Keleti Ujság, 1941. február (24. évfolyam, 26-49. szám)
1941-02-23 / 45. szám
Mi vétek a Magyar költő Az egyik neves erdélyi költőtől kaptuk az alábbi sorokat: A magyar szellemi élet fájdalmasan jellemző tüneteként a nyilvánosság ítélőszéke elé terjesztünk egy rövid, mindössze hat gépírásos sorból álló levelet. Feladó: az egyik nagy budapesti könyvkiadóvállalat. Címzett: e sorok írója. íme a levél: Igen tisztelt Uram! Szives volt... verseit hozzánk juttatni kiadás végett. őszinte sajnálatunkra, verses kötetét kiadói programunkba ez idő szerint beilleszteni nem tudjuk, mivel verses kötetek kiadása tervezetünkben nem szerepel. Kéziratát ezért, kívánságának megfelelően Visszaküldjük, Budapest, 1941 január 30. Pecsét, aláírás. Mindennapos, szabványos üzleti levél. Megdiktálták, lekopogták, postára tették. Rövid. :fWeg_ Fellebbezésnek helye nincs , , Ez a levél nem csak a címzett magánügye. Mert megfellebbezhetetlen tartalmában nem csupán az foglaltatik, hogy a levelet küldő könyvkiadó vállalat a címzett verseire nem reflektál, hanem inkább az van benne, hogy a nagy magyar könyvkiadóvállalat egyáltalában nem foglalkozik a magyar lélek és a magyar szellem megnyilatkozásainak egészéhez szervesen hozzátartozó és attól a magyar tudatban semmiféleképpen el nem választó magyar verssel. A szóbanforgó vállalat kiadói terveiben ,,verskötetek kiadása nem szerepel“, ami magyarán mondva azt jelenti, hogy a magyar vers nem „cikk“ a vállalat üzleti kalkulációjában . Talán nem is illenék szóvá tenni az ügyet, ha csak egy könyvkiadóvállalat üzleti terve, Régi sors, tarsolyában ott szerénykedik e két évtizedes nagy út hamisbasult pogácsája, egy marék vers, megannyi vallomástétel ennek a keserű útnak, ennek a történelmi kálváriának egyes állomásairól. Az embertelenségbe juttatott ember szava sikoltott fel az erdélyi magyar versben huszonkét hosszú esztendőn keresztül s ha a versen keresztül szolgálni lehetett, ha a verssel jót lehetett tenni a törzséről letört magyar ágnak, szerényen, de tudatosan meg kell jegyezni, hogy a kiadói tervezetekbe be nem illeszthető fenti verskötet anyaga is csak szolgálat, szerény és alázatos szolgálat volt a sorsközösség és szellemi egység oltárán. Könnyű volna hivatkozni arra a rengeteg értékelésre, áradozó dicséretre, amelyet az erdélyi irodalom s benne az erdélyi líra is kapott az elmúlt fél emberöltő alatt. Könnyű volna hivatkozni arra, hogy az anyaország,tól leszakított Erdély magyarságának mit jelentettek az eszmélkedés első időiben éppen a versek. A mt verseink. És arra is hivatkozni lehetne hogy a nemzet életének sorsdöntő korszakaihoz a nyitányt mindig a költők szolgáltatták s a vers nemcsak múzsa, fiúk játszadozása volt, hanem a mélységből a magasabb szintre emelkedni akaró nemzet legelső lépése a szebb jövendő felé. Mindezen azonban végzettben túl vagyunk. „Temetni jöttünk Cézárt és nem dicsérni“. A magyar költő ma kényelmetlen jelenséggé változott, nem kell senkinek s elsősorban azoknak neki kell, akik a szellem javaival sáfárkodnak. A magyar költő a kiadók tudatos és megszervezett ellenállásában bibliai Lázár lett s meg kell elégednie a gazdagok terített asztaláról lehulló morzsákkal. S ha életjogára mer hivatkozni, a jól párnázott kiadói szentélyek küszöbéről leprásként zavarják el: ,,A tervezetben nem szerepel“ .. . Miért irtani és miért írunk, mi magyar jlöltök . Miért is mertem jó húsz esztendővel ezelőtt a vers virágnyelvén feírni és ki is nyomtattatni: ,,Poklos börtönöm Héttorony, Lelkem almában szetomolsz!