Keleti Ujság, 1943. január (26. évfolyam, 1-25. szám)
1943-01-13 / 9. szám
5 JKkwflTflgBn 19 4 3. J A N W AR 13 Siarros tivari napló • A VÁROS az 1942-ben végrehajtott útburkolási munkálatokat az idén a tavalyinál is gyorsabb ütemben kívánja folytatni. A képviselőtestület által jóváhagyott tervezet szerint 1943-ban a Horthy Miklós-téren 100 m. hosszú, 7 m. széles hiányzó útszakasz, az Apáca- és Simai Salamon-utcákban 240 m. hosszú, 4 m. széles, a dr. Molnár Antal- utcában 100 m. hosszú és 4 m. széles, a Bethlen Gábor-utcában 100 m. hosszú, 6 m. széles, a Dobó- utcában 260 m. hosszú, 3 m. szél«"' és a Mártonffy-utcában 200 m. hosszú és 4 m. széles utsa»kresz kövezését hajtják végre. Ezekre vonatkozólag már ki is írták a pályázatot s igy az őszi hónapokig a munkálatok véget érnek. ■* SÓFALVY KÁROLY ny. esperes és felesége Petneházy Judit most tartották aranylakodalmukat. A családi ünnepségen Czirmay Zoltán református lelkész áldotta meg a köztiszteletben álló családot. Az aranylakodalmas párt számosan keresték fel a városból és a környékről szerencsekivonataikkal. Sófalvy Károlyt 1893-ben iktatták be Magyar-Décsén és 10 éves érdemekben gazdag lelkészt és 28 éves esperest működés után 1932 január 1-én nyugdíjazták, öt gyermeke közül két leánya ma is él, egyikük Kabdebó Gerőnek, a szamosújvári járás főszolgabírójának, a másik Lénárd Bálint dr. városi orvosnak felesége. * A VÁROSHÁZA nem felel meg mai állapotában a fejlődő város kívánalmainak. Annyira kicsi — egyemeletes ellenére is — hogy egyes hivatalokat kénytelenek voltak átmenetileg más épületekben elhelyezni. Ez természetesen sok nehézséggel járt s ezért a polgármester értekezletre hívta össze a városfejlesztő bizottságot és a szomszédos földszintes üzletek tulajdonosait. A megbeszélés eredményeképpen az érdekelt ingatlantulajdonosok teljesen magukévá tették a város érdekeit s beleegyeztek abba, hogy a város ingatlanaik fölé emeletet húzzon és ezt az emeletrészt saját nevére költségmentesen bekebeleztesse. A polgármester elgondolása szerint a városháza így újabb helyiséggel bővülne és ezzel a hivatalok elhelyezésének kérdését is megoldanák. Az építkezések hamarosan megkezdődnek. * HÜBNER LÁSZLÓ adóhivatali főnököt hosszú és fáradtságos szervezési munkáinak elismeréséül az állampénztári tanácsosi címmel tüntették ki. Ezalkalomból sokan keresték fel szerencsekívánataikkal. A közmegbecsülésnek egyik megnyilvánulása volt az is, hogy nemrég a Széchenyi Kaszinó igazgatójává választották. * A „MAGYAR MŰKEDVELŐK EGYESÜLETE“ újra megkezdi működését és január folyamán egy-két új szereplő kivételével a régi szereposztásban: Begidián Ferenc, Buress Magda, Dudusz Ilonka, Enyedi Bálint, Gábor József, E. Károly Juci, Lulay József, dr. Mihály Manó, Nádor Béla, Rácz József és Voith Ernő közreműködésével a „Harangvirág“ c. Vígjátékot adják elő. A nagymúltú egyesületet 1019-ben Gábor József szervezte meg és 1022-ben Novák Ferenc igazgató tanító elnöksége alatt nyerte el a törvényszéki bejegyzéssel a hivatalos jóváhagyást, mint a trianoni sorsra jutott magyarság egyetlen úynevű egyesülete. 1038-ig, — amíg az államhatalom meg nem akadályozta működését — folytatta áldásos nemzetnevelő tevékenységét és ezalatt több, mint száz darabot adott elő — köztük a „János vitéz“-t — 120 szereplővel. Többször vendégszerepeit Désen, Széken és Bethlenben. A város közönsége osztatlan lelkesedéssel fogadta az egyesület újraéledésének hírét. Szamosujvár, f. t. Tojást szaldósatnak ki Kolozsváron a 26—31. számú siet vényein© Kolozsvár, január 12. Kolozsvár város közellátási hivatala közli, hogy január 14- től a 26—31 számú szelvényekre tojást szolgáltatnak ki. A közellátási hivatal felhívja a közönség figyelmét, hogy a jelzett szelvényekre a tojáskereskedők és kijelölt fűszerkereskedők, akik tojáseladással is foglalkoznak, a megállapított mennyiséget kötelesek kiszolgáltatni. Két erdélyi munkásfőiakó létesítését tervezi az nBflymulti intézmény célkitűzései a népi gondolát jegyében állanak Kolozsvár, január 12. