Keleti Ujság, 1939. március (22. évfolyam, 48-73. szám)

1939-03-01 / 48. szám

rxir. ÉVF.­­48. SZÁM. — 1939 MÁRCIUS 1. IBaeriUam líraim! Beszédemet a megelégedés szavaim­ kezdtem és ugyangy végzem. Dicsérnem kell a helyettes miniszterelnök itt emelkedett hazafias N­iváit és ma, a nemzeti újjászületés nagy nap­ját hozzám intézett meleg megnyilatkozásokat. A ünnepnapok az örömök és a lelki emelkedett­­.■énnek napjait, de az erkölcsi elhatározások nap­ja is kell, hogy legyenek. Megőrizzük a jövőre mindazt, ami a múltunkban jó és egészséges volt­­.Ezzel tartozunk őseinknek. Nem önmagunkért és nem a mai napért élünk. A cél a jövő, a haladás, esteknek kell szentelnünk Hetünket és egész mun­kánkat. Ne alkossunk veszendőt, hanem olyat, ami nem véss el, hanem megmarad az idők vége­zetéig. Az örökkévalóságnak szimbólumai a mi gyermekeink. A mii örökkévalóságunknak szim­bóluma pedig Románia. Fel tehát hittel a mun­kára, szeretett hazánkért. Éljen Románia örökös és természetes határai közötti Az uralkodói szavakat lelkes tars és az él­jenzés vihara zárta be. A k­olozsvári ünneps­éssett fogad­tatáson Tularu Coriolan dfr. király* beli plarló méltatta a nap jelentőségét Az országos ünnepségekből Kolozsvár is málló keretek között vette ki részét. Héfőn reggel kilenc órakor az összes kolozsvári iskolákban az igazgatók méltatták a történelmi jelentőségű év­fordulót, majd a templomokban mindenütt ün­nepélyes istentisztelet volt. A közhatóságok és helyőrségek tisztikara a Cuza Voda-téri katedrá­kéban hallgatott istentisztelet. Ezt díszes katonai felvonulás követte és fél egy órakor került sor a királyi helyartóság dísztermében az ünnepélyes fogadásra, amelyen a polgári és katonai hatósá­gok vezetőin kívül az egyházak és társadalmi kö­zületek képviselői, valamint i1 kolozsvári konzuli kar vett részt. A díszteremben, a vörös szőnyegekkel lebon­tott emelvényen, dr. Tataru Cor­olar, helytartóval az él®, már ott állt a fogadó bizottság, melynek tagjai dr. Hodor tartományi vezértitkár, Cristea Vasilescu hadosztály tábornok és Castrim tüzér­ségi tábornok voltak. Gyors egymásutánba® hang­zottak el ezután a különböző k­üldöttségek és kép­viseletek üdvözlő beszédei. A sort a görögkeleti egyház képviseletében Sava theológiai tanár nyi­totta meg. Utána görög katolikus részről Gigore Strâmbu, róm. kat. részről Veress plébánoshe­­lyettes, a református egyház képviseletében; dr. Tavaszy Sándor, az unitárius püspökségtől dr. Kiss Elek püspökhelyettes, a lutheránusok kép­viseletében Alberti lelkész, az orth. zsidó egyház nevében Glasner Akiba főrabbi, végül a neológ zsidó egyházról dr. Weinberger Mózes főrabbi beszélt. Gheorghies tábornok volt a következő szónok, aki a hadsereg nevében tartott nagy beszédet. A helyi igazságügyi hatóság­ok küldöttségének élén dr. Predovicin, a kolozsvári büntető tábla elnöke fejezte ki a bírói kar törhetetlen hűségét az állam és a király iránt. Utána a kolozsvári országőr-szervezetek küldöttsége jelent meg Popa tanügyi felügyelő vezetésével. A kolozsvári egye­­tem hódolatát dr. Rosca Petre egyetemi tanár tolmácsolta. Ezután a Nemzeti Újjászületési Front magyar tagozatának kolozsvári képviselői jelentek meg a helytartó előtt dr. Albrecht Dezső bánffyhunyadi ügyvéd vezetésével, majd dr. Mül­­ler Hennáim, a romániai német népközösség ne­vében fejezte ki hódolatát a trón iránt. Tataru Coriolant dr. királyi helytartó válaszbeszéde Az üdvözlésekre dr. Tataru Coriolan királyi helytartó válaszolt és minden díszletét megvilágította annak a Munkának, mely az új alkotmány szellemében sas ország újjáépítésére megindult. — Ma mindnyájan a Nemzeti Újjászületés ün­nepi ruhájába öltöztünk, hogy méltóképpen ünnepel­tük meg a királyi tisztán látásnak és a román nép böl­csességének történelmi tényét. Köszönöm önöknek uraim, hogy megjelenésükkel bizonyítékát adták a gondolat és érzés feltétlen