Keleti Ujság, 1939. június (22. évfolyam, 121-145. szám)

1939-06-01 / 121. szám

______ KmriUjsXG 1939.­­JÚNIUS 1. — XXII. ÉVF. 121. SZÁM kapható gyógyszertárak­­ban és drogériákban. ANGLIA MOZGÓSÍTJA — A POSTAGALAMBOK Háború esetén Nagybrit­annia nem kevesebb, mint félmillió posta­­galambot tud „szolgálatba állítani" — Hogyan tüntették ki magu­kat a világháborúban a szárnyas hírvivők? — Több városban szobormű őrzi a „hősi halált halt“ postagalambok emlékét (London, május hó.) Az angol légvédelmi mi­nisztérium jelenleg jegyzéket készít azokról a postagalambokról, amelyeket háború esetén fel­használhatnak. A szeptemberi válság idején az angol kormány ezer és ezer számra kapott aján­latot ebben az irányban a­ szigetország galambte­­nyésztőitől. Szakértői becslés szerint Nagybritan­­nia nem kevesebb, mint félmillió postagalambot tud háború esetén „szolgálatba állítani“. Életmentő madarak A postagalambok háborús szerepét nem sza­bad lebecsülni. A világháborúban küzdő államok­nak megvolt annak idején a masuk postagalamb­­ossztaga s a madarak gyakran mentettek meg szám­talan emberéletet, különösen olyankor, amikor más után valósággal lehetetlen volt híreket to­vábbítani. Egészen csodálatos, hogy milyen telje­sítményekre képesek ezek az apró szárnyasok­ A francia hadsereg egy nagyobb ütközet alkalmá­val ötezer postagalambot indított útnak s a ma­daraknak csupán két százaléka nem érkezett célhoz. Némelyet súlyos sebesülés ért a golyózápor­ban és a gépfegyvertűzben, de a galambok hő­siesen továbbrepültek . . . Figyelemre méltó a galambok nagy sebessége is­ Mérsékelt, hátszéllel, percenként 1500 méter gyorsasággal, 500 kilométert tud egyfolytában re­pülni egy postagalamb. A legnagyobb sebesség, melyet postagalamb elért, közel 2 és fél kilométer percenként egy 500 kilométeres útvonalon. Rendes körülmények között a galambokat csak rövid távok berepülésére használják fel, leg­inkább a lövészárkoktól a főhadiszállásig. A brit légvédelmi szervek mégis arra gondolnak, hogy a postagalambokat abban az esetben fogják hírvi­­vőknek használni, amikor a repülők rádiókészü­léke nem működik. Ez annyit­ jelent, hogy a pos­tagalamboknak száz és száz kilomét­ert kell majd repülniök. A világháború alatt egy angol repülőgép fel­derítő repülést végzett a német flotta fölött, a fegyvertűz azonban arra kényszerítette, hogy az Északi tenger másik oldalán leszálljon a víz tükrére­ A repülők három nap és három éjszaka hánykolódtak a tengeren a megrongálódott gép roncsaiba kapaszkodva, közben útnak indították négy postagalambjukat. Három galamb elpusztult útközben, a negyedik azonban elérte Angliát. A galamb megerőltetéstől holtan zuhant le egy yarmouthi parti őr lábai elé. A hőslelkű madár teljesít­ette kötelességét, mert az üzenet, amelyet vitt, lehetővé tette, hogy a hajótörötteket megmentsék.­­ • 7 • * ' ' V. György galambjai Néhai V. György angol király nagy érdeklő­dést tanúsított élete folyamán a postagalambok iránt s a sandringhami királyi kastélyt galambdú­cainak számtalan lakója teljesített a háború alatt szolgálatot. Nem kevesebb, mint ötven tűnt ki kö­zülük nagyszerű teljesítményével. A sandringhami galambok egyike, amely a „Rupert“ nevet viselte, mintegy négyszáz üzenetet továbbított, köztük nem egy nagyon fontos híradást, így például Lillé városnak a­ németek által történt kiürítését is. Beszédes emlékművek Lillében, mint számtalan más állam városai­ban, emlékmű őrzi a­ postagalambok világháborús teljesítményét. A Lilléi postagalambemlékmű Des­­catoire, a híres francia szobrász alkotása. Az em­lékmű obeliszik, amelyre