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületet, mint ismeretes, az elmúlt év őszén újjászervezték. Új vezetőség került az egyesület élére, újjáalakították a szakosztályokat s hamarosan pezsdülő élet indult meg az addig tétlenségre kárhoztatott intézmény falai között. Az újjáalakítás óta eltelt egy év alatt a legnagyobb teljesítményt kétségtelenül az egyesület kulturális szakosztálya végezte, amely a közelmúltban megválasztott Ungváry Sándor dr. titkár vezetésével valóban hatalmas és értékes munkát végzett. Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület az erdélyi magyarság legrégibb és legerősebb kulturális intézménye és így joggal érdekelhet mindenkit, hogy milyen irányban folyik az egyesület működése? Erről a kérdésről beszéltünk Ungváry dr. titkárral, aki az EMKE célkitűzéseit az alábbiakban foglalta össze: — Az egyesület programja — mondotta Ungváry dr. — a népi gondolat jegyében áll. Célkitűzésünk a nép felemelése. A célkitűzés megvalósításánál egyaránt gondolunk a falusi és városi aéyrétegekre. A városi nép szellemi színvonalának, vezetőnevelésének szolgálatában a közelebbről megnyíló munkásfőiskolák állanak. Erdélyben két munkás főiskola felállítását tervezzük. Az egyiket Marosvásárhelyen, a másikat Kolozsváron. A falusi nép szellemi fejlesztését pedig a népfőiskolák fogják szolgálni. Külön népfőiskolája lesz a leányoknak, amelyet Bánffyhunyadon állítunk fel s külön a fiuknak. Az utóbbi székhelye Szucsoly község lesz. A népfőiskolák tanulói gazdasági, kulturális kiképzésben részesülnek és emellett természetesen nagy súlyt helyezünk az egyetemes magyar kérdésekre is. Tervbevettük ezenkívül egy zenei népfőiskola felállítását is, amelynek rendeltetése az lenne, hogy a falvakból felszínig hozza a zene iránt fogékony rétegeket és további fejlődésüket lehetővé tegye. A zeneileg, kiképzett fiatalságnak nagy hasznát látnák a rövidesen megalakításra kerülő EMKE dalárdák és zenekarok. " •— A kulturális képzés mellett — folytatta fejtegetéseit Ungváry dr. — nagy súlyt helyezünk a falvak népének gazdasági továbbképzésére. Célunk az, hogy rávezessük a gazdatársadalmat a minőségi termelés fontosságára és gazdasági jelentőségére. Emellett természetesen egész sereg ismeretterjesztő kérdést vetünk fel egészségügyi, szövetkezeti és más vonatkozásban. Fontos kérdés a népi öntudat megteremtése az elszórtan élő magyarok között. Ezt a kérdést már eddigi munkánk során is nagy lépéssel vittük előre. Munkánkat nagyon megkönynyíti az a körülmény, hogy segítőtársak is jelentkeztek. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület mellett a Kolozsvári Magyar Diákszövetség ajánlotta fel szolgálatait. Ezenkívül 14 fiatal erdélyi író vállalkozott arra, hogy a vidéket járó népművelési szerelvényt elkísérik és előadásokat tartanak. Ezeket mondotta Ungváry dr. az EMKE közművelődési szakosztályának célkitűzéseiről. Hisszük, hogy rövidesen valósággá válik a dicséretes program, amely az egyetemes magyarság boldogulását és jobb jövőjét fogja szolgálni... Honvédeink hozzátartozóiért . Kolozsvár, jan. 12. A hadbavonultak és az elesett hősök hozzátartozóinak megsegítésére 1943 január 17. és február 7. között az egész ország területén gyűjtés lesz. Amint azt a Főméltóságú Asszony Szilveszter esti rádiószózatában bejelentette, ez alkalommal pénzadományokkal kel kimutatnia mindenkinek együttérzését, és cselekvő gondoskodását a honvédcsaládok iránt. Kolozsvár területén a Légoltalmi Liga házparancsnoki szervezete gyűjti össze a város közönségének adományait és