egyetemességének, ami ezekben a pillanatokban rendkívüli fontosságot nyer. Számomra a legmélyebb öröm, hogy ebben a terem­­hast itt láthatom egybegyűrve az összes közhatófilíc­iát, korporációkat és Csomos-tartománynak ma i­den néprnsegét. Mindannyian eljöttek, hogy a felvilá­gosult és lojális hazafiság szavait meghallgassák, ám­ ezt bizonyítja, hogy a nemzeti és társadalmi együtt­­működés nagy munkája, amely az aknátt évben a ki­rályi akaratnak és állampolitiknak első ténykedése volt, mély gyökereket vert és, hogy a nagy pillana­tokban, mint amilyenek a jelenlegiek is, a román nem­zet hagyományos okossággal érti meg a testvériességre irányuló felhívást. Mert, uraim, mi a legfőbb értelme a mai ünnepnapnak? A válasz tisztít és félre nem ért­hető. A válasz tényekből fakad. Ezek a tények bárki miazt tisztán mutatják, hogy a tizenkét hónap matt, amely 1938 február huszonhetedike óta eltelt, Romá­nia tisztulási folyamaton ment át és az igazi épitő­­munkáink­ területe lett. — Annak az alkotmánynak a kihirdetése, melyet, II. Károly király országszereteti ajándékozott Rom­á­­nának, az egész némáért őszinte igenlésével, azok közé s tények közé tartozik, melyek kitörölhetetlenül hol© vésődtek népünk történetébe. Az uj ország a válság idején Tanukként álljanak előttünk tus eseményekből levont tárgyilagos tanulságok és az uj alkotmányos élet első évének különleges megvalósulásai. Az elmúlt év az izgalmas tanácskozások és baljóslatú nyugtalan­ságok esztendeje volt. T­gy tűnt fel, hogy az emberi­ságot halálos sors kíséri a kikerülhetetlen végzet apo­kaliptikus lejtőjén. Gigantikus erők álltak egymással szemben a nagy világérdekek metszőpontjain, készen ama, hogy földünk jövőjét, mindent ami értékes és tezhelyes a humanizmus teremtőereje évezredek óta megvalósított, a szörnyű vérengzés zűrzavarába dob­ják. Világrészek és egész nemzetek egy müncheni szo­bának hőmérsékletétől érezték fü­ggeni sorsukat, ahol négy ember­­ rájuk áram a felelősség rettenetes sú­lyétól meggörnyedten döntött egy olyan helyzetről, amelyet sokan menthetetleneknek láttak. És midőn n­éhány heti rettenetes feszültség után azt hittük, hogy a béke felhős égboltozata kitisztult, nemsokára meg kellett­ állapítani, hogy a feszültség csak főpróbája volt azoknak a törekvéselmek zűrzavarában, melyek nem mindig jogosak, de mindig merészek.­­ Ezeknek az ideg- és ellenálláspróbáknak fo­lyamán, melyek az államok összes energiáit igénybe vették, minden nemzet saját tudatában és saját figye­lő szemével megállapíthatta élniakarásának, egységes­ségének és társadalmi szervezettségének megfelelő fo­kát. A zuhanó események középpontjában Románia magatartása, igazságának tudatában­­ bízva abban az erőben, amelyet ezen igazság szolgálatába állíthat ha kell, a nemzeti méltóságnak és biztonságnak igazi példaképe volt. A legszigorúbb tárgyilagossággal ál­lapíthatjuk meg, hogy az elmúlt ősz folyamán történ­tek, melyek más helyen ennyi rejtett hibát és bizony­talanságot dobtak felszínre. Románia megőrizte hideg­vérét és megmutatta tekintélyét:­ az egész világnál­. Olyan eredmény ez, mely meg kell, hogy tízszerezze a román hitet és bizalmat államunk jövőbeni vezetése iránt. Melyek azok a tényezők, melyek ezt az ered­­■­lényt elérték? Kétség sem fér hozzá, hogy az elhatározó ténye­zü i­s nagy királyi kezdeményező volt, aki 1938 feb­ruár 27-én új rendet hozott be életünkbe. Ma tissítán kitűnik előttünk ez az igazság. Románia erős volt a veszedelmekkel szemben, mert egységes volt és mert magatartása a nemzeti hagyományok megőrzésének szelleméből fakadt. Románia súlyba® és méltóságban megnövekedett, mert a nemzetközi válság lélekben és szellemben itt teljesen megú­jhódott országot talált. Egy megkínzott földrész központjában Románia az egyensúlyt ás olyan támaszpontot képvisel, melyről az igazságtalan étvágyak és kalandos elindulások AZ IMPOTENCIA -í-'i ■,í’,v-' L l * 1 * L * / Aj [-( i PETŐN TABLETÁKKAl legyőzhető PETŐN BBQ $ I Afiáoy Iiáatt saaimy* l­érdiés.; Mikor lesz a SELECT MOZG­O-fzatv­as tÖRÖK TITOK“ premierje? C s «i t­­» rt o k­ m. Mit kér az igazgatóság az „ÖRÖK TITOK“ közönségétől ? Megértést az utóbbi évek legnagyobb milvésül eseménye iránt. mindenkor lepattannak. A veszedelmekkel szemben, melyek az európai égboltozatra, felrajzolódnak, Romá­niának saját erejéből kell megvetnie egy erős és törhe­tetlen állam alapjait. Az elmondottakból önként kö­vetkezik, hogy az 1938 február 27-iki alkotmány a helyzet megmentéséből fakadt és az utólagos esemé­nyek megerősítik azt a tényt, hogy megfelel a törté­nelmi követelményeknek. Erkölcsi megújhodás Az új alkotmány azonnali és mélyen ható átalaku­lásokat hozott. Új szellem hatja át az ország közéletét, mely megtisztítja a légkört, feltámasztja az alvó energiákat és az ország minden részébe elhinti az élet magvait. Az állampolgári erkölcsöt új alapokra he­lyezték. Az újjászületett Románia állampolgára szakított a régi egocentrikus elvekkel, amelyek az ál­lamban csak saját anyagi törekvések és személyi ké­nyelmük eszközét látták. A mai állampolgár számot­ vet azzal, hogy­­ a magasabbrendű egységnek csak jelentéktelen része és hogy első és legfontosabb célja életének az állandó áldozat, az ennek szent szétforgá­­csolása a román haza oltárán, melyet teljes egészében úgy kell megőrizni, mint ahogy azt hőseink vére meg­szerezte, ugyanazon a vonalon kell megtartanunk, amint azt vezetőink tették és ugyanolyan eréllyel kell haladnunk az örökkévalóság útján, ahogy azt nekünk, a történelemmel szembeni felelősségünk előírja.A mai Románia állampolgára alakítot­tusai­t hamis illúzióval, hogy ő elhatározó joggal szerepelhet az ország közéletében, mert erre született. Ma tudja, hogy mielőtt jogokat követelhetne, be kell mutatnia a közzel szembeni adósságának kifizetett számláit. Eb­ben az új légkörben már egészen mélyebre hatott az a gondolat, hogy az új nemzeti eszme kardinális pontja a munka. Már mindenki belátja, hogy a közéletben rangot csak az érdemek felmutatásával lehet szerezni. Munka és érten, a jelen pillanatnak ez a két köve-­ telménye, melynek jellegében az új alkotmány az or­­szágot jótékony belső megújhodás felé vezeti. Ez a két pillér, amelyre államunk épülete támaszkodik. Társadalmi összeolvadás Leszögezve, hogy a legelső állampolgári ideál a munka a hazáért­, az alkotmány ebben a szellembe® egészséges értékeléseket, honosított meg érdem szerint a különböző termelési ágak között, valamint igazságot, mértéket a közügyek vezetésében. Megszűntek tehát azok az ellentétek, melyek e népnek fiai között a múltban fennálltak, mert az új államszervezet társa­dalmunk összes összetevői számára csak egy elvet is­mer: az építő munkát a köz javára. A munkásosztály egységesítése A munkásosztály marxista felfogása állandóan szembefordult a nagy nemzeti kommunitással. Ma már ez az osztály is az új államrendbe sorakozott és együtt­működik az általános újjászervezés munkájában. A­ fiatalság kérdés© azé a fiatalságé, mely a történ­ek s­zerencsétlen egybekapcsolódása folytán egyes telki­ vezetők martalékául esett, olyan szerepekhez jutott, amelyekhez nem volt meg a szükséges képzettsége és a romantika, fiatalos hév és elvakultság állapotában sú­­lyosan veszélyeztette a belső rendet, az építő naciona­­lizmus ma a fiatalság kérdését is megoldotta. A ro­mán elemnek, mint alkotó népnél? előjogait az új al­kotmány biztosította. A kormányzat tehát gondosan ügyelt arra, hogy hazánknak friss erőforrásait meg­felelő irányba terelje és az általános építémvmkift el­indulásánál értékesítse. E tekintetben is jelentős elő­rehaladást állapíthatunk meg. A fiatalság egy csodá­latos és élénk szervezet az országok­ közület révén, az egyedül helyes útra terelődött, amelyen át jövő­k küldetését, teljesíteni fogja.

Next