Keleti Ujság, 1942. december (25. évfolyam, 272-294. szám)

1942-12-29 / 292. szám

1942. DECEMBER 29 KIÁLLÍTÁSOK: MA: Gy. Szabó Béla képkiállítása a Vár­megyeház üvegtermében. MÚZEUMOK: Botanikus Múzeum a Banatikus Kert­ben. (Majális­ utca.) Az Országos Történelmi Ereklye Mú­zeum eddig még ki nem állított anya­gának rendezése miatt a gyűjtemény további intézkedésig zárva van. Az Erdélyi Nemzeti Múzeum állat­­tára, (Mikó-kert).­ Megtekinthető 9—12-ig. Erdélyi Nemzeti Múzeum (Bástya­­utca 2. sz.) Nyitra délelőtt 9—1-ig. Megtekinthetők: őskori, római, nép­­vándorlás- és honfoglaláskori gyül­­mények, római és középkori kőtár. Képtár, fegyvertár és éremtár. EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 8— 1-ig, délután 3—8-ig. A népkönyvtár — vasárnap is — délután 3—9-i­g. (Mikó­ utca 2.) A NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI: Este fél 7 órakor „Luxemburg grófja“ előadása. MOZI ELŐ­AD­ÁSOK: ÁRPÁD-mozgó: I. Tábori muzsika­szó. (Magyar). n. Ma, tegnap, hol­nap. (Magyar).. CORVIN-mozgó: Marco viscont. (Olasz). EGYETEM-mozgó: Katyi. (Ma­gyar.) ERDELY-mozgó: Dr. Kovács István. (Magyar). MÁTYÁS KIRÁLY-mozgó: Pista tekintetes ur! (Magyar). RÁKÓCZI-mozgó: Szűcs Mara há­zassága. (Magyar). SZOLGALATOS GID01 SZERTÁRAK: Szentháromság gyógyszertár, Unió­utca 2. Távbeszélő 20-78. — Keresz­telő Szent János gyógyszertár, Deák Ferenc-utca 9. Távbeszélő 15-68. — Minerva gyógyszertár, Wesselényi Miklós­ utca 28. Távbeszélő 21-54. — Magyar korona gyógyszertár, Hel­­tai-utca 3. Távbeszélő 27-92. — Pápai prelátusi kinevezés. XII. Pius pápa Márton Áron püspök előterjesztésére Jénák­ Ferenc dr.-t, a délerdélyi Római Ka­tolikus Egyházmegyei Tanács előadóját, pre­­látussá nevezte ki. A kitüntetett Kézdivásár­­helyen volt gimnáziumi tanár, az első világ­háborúban, mint tábori papot, a hadiékítmé­­nyes kardokkal díszített Ferenc József lovag­keresztjével tüntették ki. Ezután Csíkszere­dán főgimnáziumi igazgató lett, ahonnan Anghelescu miniszter idejében távoznia kel­lett két elrománosított nevű tanuló felvétele miatt. Brassóba, majd Gyulafehérvárra ke­rült és pápai titkos kamarás lett. Sok sze­gény tanulónak tette lehetővé, hogy tanul­hassanak. Mint tanár és a délerdélyi Kato­likus Egyházmegyei Tanács előadója, Márton Áron püspök egyik belső munkatársa. — Az Egyesült Államokban megszüntetik a tisztviselők szombati fél szünnapját. Génf­ből jelenti a Magyar Távirati Iroda. Washingtoni jelentés szerint Roosevelt elnök törvényjavaslatot írt alá, amelyben másfél millió állami tisztviselőnek fizetésemelést he­lyez kilátásba, ugyanakkor azonban meg­szünteti a tisztviselők szombati fél szün­napját. — Meghalt Arkossy Károly volt rendőr­altiszt. Arkossy Károly volt rendőraltiszt, nyugdíjas városi alkalmazott, aki „Arkossy bácsi" néven közismert volt Kolozsváron, 68 éves korában elhunyt. Mindenki becsülte törhetetlen magyarságáért s megbízhatósá­gáért, amit közszolgálatában mindenkor ta­núsított. Nagy részvéttel temették el kará­csony első napján. — Ferrarában helyezik örök nyugalomra Italo Balbo hamvait. Rómából jeentik: Fer­rara város elhatározta, hogy a Tobruk felett hősi halált halt Italo Balbonak és az ugyan­csak ott hősi halált halt bajtársainak ham­vait a régi San Romano temp­omban helyezi örök nyugalomra. Az épületet azonban előbb rendbehozzák, a célnak megfelelően átala­­­­kítják és eltávolítják róla azokat a felépít­ményeket, amelyek eddig az épület legszebb­­ részeit eltakarták a látogatók szeme előt, I — Egyetemi kinevezések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Gaáll Ferike Jolán dr. főiskolai képesítésű gyakornokot a mű­szaki és gazdaságtudományi egyetemen, Fa­luhelyi Veronika dr.