Keleti Ujság, 1943. március (26. évfolyam, 49-72. szám)
1943-03-30 / 71. szám
1943. MÁRCIUS 30 MÍBXMTIOtrisia 5 ELŐADÁSOK: MA: Szabadegyetemi előadás-sorozat: Tury Sándor Kornél előadása „A vallás és vagyonjog kapcsolata“ címmel (Központi Egyetem Aulája,47 órakor). A Francia Tanulmányi Központ rendezésében: Calame tanár előadása „A francia Svájc irodalma“ címmel (Tudományegyetem bölcsészeti karának III. sz. terme, (7 órakor). A Kolozsvári Iskolánkivüli Népművelési Bizottság előadássorozata: A MANSz-al karöltve: Apor utca 7. sz. alatt, bőrgyárban: Farkas Istvánná „Társadalmi érintkezés lélektana". (6 órakor.) HITÉLET: Belvárosi Református Férfiszövetség összejövetele, (bibliaóra). Előad Bíró Mózes lelkipásztor „Keresztyén sáfárság“ címen (Farkas-utca 21., 1 27 órakor). KÖZGYŰLÉSEK: RERC közgyűlése (Bölcsészeti tanterem, 6 órakor). MÚZEUMOK: Botanikus Múzeum a Banatikus Kertben, (Majális-utca.) Az Erdélyi Nemzeti Múzeum állattára, (Mikó-kert). Megtekinthető 9—12-ig. Erdélyi Nemzeti Múzeum (Bástyautca 2. sz.) Nyitva délelőtt 9—1-ig. Megtekinthetők: őskori és középkori kőtár. EGYETEMI KÖNYVTÁR: Nyitva hétköznapokon délelőtt 8 — 1-ig, délután 3—8-ig. A népkönyvtár — vasárnap is — délután 3—9-et. (Mikó utca 2.) A NEMZETI SZÍNHÁZ ELŐADÁSAI: Este fél 7 órakor a „Bűvös szekrény“ opera előadása. MOg. ELŐADÁSOK: ÁRPÁD-mozgó: A harmincadik. (Magyar.) CORVIN-mozgó: Az éjszaka lánya. (Magyar.) N EGYETEM-mozgó: Négyarcú aszszony. (Magyar.) ERDÉLY-mozgó: I. Vasökki kormányos. II. Rémület az alviágban. MATYÁS-mozgó: Családunk szégyene. (Magyar.) RÁKÓCZI-mozgó: Végre. (Magyar). SZOLGÁLATOS GYÓGYSZERTÁRAK: Egyszarvú gyógyszertár, Mátyás király tér 10. Távbeszélő: 32-23. — Kereszt gyógyszertár, Mussolini-ut 2. Távbeszélő: 13-49. — Hargita gyógyszertár, Horthy Miklós-ut 1. Távbeszélő: 21-55. — Páduai Szent Antal gyógyszertár, Hitler-tér 13. Távbeszélő: 31-10. — Az aradi magyar konzulátus uj vezetője. Larx Tibor dr. m. kir. konzult, az aradi m. kir. konzulátus vezetőjét két évi szolgálat után áthelyezték. Utódja Parcher Félix dr., aki a vatikáni követségnél, mint követségtitkár teljesített szolgálatot. Az uj konzul atyja szintén diplomáciai szolgálatban állott. Utóljára Bemben követi minőségben képviselte Magyarországot. — KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Mindazoknak a rokonoknak, jó barátoknak, ismerősöknek és kartársaknak, akik áldott emlékű férjem Literáti Bányay Elemér elhunyta alkalmából együttérzésüknek bármily formában kifejezést adtak s ezáltal mélységes fájdalmamat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondunk köszönetet. özv. L. Bányay Elemérné és családja. — Példamutató tisztek harcolnak a honvéd csapatok élén. Ennek a ténynek valóságáról számol be, kiemelkedő fegyvertények alapján, a „Magyar Katonaújság“ legújabb száma. Érdekes tanulmány ismerteti a vízellátás jelentőségét az északafrikai harcokban. Sok szöveg- és képriport, időszerűség, képes melléklet egészíti ki a legújabb számot, amelynek ára változatlanul tíz fillér. Kapható mindenütt. Marton Áron püspök kilenc szerpapot szentért Kolozsváron Kolozsvár, március 28. Még zászlódíszben áll a város, mely Mátyás király félezeréves születési