“ .Miért is próbáltam szavakba rögzíteni olyan érzéseket, olyan fájdalmakat, panaszokat, amelyek kívül estek egyéni sorsom határain, miért is adtam hangot annak a sok gyötrelemnek, ami nem engem ért személy szerint és miért kerestem a szépnek örök s talán soha el nem érhető formáit, amelyek — ha csak másodpercekre is — elmuzsikálták a gondok redőit néhány ember homlokáról? Miért? Cseppet sem a magam gyönyörűségére, így rendelte el azt egy íratlan parancs. Annak engedelmeskedtem én és velem együtt annak engedelmeskedik minden magyar költő. És e parancs szolgálattevő katonáit, napszámosait közösíti ki most a magyar szellem életfolyamatából a kiadói érdekszövetség. Ennek a nagy életfolyamatnak épsége, tisztasága érdekében kell az elmondottakat egyetlen újabb kérdésbe összesüktetni: * Vájjon helyes-e, okos-e a magyar szellem szabad áradásának útját a legridegebb üzleti érdekek gátjai közé szorítani? Vájjon a nemzet szellemi javaival sáfárkodó publikánusoknak csak a hasznot szabad vállalniok, amikor a kockázat és az esetleges áldozat meghozatala nemzeti kötelességük volna? A magam verskötetének ügye magánügy. A magyar verssel való ellenséges bánásmód azonban, föléje nő az egyén kis érdekeinek. S ezt végre szóvá kellett már tenni .. . Olcsó, megbízható MAG viszonteladóknak, fogyasztóknak KAZÁR IRAQ, Budapest, Váci utca 84_ zete és egyetlen verskötet sorsa forogna itt szőnyegen. De itt nem csak erről van szó. Az egész magyar líra kérdése kerül ezzel a levéllel napirendre és rá kell mutatnunk arra a tudatos, igen alaposan megszervezett, ellenállásra, amelyet a magyar könyvkiadás legújabban tanúsít a magyar verssel szemben A budapesti könyvkiadóvállalatok arra az elhatározásra jutottak, hogy verskötetet egyáltalán nem vagy nagyon kivételes esetben adnak ki. Az indok ismeretlen. Valószínű, hogy tisztán üzleti elgondolások vezetik a kiadókat. Lehet, hogy üzleti szempontból igazuk is van s mindazok a verskötetek amelyeknek kiadását eddig vállalták, valóban nem jelentettek busás nyereséget. Itthon, Erdélyben sem rózsásabb a helyzet. Az egyetlen könyvkiadói vállalkozás, a szóban forgó verskötetet már éppen egy éve heverteti s ez az esztendő a jelek szerint rövid volt arra, hogy akár szóban, akár írásban közölték volna a szerzővel, mi is lesz a kiadói verdikt. Ebben az ellenséges légkörben a magyar vers és különösképpen az erdélyi magyar vers sorsa ebek harmincadjára jutott. Eljutottunk oda, hogy a magyar írát csak egy,két kiválasztott név képviselheti a könyvpiacon s eljutottunk oda, hogy a magyar költő, ha minden szellemi megnyilatkozások éltető levegőjéhez, a nyilvánossághoz akar jutni, kénytelen maga kiadni verskötetét és vállalni a kinyomtatással és terjesztéssel járó házalás, kilincselés vesszőfutását. Piruló arcával és keserűségtől reszkető torokkal kérdezem a magam és minden magyar , elsősorban az erdélyi költő nevében: — Mit vétettünk? Micsoda jusson rekeszt ki bennünket a magyar szellem oszthatatlan közösségéből a kiadók rideg magatartása? Hát bűn lesz már a magyar vers, a magyar szellem legtündördőbb megnyilatkozása? A szégyenkezés és a keserves megadázottság érzete annál nagyobb mert éppen erdélyi költőnek kell kérdeznie És éppen ő az, aki joggal várja is rá a feleletet. Lelkében ott ég a két évtized nagy élménye, a kisebb. AmígOh alszik a Yarmol dolgozik. Nem zavarja az álmot és mégis estétől reggeli biztosan hat Fájdalom nélkül ha könnyű és teljes ürülést idéz el KftllamAC flm/ha W ■ ■ Kellemes, enyhe YQI is jó hashajtó, a A GYOSz kolozsvári csoportja összefoglaló jelentést terjeszt a kormánytényezők elé Kolozsvár, február 22. Az Erdélyi Gyáriparosok