-t a kolozsvári Ferenc József tudományegyetemen könyvelési gya­kornokká nevezte ki. — ELJEGYZÉS: terebesi Háry Mária és Lehőcz Pál f. hó 24-én tartották el­jegyzésüket. Minden külön értesítés helyett. * Értesítés: A Minerva Irodalmi és Nyom­dai Műintézet Rt. (Kolozsvár, Brassai­ u. 7.) a vonatkozó rendelkezések és közgyűlési ha­tározat értelmében régi Leu névértékű rész­vényeit Pengő névértékű részvényekre cse­réli át s részvény-összevonással minden 12 darab régi (egyenként 100 Lei n. é.) rész­vényt 1 drb. us 40.— Pengő n. é. részvényre cseréli át. Azok részére, akiknek nincsen 12 darab régi részvénye, vagy régi részvényeik száma 12-vel nem osztható — megfelelő tö­redék­ részvényeket bocsát rendelkezésre. Kérjük igen tisztelt részvényeseinket, hogy részvényeiket becserélés céljából átvételi el­ismervény ellenében pénztárunknak beszol­gáltatni szíveskedjenek. Minerva Irodalmi és Nyomdai Műintézet igazgatósága.­­ Ötven százalékkal emelkedett az idén Budapest lakosságának természetes szapo­rulata a tavalyival szemben. A Magyar Tu­dósító jelenti: Budapest lakossága nemcsak a bevándorlás folytán emelkedik örvendetes mértékben, hanem természetes módon is. A születések száma újabban felülmúlja a halá­lozások arányát. A legújabb kimutatás sze­rint az idén eltelt háromnegyedév alatt 17.819 születéssel szemben, csak 14.434 elhalálozás történt, úgyhogy a természetes szaporulat 3385 lélek. Tavaly a hasonló időszakban 15.247 születés mellett 13.103 halálozás for­dult elő, úgyhogy a természetes szaporulat 2144 lélek volt. Ilyenformán a folyó évben Budapest lakossága természetes módon ke­reken 50 százalékkal nagyobb arányban sza­porodott, mint a múlt évben.­­ Súlyos károkat okozott a törökországi földrengés. Isztanbulból jelenti a Magyar Távirati Iroda. Mint Miksarból jelentik, a földrengés súlyos károkat okozott. 160 ház teljesen összedőlt, 110 pedig súlyosan meg­rongálódott. — Követendő példa. A bajtársi együttér­zésnek és szeretetnek méltó példáját mutat­ta Tyiorán János Földész­ utca 32. sz. alatti lakos. Tyiorán János, aki idegen hangzású neve ellenére igaz magyarnak érzi magát, most szerelt le a katonaságtól s egészsége­sen került haza a frontról. Ismét megkezdte a munkát asztalosműhelyében és karácsony­kor elhatározta, hogy egy harctéren küzdő katona,társának hozzátartozóit megvendégeli. A város népjóléti osztálya mellett működő hadigondozó hivatal Barabás Ferencnét és családját ajánlotta, akit Tyiorán János gaz­dagon megvendégelt, ötven pengő készpén­zen felül szalonnát, egy fél oldalast, kol­bászt és egyéb ajándékokat küldött a had­­bavonult Barabás Ferenc családjának. Ismét egy példa, amely követésre méltó. — HÁZASSÁG. Nezettei Boronkay Aranka, a római Képzőművészeti Aka­démia növendéke és Menegozzo Giorgio csellóművész (Róma) házasságot kötöt­tek. — Karácsonyfa-ünnepély a