Keleti Ujság, 1938. július (21. évfolyam, 144-169. szám)
1938-07-31 / 169. szám
Felelős igazgató: Dr. SOMODI ANDRÁS Előfizetési árak belföldön: Egy évre 800_ félévre 400_ negyedévre 200, egy hóre 70 lej. Magyarországon egy évre 80 félévre 25 % évre 12.50, egy hóra 4.50 pengő. Kiam. .jdonos: LAPKIADÓ R.-TTörvényszéki lajstrnozási szám: 47. (Dos. No. 895. Trib. Cluj.) XXI. ÉVFOLYAM. — 169. SZÁM. Vasárnap, 1938 fia Un* 31. Ára 3 lej Kurpi Ujság Felelős szerkesztő: SZÁSZ ENDRE Szerkesztőség, kiadóhivatal és nyomda: Cluj, Báron I, Pop ucca 5. sz. Telei.: 1508. Levélcím: Cluj postafrók 101. sz. — Taxa postata plátita in numer: No24.256/1927 A Petőfi-siremlék ügye írta: Sándor József Július 31-ike alkalmából több hírlapi cikk foglalkozott a Petőfi-siremlék sorsával, helyénvalónak tartom tehát, ha rövid történelmi visszatekintéssel, tárgyilagosan tájékoztatni igyekszem a nagyközönséget a kérdésről. Közismert dolog, hogy 1849. július 31-én az alberti csatában, amikor „Osztrolenka hőse“, a lengyelektől ma is annyira ünnepelt Bem tábornok vezetésével egy évi harc után az alig harmadfél ezer, jobbára székely honvédnek tizenhatezer főnyi orosz hadsereggel kellett, szembeszállnia, alig huszonhatéves korában elesett Petőfi Sándor is. A székelyekből alig maradt életben egy kis csapat, amellyel aztán Bem tábornok bevonult Sibiuba s még azután is harcolt az oroszok ellen a Vöröstoronyi szorosban. Ugyancsak az albesti csatában esett el Szkaratin herceg, tábornok, a cár rokona, akinek emlékére az orosz állam hősnek kijáró sírt és emlékművet készíttetett, amelyet még a magyar uralom idejében is gondoztatott. Emlékezetes Zeyk Domokos ezredes hősi halála is. Zeyk Domokos védte a csatatéri hídfőt s honvédei mellett végig kiartott,pedig kardja is kettétört. Az oroszok vezérét meghatotta Zeyk hősiessége s ezért elrendelte, hogy élve fogják el, a, hős ezredes azonban pisztolyának utolsó golyójával szivenlőtte magát. Akadtak szemtanuk, akik állítják,hogy a döntő fontosságu híd védelménél látták utoljára Petőfit küzdeni. Itt eshetett el tehát Petőfi és a nagy költő hamvait azután minden megkülönböztetés nélkül, a tömegsírba dobták. Még 1849-ben megalakult egy helyi Petőfisíremlék-egylet, amely az 1867-es kiegyezés toán élénk munkát fejtett ki a helyszínen kutató Haller Ferenc gróf földbirtokossal, Sighiisoara egykori térparancsnokával, utóbb a kufsteini vártömlöc foglyával. Haller Ferenc gróf 1869. január 20-ikára Dumbravenire közgyűlést hívott össze, amely őt a végrehajtó bizottság elnökévé választotta. Kidőlte után a Petőfi-síremlék ügye az 1887. március 9-én tartott közgyűlésen kapott újabb lendületet, amikor is Bethlen Gábor gróf, főispánt, az EMKE elnökét választották meg a bizottság elnökéül. Bethlen Gábor grófot 186-ban Târnava-Mare és, Mica vármegyék főispánjává nevezték ki. Maradandó alkotásai közé tartozik, hogy ő hozta létre a városi Magyar Kaszinót, amely 1882. óta a Setőfi-síremléknek mai napig leghívebb gondozója. Ennek a kaszinónak helyiségében alakult meg egyébként Bethlen gróf elnökletével az ÉJIKE megyei választmánya is.A szoborbizottság az 1887. március 9-én történt újjáalakulása után négyezer gyüjtőivet bocsátott ki. Az EMKE tagjaival és fiókjaival az ügy hathatós támogatójává szegődött s maga is jelentékeny összeggel járult hozzá az első emlékalaphoz. Ilyen előzmények után az EMKE 189. július 4-én rendezett odorheiyi országos közgyűlésén, — amelyen többek között Apponyi Albert, gróf és Berzeviczy Albert dr., Rákosi Jenő, a nagy magyar közíró és Ugrón Gábor, korának egyik legjelesebb szónoka is megjelent, — nevezetes bejeentés történt. Bethlen Gábor gróf, aki ez alkalomra egybehívta az emlékmű végrehajtó bizottságát is, bejelentette, hogy a szoboralap már 16.220 aranyforintra emelkedett. A jelenlevők erre elhatározták, hogy az összegből, a közleményezők kegyeletes szándékához híven, a várostól alig harmadfél kilométerre fekvő tömegsír felé egy kilenc és fél méter magas gúla alakú emlékoszlopot emelnek s ezzel egyidejűleg Petőfinek a vármegyeház csatatérre és a vasútvonalra néző udvarán honvédruhás ércszobrot állítanak. Mindkét emlékmű leleplezését 1897 julius 31-ikére tűzték ki. Az említett gyűlés után a Petőfi síremlékegylet július 24-én, Albertin kelt adás-vételi szerződés alapján megvette az 1577 négyszögölnyi területű csatasirhelyet. A csatasirhely tulajdonjogát, miután azt szám, név