Szövetségének kolozsvári helyi csoportja pénteken délután Andor Endre , tanácsos, az Iris ideiglenes gondnokának elnöklete alatt népes ülés tartott. Az ülés dr. Böszörményi Sándornak, a Szövetség ügyvezető igazgatójának előterjesztése alapján örömmel vette tudomásul Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszternek a képviselőháziban tett ama bejelentését, mely szerint az erdélyi ipar továbbfejlesztésére részleges tervezeteket dolgoznak ki. Kifejezte azt a reményét, hogy ezek a tervezetek végleges formába öntése előtt az Erdélyi Gyáriparosok Szövetségének, mint az erdélyi gyáriparosság egyetlen törvényes érdekképviseleti szerveinek a vezetői ismételten meg fogják hallgatni. Az ülés a szövetség központi ügyvezetőségének a jelentései alapján magáévá tette még a szövetség által az illetékes kormányhatóságokhoz beadandó iparügyi, munkaügyi, adóügyi előterjesztéseket és felkérte az ügyvezetőséget, hogy ezeknek a részletes előterjesztéseknek összefoglalásával és a kormányhatóságok minden jóakarata ellenére még minidig megoldatlanul maradt átmeneti nehézségeknek ismertetésével készítsen összefoglaló jelentéseket egyrészt Teleki Pál gróf miniszterelnök, másrészt a pénzügyminiszter és az iparügyi miniszter részére is. A helyi bizottságok által elintézhető iparügyi kérdések előterjesztése céljából küldöttséget delegált Inczédy-Joksman Ödön főispánhoz. Kalotaszeg nagyasszonya és a kolozsvári farsang Az erdélyi rög nagy szerelmesének, a kalotaszegi népművészet apostolának emlékét idézte fel Kolozsváron, a tűnő farsang legkedvesebb báli éjszakája. Gyarmathy Zsigáné Háry Etelka életének és munkásságának áldozott Kolozsvár asszonytársadalma a Mária Valéria Leánynevelő Otthon tegnap esti táncmulatságán, amikor arra kérte fel a meghívott hölgyeket, hogy az elfelejtett és a mai nemzedéktől már nem is ismert Gyarmathy Zsigáné pompázatos szépségű kalotaszegi ruhájának mintájára készült viseletben táncolják és mulassák át a báli éjszakát. Ez alkalomal idézzük fel mi is Kalotaszeg nagyasszonyának emlékét, életét és munkáját. Annál is inkább, mert élete minden vonatkozásban a legszorosabban összeforrott az ősi származás emlékét máig is a leghívebben őriző Kalotaszeg földjével és népével. Két területen is szolgálta ezt a gyönyörű földet és Kalotaszeg gyönyörű népét. Könyveiben Kalotaszeg természeti szépségeit, úri osztályának és drága magyar népének életét irta meg. Tizenöt év alatt tizennyolc kötete jelent meg. Munkásságának az lett a koronája, hogy a Petőfi Társaság tagjai közé választotta. Élete főműve azonban mégis más volt. Feltámasztotta halottaiból a rég elfelejtett kalotaszegi varrottast. Faluról-falura, házról-házra járt, kutatott és boldog volt, ha egy tenyérnyi avult rongyon régi mustrát talált. Öreg néniktől, akik még emlékeztek rá, megtanulta ősi nevüket. Feljegyezte azokat és lerajzolta. Egész légió szövőszéket állított fel és újra szövetni kezdte a híres fodorvásznat. Vén asszonyok recipéje szerint gyűjtötte az erdő, mező füveit, hogy abból főzzenek színálló festékeket, amelyek titka már tatár örökség. Egy új, színes, bűvös világ éledt fel újra. Nagy segítségére volt ebben egy másik erdélyi nagyasszony: Cserey Jánosáé, Zathureczky Emilia, aki már hosszú esztendők óta gyűjtötte a népművészet remekeit és megteremtette a Marosvásárhelyi Múzeumot. Ami a fő, munkássága révén az asszonynép annyi ltönp el, folyóiratot pontosan szállít az erdélyi Studium Könyvesbolt Felvllásosításokkal Budapest, IV., Kecskeméti u. 8. készséggel szolgál 1941. Fennvan 23 Ziegler HÁG eredeti Erfurti kapható nagyban