szamosujvári büntetőintézetben. Megfrató és lélekemelő ün­nepélyen osztotta szét a szamosujvári bün­tető intézet vezetősége a több mint 200 fo­golynak a karácsonyi szeretetc­somagokat. A szeretetcsomagok beszerzése körüli gondos fáradozás, az intézet igazgatója, Debreczeny Jenő dr. érdeme. A szép munkájában segítsé­gére sietett nemes Tamássy Károly dr. pol­gármester, aki lehetővé tette a városi alap­ból, hogy a szeretetcsomagokat, karácsony­fákat és ezek díszítését be lehetett szerezni. A római katolikus és görög katolikus elítél­tek megajándékozása az intézet Martinuzzi korára emlékeztető ősi római katolikus templomban történt, ahol Sipos Károly ny. róm. kat. fö­kész mondott misét, majd be­szédet. A református vallású foglyokat a re­formátus templomban ajándékozták meg Lőrincz János ny. református esperes buz­dító beszéde után. A fegyőrök minden elítélt­nek — az intézeti kórházban ápolt betegek­nek is — kézhez juttatták a szeretetcsoma­gokat s igy a rabok is érezhették a kará­­csonyest melegét. 5 rendelet a zsidó h­adkö­­elezettek­rel A zsidók sárga, a kitértek fehér karszalagot viselnek Budapest, december 28. A hivatalos lap csütörtöki száma közli a honvédelmi minisz­ter 55.000—1942. sz. rendeletét, amely az 1942: XIV. t. c.-ben a zsidók hadkötelezett­ségére vonatkozó rendelkezések­­végrehajtá­sáról intézkedik. Megállapítja a rendelet elsősorban teljes részletességgel, hogy az 1942: XIV. t. c. (honvédelmi törvény) értel­mében ki tekinthető nemzsidónak. Kimondja a rendelet, hogy a zsidók hadkötelezett szol­gálati kötelezettségének a honvédség kötelé­kében kisegítőszolgálat teljesítésével tesz­nek eleget, mégpedig rendszerint munkás­­alakulatoknál, de a honvédség érdekében kivételesen más nem fegyveres szolgálatra is alkalmazható. A kisegítő munkaszolgála­tosok a legfelső ruha­darab karján posztó­ból vagy vászonból készült karszalagot kö­telesek viselni. A karszalag színe izraelita vallásúak részére citromsárga, azok részére, akik már keresztény vallásúak, de egyéb­ként zsidó származásúak, fehér. A karsza­lag 46 cm. hosszú és 9,5 cm. széles. A zsidó hadkötelesek a kisegítő szolgálat ideje alatt, sem szolgálatban, sem szolgálaton kívül (például szabadságos) kitüntetéseket nem viselhetnek. Zsidók tartalékos tiszti kikép­zésre nem jelentkezhetnek. Lövészkötelezett­ség a zsidókra nem terjed ki. Fegyvergya­korlatot nem teljesítenek, de rendkívüli fegyvergyakorlatnak minősülő szolgálatra behívhatók. Papi kedvezményben csak a ki­segítő szolgálatra kötelezettek lelki gondo­zásához szükséges számú személyt kell ré­szesíteni. A többi rabbi vagy hitoktató a póttartaléki szolgálat tartamának megfelelő kisegítő szolgálatot teljesít. A kisegítő szol­gálat teljesítésére kötelezett zsidók az öröklött megyei gazdaságok birtokosai és a családfenntartókat megillető kedvezmények­ből nincsenek kizárva. A több katonát adó családok kedvezményében zsidó nem része­síthető. Zsidók fölös számként nem választ­hatók ki. Zsidókat a honvédelmi törvény hatályba­lépéséig elért rendfokozatuk többé nem illeti meg, nem használhatnak arra utaló elneve­zést még „volt“ jelzővel sem, továbbá olyan fényképpel ellátott igazolóiratot (bárminemű igazolványt, jegyet) sem, amely volt rend­fokozatukat ábrázolja. Ugyanez áll a