pedig a munkásnegyedekben január 30-án és 31-én, másutt február 1-én és 2-án. Mutassuk meg, hogy megértettük a Főméltóságú Asszony kérő szavát és enyhíteni akarjuk azoknak a bánatát és gondját, akik hozzátartozójukat, atyjukat, fiaikat, testvéreiket, családjuk támaszát és reménységét vagypedig egyetlen kenyérkeresőjüket veszítették el a becsület mezeség és le akarják venni a gondot azok válláról, akiknek családfői most is odakünn harcolnak biztonságunkért és életünkért. Literes és fél-literes üvegeket a lgmagasabb napi áron veszek. Sziv.skedjük. címét leadj, hogy készpénz tizedjelemben üres üvegeit elhozathassam. Az ön ház állásában cak felesleges, helyet elfoglalom, — fontos nemzetgazdasági érdek, frg; azok újból forgalomba kerüljenek. FÜZÖP GÉZA, negykereskeny Kolozsvár, Száchenyi*tér Sí. Tát beszéli? s 76-34. Eszterhás István: Szegények szerelme — A Sir dum kiadása — Különös. .. mélyhatású Írás Eszterhás István új regénye! Ha műfaját tekintjük, a „Szegények szerelme“ nem is egészen regény, Inkább hosszabb lélekzetű elbeszélés. Műfaj szempontjából nincs meg benne a regény széles epikai hömpölygése, az események felépítésének statikus nyugalma. A történet szövedékének szálai megszakadnak , és a fő cselekmény kibontakozásában elkallódnak. Csakhogy Eszterhás István írását nem is tudjuk olvasás közben a kritikai t colstokkal méricskélni. Szuggesztív ereje van minden sorának s mondanivalójának mind tartalma, mind mikéntje lenyűgöző erővel kerit hatalmába. Forróság árad, süt és sugárzik a „Szegények szerelme“ minden lapjáról: a megértés, a jóság, a szeretet és a legtisztább emberi részvét melege dédelget és mert ezek az értékes emberi tulajdonságok ritkán jutnak teljes értékű művészi kifejezéshez, elemi erővel állítanak a történet szenvedő hősei mellé! Ez a könyv ama ritka írásművek sorába tartozik, amelyekben az író nemcsak elbeszél, nemcsak idegen életek útját mutatja meg, hanem velük együtt járja meg a szenvedés és megtisztulás ösvényét s minden lépésüknél meztelen mellel áll ki mellettük és értük. Ez a nagy, őszinte szolidaritás legnagyobb értéke Eszterhás István uj könyvének. Szegény, nehézsorsu külvárosi népek élete tárulkozik ki a „Szegények szerelme“ lapjain. Lényege kevés szóval elmondható. Fekete Zsuzsa, a külváros igézetes szépségű virága egy rossz pillanatban otthagyja urát s összeáll egy pénzes kupeccel. A pénz nem boldogit , s nemsokára kiderül, hogy szegénységben, lemondásban is az ura mellett van a helye. Az pedig súlyos beteg s mégis kitart mellette, harcol, küzd és kínlódik érette, mert hozzáköti eltéphetetlen szálakkal a szerelemnél is erősebb szeretet. Az út azonban nem ilyen kurta, amíg a szépséges Fekete Zsuzsa a szeretet ellen elkövetett bűntől eljut a lélek megtisztulásáig, körülötte felfakad és sajátos színeiben mutatkozik meg a külváros népének gyötrelmes élete. Eszterhás palettája nem tobzódik színekben, de színeiben mindig ott érezzük a valóság olaját, amely az élet nyers színfoltjait művészivé nemesíti. Felejthetetlen alakok felejthetetlen rajza nyűgözi le az olvasót. Az öreg Csordásné valósággal kilép a könyv lapjai közül és testi valóságában jelenik meg, mint a fiát a maga módján féltő anya döbbenetes inkarnációja. Csili, a „vörös néger“, a púpos Császár fiú, Mihálykáné, a szerelmes kofaasszony s a regény utolsó lapjain az ördögűzők püspöke — olyan jól meglátott és remekbe ábrázolt figurák, amineket csak olyan alkotó művész ment át művébe, aki figuráinak élményét sokáig őrizte ■ formálta lelkében Nemes realizmus és a költő muzsikáló lírája olvad egybe Eszterhás István írásában. Írásművészetének és művészi célkitűzéseinek sodró erejű megnyilatkozása a könyv utolsó ■ fejezete. Két koldus drámai szóváltásából alakul ki a mű célja és a történet értelme: a valóságokat