és adat szerint telekönyvileg bekebeleztették, a kir. járásbiró 1896. január 10-én 5.181—895 szám alatt jóváhagyta. A leleplezési ünnepségek mindkét helyen országos érdeklődés közepette, a kormány, a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy és a Petőfi társaság kiküldötteinek jelenlétében, ünnepélyes keretek között mentek végbe. Ettől kezdve az évfordulókon még nagyobb nyilvánosság előtt, országos hírű szónokok, költők és írók és óriási néptömegek jelenlétében zajlottak le az emlékünnepségek. A Petőfi síremlék-egylet 1595-től 1901-ig az első elnök leánya, Haller Lujza grófnő áldozat- Két nap óta állandóan tanácskoznak a cseh miniszterek és a kormánykoalíció pártjai Még a cseh pártok sem tudtak megegyezni a statutum-tervezet végleges szövegében . Sajtójelentések szerint Prágába, Brünnbe és Pozsonyba hívják össze a tartománygyűléseket s a képviselők ötödrészét a kormány nevezné ki A csehszlovákiai nemzetiségi statútum körül továb folynak a viták és tanácskozások. Közöltük a cseh kormánynak azt a hivatalos jelentését, amely aPrager Tageblatt-ban megjelent statútum-szöveget, ha nem is helyesbíti, de a több irányban is megnyilvánult ellenvélemények hatása alatt átmeneti jelentőségűnek mondja s a kérdés további tanulmányozását helyezi kilátásba. A cseh kormány tagjai két nap óta úgyszólván állandóan tanácskoznak a statutum-tervről azzal a nyilvánvaló céllal, hogy lehetőleg Runciman lord Prágába érkezése előtt egy nevezőre tudják hozni a kormány tagjainak és a kormánykoalíció pártjainak állásait.Zát Hodzsa miniszterelnök elnökletével pénteken délelőtt is nagy értekezlet volt és ezen a cseh kormánypártok valamennyi képviselője, szenátora és a koalíciós pártok egész vezérkara megjelent. Meg kell állapítani, hogy a statutum-üeyvezet nemcsak a német sajtóból váltott ki súlyos bírálatokat, hanem a cseh sajtóból is. A cseh nemzeti álláspontot kifejező lapok ugyanis a kormány nemzetiségi terveit túlzottan engedékenyeknek mondják. A „Severocese: Dvenny" például azt írja, hogy a kisebbségi kérdésben Csehszlovákiának nincsen szüksége senki tanácsára és így a Runciman lordéra sem. Runciman Ínyek legfeljebb csak, mint az angol érdekek képviselőjét, nem pedig, mint a csehek tanácsadóját fogadják Prágában.,Kentern már rég megkapta volna a választ követeléseire. — írja a lap — ha a cseh kormány nem veszi figyelembe a nyugati hatalmak érdekeit. Csehszlovákia mindig tudja, mit kell cselekednie.e tövfb hónapig marad Runciman Prágában (London, július 29.) Lord Runciman valószínűleg kedden érkezik meg Prágába. Londonban már megkezdte anémet kérdésre vonatkozó okiratok és adatok tanulmányozását. Prágai jelentés szerint Newton angol követ csütörtökön délután hosszasan tanácskozott Hodzsa csehszlovák miniszterelnökkel, majd Londonba utazott. A Stefani ügynökség értesülése szerint lord Runcimant Prágába magántitkára és egy angol pénzügyi szakértő kíséri el. A szakértő az angol külügyminisztérium tisztviselője, akit — mivel Runciman útja magános jellegű — erre az időre szabadságolnak. Londonban azt hiszik, hogy Runciman küldetése több hónapot vehet igénybe. Mivel magyarázzák a cseh hivatalos távirati iroda helyesbítő közleményét? (London, július 29.) A csehszlovák hivatalos távirati iroda csütörtökön este közleményt adott ki abban az értelemben, hogy a lapokban a nemzetiségi statútumról megjelent hírek nem hivatalosak, mivel az ügyben még folytnak a tárgyalások. ■ A közlemény kiadását a Reuter távirati iroda annak tulajdonítja,hogy a külföldön kedvezőtlenül fogadták a lapokban megjelent statútum tervezetet. . A ,,Deutsche Allgemeine Zeitung" azt írja, hogy a prágai kormány saját tervét cáfolta meg, látva, hogy a külföld azt nem fogadja megelégedéssel. A berlini lapok általában bizalmatlanok s az a véleményük, hogy a csehszlovák kormány csak kisebb változtatásokat hajlandó tenni a közölt tervezeten. A „Berliner Börsenzeitung" hangoztatja, hogy a szudéta-németek kitartanak amellett a követelésük mellett, hogy ismerjék el ugyanolyan jogaikat, mint amelyek a csehek birtokában vannak. A „Berliner Tageblatt" szerint Prága a hatalompolitikai alakulások alapján keresi a megoldást. Újabb részletek az önkormányzati törvényjavaslatból (Prága, július 29.) A lapok az önkormányzati törvényjavaslatról újabb részleteket közölnek. Eszerint a cseh tartománygyűlés székhelye Prága lenneszázhúsz képviselőjével A