kar­­paszomány viselésére való jogosultság tekin­tetében is. A zsidókat a honvédség állomá­nyában, mint kisegítőszolgálatra kötelezett, rendfokozat nélküli személyeket tartják nyil­ván. Az 1918 október 31-e után kiállított minden katonai igazoló iratokat (emléklap, igazolványi lap) — a kinevezésről, kitünte­tésről, felülvizsgálatról és dicséretről szólt okiratok­­kivételével — be kell a zsidóknak szolgáltatniok. kisegítőszolgálatra kötele­zett zsidókat új szürkeszínű igazolvány­ lap­pal — amelyen rendfokozat részére rovat nem szerepelhet — látják el. Nyilvántartó- és anyakönyvi lapjukra feltűnő piros, nagy „Zs“ jelzés kerül. Zsidónak minősülő volt tartalékos tiszteket a legénységi nyilván­tartásba kell felvenni. Az ilyen személyek ellen folyamatba tett becsületügyi eljárást meg kell szüntetni A nemzsidók származását újból el kell bírálni. A legalább 50 százalékos rokkant­ságot újra igazolni kell. A rendelkezések nem terjednek ki azokra, akik az 1911—18. évi világháborúiban átla­­gon felüli mértékben teljesítették kötelessé­güket és ennélfogva kivételezettek. A kivé­telezettek a hadikitüntetéseken kívül még külön igazolni kötelesek magyar állampol­gárságukat és a forradalmak alatt tanúsí­tott magatartásukat. A kivételezettség fenn­állását az illetékes állománytest parancs­noka állapítja meg. A megállapítás ellen a hadtestparancsnokhoz, ennek megállapítása, valamint hadtest kötelékébe nem tartozó személyek tekintetében a honvédelmi minisz­terhez panasznak van helye. Nem terjednek ki a rendelkezések azokra a zsidókra sem, akik a forradalmak idején nemzeti mozgal­makban részt vettek, ha ezzel életüket koc­káztatták, vagy emiatt szabadságvesztést szenvedtek és azokra sem, akik a visszacsa­tolt területen az elszakítás ideje alatt a ma­gyarsághoz való hűségükről bizonyságot tettek és ezzel kimagasló érdemeket szerez­ték. Mindezeket a körülményeket megfele­lően igazolni kell. A kivételezettek rendfo­kozatukat és korábbi tiszti, tiszthelyettesi, vagy tisztesi jellegüket továbbra is megtart­ják, behívásuk esetén szolgálatukat egyen­ruhában teljesítik és rájuk a korlátozó ren­deleteket nem lehet alkalmazni. Kivételezett zsidó karpaszományos is lehet, azonban tar­talékos tiszti, vagy tisztesi kiképzésre tekin­tetbe nem jöhet. A rendelet nyomban életbe­lépett. Kormányrendelet az újságok terjedelmének és árának újabb megállapításáról KOLOZSVÁR, december 28. A m­. kír. minisztérium a rotációs és íves nyomópapí­ron előállított sajtótermékek terjedelmének megállapítása és az ezzel kapcsolatos egyes kérdések szabályozása tárgyában az 1939. II. t. c. 112., 151. és 212. §-ában foglalt, fel­hatalmazás alapján, további intézkedésig, újabb intézkedéseket rendelt el. A rotációs és íves nyomópapíron Budapest székesfőváros területén kívül (vidéken) meg­jelenő politikai napilapok közül, tekintet nél­kül arra, hogy reggel vagy napközben jele­nik meg, a b) csoportba, vagyis a „Keleti Újság“ csoportjába tartozó lapok eladási ára példányonként hétköznap 12 fillér, a reggeli lapok vasárnapon és a napközi lapok szom­baton megjelenő száma 20 fillér; előfizetési áruk egy hónapra 3 pengő 20 fillér, három hónapra 9 pengő 20 fillér. Aki a rendelet bármely rendelkezését meg­szegi vagy kijátssza, avagy megszegésében vagy kijátszásában