sárból égbe emelő művészi erkölcs kinyilatkoztatása. A mélyhatású könyv a Stádium kiadásában jelent meg Szűrszabó festőművész nagyszerű rajzaival. —sz - " HUNYADY SÁNDOR: MAGYARORSZÁGI KALAND — Az Athenaeum kiadása — A nemrég elhunyt, kitűnő írónak, Hunyady Sándornak egy sor regényét olvasta és szerette a magyar közönség, egy sor színdarabját tapsoltuk végig, de mind az irodalmi kritika, mind a közönség mégis a novellista Hunyady Sándort tartotta mindig legtöbbre: ez a kitűnő szó itt jutott a legmagasabbra, itt alkotta művének legmegragadóbb darabjait. Amit szerettünk benne, az a mindig érdekes történet, a furcsa helyzetek, a könnyű párbeszéd, a meglepő szakadékai ellenére is derűs, fölényes életfelfogás, szelid kajánkodás, ami nagyszerűen párosul stílusának könnyedségével, felejthetetlen jelzőivel. Ez a kötete, melynek novelláit az utolsó három-négy évben írta, legjobb írói tulajdonságait hozza vissza szélesebb témakörrel — erre az időre esett amerikai utazása — s a magyar tájnak, a magyar világnak egyre élesebb, bölcsebb ismeretével meggazdagítva. MEDVECZKY BELLA: ÚTKÖZBEN — Az Athenaeum kiadása. —A háború testi és lelki sebesültjei menekültükben egy világtól elvonult orvostanár házába kerülnek. Erdők százados fái közt mult és jövő közé ékelve áll a kastély, melyben feloldhatatlannak látszó szenvedélyek és gyűlöletek hálójában vergődik az orvos, beteg fia és az orvos feleségének húga. A menekülők felkavarják a kastély légkörét, szerelmek lobbannak fel, hogy a semmibe hamvadjanak, a szenvedések, vágyak és küzdelmek mögött pedig ott ég a háború apokalyptikus háttere. Mire eljön a béke, a szenvedélyek is megcsendesülnek, a vihar elpusztított egyeseket, de megváltotta, azokat, akik érdemesek erre. A kastély átmeneti lakói ismét elindulnak az országúton, ismeretlen célok, vágyak és remények felé. Az ízig-vérig modern téma méltó a kitűnő írónő képességeihez. A feszültséget, mely a könyvnek már első lapjaiból árad, az utolsó sorig tudja fokozni. Lenyűgözően érdekes történetet alkot s bravúros íráskészséggel mozgatja hőseit. lopni akart a vistai suszter, hogy a felvett előlegeket visszafizesse... A törvényszék négyhónapi fogházbüntetésre ítélte Kolozsvár, január 12. Kovács Gyula vistai cipészmester igyekezett kihasználni a cipőjegyek bevezetésével mesterségében támadt „konjunktúrát“. A falujabeli igénylőktől egyre-másra vállalta fel a rendeléseket. Már vagy féltucat készcipő előállítására kötelezte magát, természetesen busás előlegek ellenében. Jóideig ügyesen ámítgatta a léprecsalt rendelő feleket, a bőrkiutalás azonban csak nem akart megérkezni. A szorult helyzetbe jutott suszter, hogy a bűnvádi következményektől megmenekedjék, a még annak idején elköltött előlegeket szerette volna visszafizetni. Terve kivitelénél azonban megfeledkezett a becsületről. A hiányzó pénzt ugyanis lopás útján szándékozott előteremteni. Szándékát tehetős házigazdájánál akarta megvalósítani, de tettenérték. Hamarosan faluszerte híre ment a dolognak. A megkárosított emberek erre valamennyien feljelentést tettek Kovács Gyula ellen. Egyrendbeli lopás és ötrendbeli csalás vétségéért indult eljárás a bűnbeesett susztermester ellen. Az ügyet tárgyaló Dehner Richard dr. törvényszéki tanácselnök, büntető egyesbíró — Szacsvay László dr. ügyész vádbeszéde után — négy hónapi fogházbüntetéssel sújtotta a megtévedt cipészt. A büntetés jogerős. Ugyancsak lopás vétsége juttatta a büntető egyesbiró elé Kovács János kolozsvári alkalmi munkást is. Kovács még 1941-ben belopakodott az akkori Royal-mozgó alatti pincelakásban egy Szilágyi nevű székely házmester szobájába s annak fogáson függő ruháját elemelte. Dehner Richárd törvényszéki tanácselnök, mint büntető egyesbíró két hónapi fogházra ítélte Kovács Jánost. Azítélet jogerős