és kicsinkben Bpest, III., Fővám tér3 és 7I., Rákócsi-út . pénzt keresett, amennyiről soha álmodni sem mert. A varrottasok piacrabocsájtását maga vette kezébe. Hihetetlen, hogy a költönő, az ő népe érdekében milyen nagyszerű üzletemberré vált. Bámulatos energiával kalmárkodott. Néhány esztendő alatt megcsinosodtak a kalotaszegi házak, sokasodott az udvarok baromfiállománya és újra meg újra néhány hold föld gyarapította a tagot. Nagy eredményt ért el azzal a babramunkával, amit a férfinép addig lenézett. Itthon, Magyarországon valóságos konzulátusai nyíltak Gyarmathyné háziipari birodalmának, külföldön pedig nagykövetségei. Parisban Munkácsyék, Justh Zsigmond, Tűrr Istvánék és a magyarbarát Madame Adam szalonjaiban rendeztek kiállításokat. Minden darab elkelt és szakadatlanul jöttek az újabb és újabb megrendelések. Páris grófjának felesége, Polignac hercegné, Bonaparte Matild vásárolt többek között kalotaszegi varrottast. Sarah Bernhardt egész stafirungra valót szerzett. Párisban járt magyarok, akiket szerencsés sorsuk a világhírű tragika közvetlen közelébe sodort, megcsodálhatták a kék hímes, makkos mintával ékes fodorvászon terítéket. Londonban Korbay Ferencnek, a hírneves zongoraművésznek termeiben folyt a ,,Kalotaszegi Vásár". Hihetetlen árakkal licitáltak egymásra az angol arisztokrácia hölgyei. Amerikában Ravasz Ilonka, Liszt Ferenc kiváló tanítványa csinált propagandát a kalotaszegi varrottasnak. A magyar fővárosban Klotild főhercegasszony hozta divatba. Egyik alcsuthi fogadószbájában a bútorokat a hires kakasos hímzéssel huzatta be s s aból készültek a függönyök is. Amikor leányai férjhez mentek, kelengyéjük jelentékeny része kalotaszegi tündérujjak remeke volt. Dorottya, Albert orléansi herceg felesége egy kékkel hímzett szalont kapott, Margit főhercegnő, Thurn-Taxis hercegné, rózsaszínt. Stefánia trónörökösné és a Cumberlandi hercegné egész vagyont jelentő megrendelést tettek. Telepy Károlyné, Egressy Etelka a fővárosi művészkörökben terjesztette, így támadt fel halottaiból ősi származásunk legpompásabb öröksége: a kalotaszegi népviselet és népművészet. És most, a Mária Valéria második farsangi táncmulatságának alkalmából idézzük fel Gyarmathy Zsigáné nagy munkáját, a magyar úriasszonynak a népéért vállalt gyönyörű kötelességteljesítését. A meghívott hölgyek az ő gyönyörűséges ruhája után készített viseletben táncoltak, mulattak. A kegyeletadásnak ebből a gyöngéd és finom, csak asszony lelkében megfogant formájából utalást érzünk a farsangot követő szürke hétköznapokra is. Úgy kell szolgálnia népét minden úrasszonynak, mint Gyarmathy Zsigáné, Kalotaszeg elfelejtett s mégis elfelejthetetlen nagyasszonya. MOZMOTOROK CAPITOL.mozgó: Udvari Bál, Deanna Durbin és Szőke Szakáll. Előtte Magyar és Ufa híradók. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 óra 20 perckor. Vasárnap d. e. 11 órakor is vetítve lesz. EDISON-mozgó: Repülő ördögök. A két legnagyobb komikus, Stan és Pan a levegőben. Kiegészítésképpen Falu végén kurta kocsma. EGYETEM.mozgó: Egy életen át... Fősz.: Paula Wessely. Műsoron kívül hangos híradók. Előadások kezdete: 3, 5, 7, 9 órakor. RIO-mozgó: A sárga csikó. Fősz.: Csortos Gyula, Kiss Ferenc, Komár Julia, Makláry és Cselényi József. Műsor előtt: Legújabb híradók. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor. ROYAL.mozgó: Schubert Szerenád. (Dalol a szív.) Fősz.: Lilian Harvey, Luis Jouvet. Kezdete: 3, 5, 7, 9 órakor. URANIA.mozgó: Te vagy a dal. Fősz.: Sárdy János, Vaszary Piri, Sennyei Vera. Műsoron kívül híradó. Előadások kezdete: 3, 5, 7 és 9 órakor