bármily módon közre­működik, amennyiben cselekménye súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és az 1939. H. t. c. 212. §-a értel­mében két hónapig, háború idején hat hó­napig terjedhető elzárással büntetendő. A pénzbüntetés tekintetében az 1928. X. tör­vénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni az­zal az eltéréssel,­­ így a pénzbüntetés leg­magasabb összege nyolcezer pengő. A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, mint rendőri büntető bíróságnak, a m­. kir. rendőrség működésének területén pedig a rendőrség hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t. c. 59. §-a (1) bekezdésének harmadik pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek a m. kir. miniszterelnököt kell tekinteni. Ez a rendelet­ kihirdetésének napján lép hatályba. * A fenti rendelet értelmében a „Keleti Újság“ hétköznapi eladási ára 12 fillér, vasárnapi ára 20 fillér. Ennek megfelelően lapunk előfizetési ára havonként 2 pengő 70 fillérről 3 pengő 20 fillérre, negyedévi elő­fizetési ára 8 pengőről 9 pengő 20 fillérre emelkedik. Biztosak vagyunk abban, hogy ezt a háborús viszonyok következtében el­kerülhetetlen miniszteri rendeletet, amely­­minden lapot egyformán érint s amely a napilapok árának aránylag csak csekély mérvű emelkedését idézi elő, előfizetőink és olvasóink a komoly időkhöz ülő megértéssel fogadják s azzal a szeretettel és hűséggel állanak továbbra is mellettünk, mint az ide­gen megszállás évtizedeiben és a hazatérés óta is ... ! Amit a földgolyó mesél... Színes hírek a világ minden tájáról A DÁN MILLIOMOSOK STATISZTIKÁ­JA. Kopenhágából jelentik: A háború okozta zavarok és a kuszáli gazdasági helyzet elle­nére Dániában a gazdag emberek száma cso­­dálatosképen tovább emelkedik. A legújabb kimutatás szerint a dán milliomosok száma a múlt esztendőben 505-ről 528-ra emelke­dett. Legérdekesebb azonban mégis a kövér erszényi­ úriemberek összetétele. Százhar­mincnyolc boldog milliomosnak egyáltalán nincsen foglalkozása, 97 nagykereskedő, 67 földbirtokos, gyáros. A névsort pedig né­hány ügyvéd, orvos és kiskereskedő társa­ságában hat plébános zárja le. * TÍZ „FEKETE“ ÖKÖR. Parisból jelen­tik: A francia csendőrök megoldhatatlan­nak látszó probléma előtt állottak: két­ségtelen volt, hogy Valenciennes szomszé­dos falvainak egyikében napirenden van­nak a fekete vágások, bizonyítékokat azonban a legmeglepőbb razziákkal sem sikerült teremteni. A parasztok égre-föld­­re eskü­döztek, hogy­ ilyesmi sohasem for­dult elő náluk, az állatállomány felülvizs­gálása pedig mindig a bevallások igazo­lásával végződött. A csendőrök hajukat tépték mérgükben, míg végre az egyik rájött a titok nyitjára. Akkoriban, amikor a háború zűrzavarai s­lán a falu lakói hazatértek, tíz gazdát­lan ökröt találtak, amelyeket más megol­dás hiányában községi tulajdonként közös gondozásba vettek. Ha már most fekete vágást rendeztek és éppen istállóvizsgá­­lat fenyegetett, egyszerűen kölcsön vet­tek egy-egy ökröt a falu közös istállójá­ból, úgyhogy a csendőrök, akiknek a tíz talált ökörről nem volt tudomásuk, ért­hető módon sohasem tudtak hiányt felfe­dezni. Azóta a hatóság természetesen gon­doskodott arról, hogy a tíz „fekete“ ökör célszerűbb módon szolgálja a közélelmezés ügyét.

Next