a postagalambok legna­gyobb teljesítményeit vésték. Az obeliszk előtt egy Franciaországot jelképező alak áll, amelyet galambok vesznek körül. Két­­évvel ezelőtt Brüsszelben is lelepleztek egy postagalamb-emlékművet. A világháború évei­ben, amikor az összes távbeszélő és táviróvonalak megrongálódtak, a postagalambok felbecsülhetet­len szolgálatokat tettek a belga hadseregnek. A­ brüsszeli emlékmű fiatal lányt ábrázol, jobb ke­zében az indulásra kész postaf­alambbal. Az em­lékmű leleplezésekor ezer postagalambot bocsátot­tak fel s a madarak tömött rajokban repdesték körül az emlékművet. Budapesten is van posta­galamb emlékmű. Egy hős postagalamb relikviái Londonban még ma is kegyeletesen őrzik a 2709. számú postagalamb relikváit. A madarat 1917. október 3-án délután fél kettőkor indítot­ták útnak a frontról a főhadiszállás felé. A ga­­lambnak egy golyó elvitte az egyik lábát, nyakán is megsebesít,­s ilyen állapotban—a vadul tom­­boló vihar ellenére — rendeltetési helyére szállí­totta a rendkívül nagy fontosságú jelentést. A ga­lamb röviddel azután kiszenvedett. A híres amerikai „elveszett hadosztály"-t egy ilyen portagalamb mentette meg a biztos háláitól. Az amerikai csapatot teljesen, körülvették s ne­héz fegyvert­üz alatt állottak. Parancsnokuk Whitt­­leskey őrnagy hét postagalambot indított útnak. Hatot lelőttek közülük, a hetedik azonban srap­­nelltüzön keresztül is eljutott céljához. A madár vérrel átitatott tollazatáról látni lehetett, hogy megsebesült. Mellét trapnellszilánk sebesítette meg és jobb lába is hiányzott, kicsi testén azonban még mindig ott volt az aluminiumtok, amelyben a fontos jelentést vitte. Az „elveszett hadosztály"-t megmentették. A galamb sebei szerencsére nem bi­zonyultak halálosaknak. „Cher Ami‘‘-t — igy hív­ták a galambot — a háború befejeződése után va­lóságos diadalmenetben vitték körül a nagyobb amerikai városokban s halálakor díszes külsőségek között helyezték örök nyugalomra. A háború után is ... A világháború után is kitüntették magukat egyes postagalambok. A­z elmúlt évben például az indiai északnyugati határszélen egy brit csapatot körülvettek és elvágtak társaiktól a fellázadt benn­szülöttek. A postagalamb hírt vitt az események­ről, rövidesen megjelentek a bombavető repülőgé­pek és az angol csapat megszabadult szorult hely­zetéből.* íme, ilyen teljesítményekre képesek a. galam­bok a vészterhes időkben. Sokkal jobb lenne azon­ban, ha olyan időket élnénk, hogy a­ galambok megmaradnának azoknak, amiknek Isten megte­remtette őket, a béke jelképének . . . Sidorovici Teofil főparancsnok könyve az országőrmezgdalokról Régóta nélkülözött könyv hagyta el a na­pokban a sajtót. A könyv szerzője Sidoro­vici Teofil őrnagy, az Országőr Szervezetek főparancsnoka, és a vaskos kötet magában fog­lalja a szervezeti élet teljes munkatervét, is­merteti az országőrmozgalom kérdéseit és ideológiáját. Sidorovics főparancsnok „Új barázda" címen írta meg értékes munkáját, amelyet egyetlen országőrszervezeti vezető sem nélkülözhet. Ha a szervezeti vezető a mozgalom valamely kérdéséről előadást akar tartani, a vonatkozó fejezetben minden ada­tot megtalál, ha ünnepséget készít, elő vala­­melyik történelmi évfordulóra, a vonatkozó fejezet mindenről tájékoztatja. Ez a kötet fel­öleli az országőrmozgalomnak minden mun­káját. Citetkiyiség kiadó a Iuliu Maniu 6. sz. a., a P. Uniri 15 sz. a. és a Mem­orandului 3/5 sz. a. továbbá eg­y 1 szoba-konyhás lakás a Calea Maré­val Foed 80 sz. a. Értekezni lehet a Róm. Kát. Egyházközség gazdasági hi­vatalában, Piața Unirii 14 d. e. 8—12.

Next