencia­- transzformá­tora". H­a a szemünk elé megfelelő frekvencia transzformátort teszünk, akkor sötét éjjel is éppen úgy láthatunk, mint nappal,­ mert a fénysugaraknál jóval rövidebb hullámhosszú kozmikus sugarakat Szakáts gépezete fénysu­garakká alakítja át, amelyeket szemünk már felfoghat. Ugyanez lehetővé teszi azt is, hogy ködön, füstön, felhőn keresztül is tisztán láthassunk, mert a fénynél rö­vedebb hullámú sugarak ál­landóan áthatolnak ezeken az anyagokon és Szakáts Gábor frekvencia transzformátora ezeket fényhullámokká alakítja át. A készü­lék már azt is lehetővé teszi, hogy vékonyabb tárgyakat átlátszóknak vagy legalábbis át­tetszőknek láthassunk. ' A i ■■ ia r ■ ¡• káprázatos fény, mese­könnyű múzsa nagy nyári ünnepe, beli pompa lesz a beli pompa lesz a SZIBILL szombat esti szabadtéri bemutatóján. AZ ELŐADÁS KERETÉBEN PAZAR TŰZIJÁTÉK ! A szabadtéri előadások további — megváltozott — sorrendje : .. .. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA Kedden . BOB HERCEG­HEGYEK előre válthatók a színházi pénztárnál, az előadások napján este 7 órától­­ a kollégium udvarán. - Eső esetén az előadásokat a színházban tartják meg! Harc a rákbacillus ellen Már előtte is több kiváló biofizikus fog­lalkozott a rákos daganatok sugárzásával és általában a sejtoszlás sugárzásával. Szakáts Gábor azt állította, hogy frekvenciatranszfor­­mátorával a sejtoszlás menetét szintén tetszés szerint lehet irányítani, mert csak az elek­tromos életű sejtek rezgését kell rövidebb vagy hosszabb hullámhosszra hangolni és ez­zel elérhető az is, hogy a kolloidul­,s sejtek osztási folyamata is meglassul vagy meg­gyorsul. Szakáts Gábor felhvta a magyar orvosi körök figyelmét is am, hogy találmánya se­gítségével a rákos sejteket át lehet hangolni. Felesleges a rákos szövetek sejtrezgését rá­dium vagy röntgenbesugárzással leállítani, vagyis ezeket a sejteket megölni, mert rezgé­seik hullámhosszának megváltoztatásával rosszindulatú sejtekből egészséges sejtetekké lehet átváltoztatni. A­z ő módszere azért is jobb, mint a röntgenbesugárzás, mert így le­hetetlenné válnék egészséges sejtrezgések­­megszüntetése, vagyis egészséges sejtek el­pusztítása. A sejtek elektromos és kollodális életköl­csönösségét Szakáts Gábor a bacillusoknál is megtalálta. Valószínűnek tartotta, hogy a sú­lyos fertőző betegségeket az elektromos életű bacillusfajták okozzák. Frekvenciatranszfor­­mátorának segítségével ezeket a bacillusokat el lehet pusztítani, vagyis teljes gyógyulást lehet elérni anélkül, hogy a szervezet azt a legcsekélyebb mértékben megsínylené. " A sejtek elektromos életébe való beavat­kozás Szakáts Gábor előtt felfedezésének meg­döbbentő felhasználását tárta fel, hiszen ez a beavatkozás nemcsak gyógyító célzattal tör­ténhet, hanem ölési célzattal is. E tekintetben igazán korlátlan lehetőségek tárulnak fel és hogy csak egyetlen példát hozzunk fel: Sza­káts Gábor frekvencia-transzformátorának segítségével éjjel-nappal egyformán érvénye­sülő sugárzást lehet előállítani, amely az el­lenség katonáinak látását veszi el, tetszés szerint rövid időre, vagy akár véglegesen. Megbénul a szem, a repülőgép A frekvenciatranszformátor segítségével a szem belsejében lévő csapok és pálcikák áttételi viszonyát meg lehet változtatni és ilyenkor a szemre sötétség borul. Ha az elhangol­ás erős, vagy hosszú ideig tart, a szem örökre elveszíti lá­tását. Szakáts a gyakorlatban is kipróbálta ezt az elméletét és megállapította, hogy láthatatlan su­gárzást is úgy érzékelhet a szem, mintha trópusi napba nézne. Sikerült olyan sugarakat előállíta­nia, amelyek még vastag ólomlemezeken is átha­tolnak és olyan őrjítő fájdalmat okoznak, mint az állandó napbanézés. Számításai szerint háborús célokra olyan su­garakat lehetne előállítani, amelyek 20—30 kilo­méteres körzetben hatnak. Repülőgépek ellen ez teljesen biztos védelmet nyújtana, mert a pilóta a sugárcsóvába kerülve, néhány pillanat alatt megvakulna.

Next