jubileumát ülte. Remek nemzeti liturgia volt a világ legpompásabb lovasszobra előtt. Mátyás az igazságos, mintha bronzba öntött történelmi mérleg volna, úgy áll a nyeregben s a mérleg nyelve a vízszintesen tartott kard! Szeme délre néz. Onnan jött át Erdély rajongva szeretett katolikus püspöke, Márton Áron, hogy magyar tájakon élő közel háromszázezer hivét meglátogassa, s bennök s papjaiban a krisztusi hitet megerősítse. Ezen a reggelen a katolikus világban a római szent Lőrinc szerpap temploma a Stáció, aki vértanú halált halt lassú perzseléssel szegény híveiért, akiket holtáig gondozott. Az ember elámul az akaratlanul adódó történelmi találkozások felett, melyekben egybefonódnak történelmi események, emlékezések, hagyományok! Ezen a reggelen szerpappá érett kilenc erdélyi ifjú, köztük nyolc a Székelyföldről, s egy innen Kolozsvárról való. Ez már régi szokás itt Erdélyben, hogy Csíkmegye adja a katolikus papok zömét. Onnan való négy, de képviselve vannak Gyergyó, Háromszék, s Udvarhelyszék is. Gyönyörű magyar nevek ezek az új lőrincfiak: András István, Baricz Dénes, Bors Ferenc (a kolozsvári), Dukát József, Erőss Lajos, Orbán László, Fálffy József, Szilágyi István és Tompa Ferenc. Bennek Gyergyóalfalu, Tusnád, Bárót, Bözödujfalu azon székely községek, melyek a legtöbb levitát adják egyházuknak. Van ott gyermek bőven, telik a családokból papnak, tanítónak, jegyzőnek, vasutasnak s marad még az ősi rögök művelőjének s favágónak is elég! A római katolikus teológia csak harmadéve van Kolozsváron, a legifjabb az itteni patinás nevelőintézetek között. De magával hozta évszázadait, kultúráját, fajszeretetét, magyar egyházias érzéseit, s a nagy magyar összefogás iránti immár veleszületett erényeit. A most diakónussá szenteltek csak két évet töltöttek a gyulafehérvári várban, ők már harmadéve tiszta magyar szellemben nevelődnek. Velük jöttek tanáraik, akik nemcsak a jogfolytonosságot képviselik, hanem a lelkifolytonosságot ápolják: Péter Antal dr., Szentiványi Róbert dr., Baráth Béla dr., Faragó Ferenc dr., Dávid László dr., Erőss Alfréd dr. mind súlyban gazdag erdélyi teológusnevelők, akikhez itt csatlakozott a köztiszteletben álló Veress Ernő lelkiigazgató. Ez volt az első alkalom, amikor a volt kolozsvári plébános s a megszállási években az erdélyi magyar összefogás nagy papjának kezéből vehette kilenc ifjú a diakonátust. Vele vették püspökük lelkét, ragyogását, buzgóságát, hősi munkavállalását azon a poszton, ahová Isten állítja őket, mert tőle tanulják, lelkekbe égetik a püspöki jelszót: „Soha semmi munkát el nem hárítok magamtól!“ BEJÖD TIBORC dr. — köszönetnyilvánítás. Köszönetet mondunk mindazoknak, kik felejthetetlen drága jó férjem, és apánk temetésén résztvettek és a fájdalmat enyhítették. A Deésy-család. — A Hitel márciusi száma. A Hitel márciusi számának vezető helyén Albrecht Dezső a magyar hivatásról ír. Gondolatai két tételben foglalhatók össze: „A magyarság mint állam nem nyugodhat bele abba, hogy másokhoz alkalmazkodjék, hanem az európai rend és biztonság érdekében a Kárpátmedence népeit kell szilárd egységbe fognia, s olyan államrendszert kialakítania, mely a föld és a lélek adottságaira épül. Mint ősi műveltséghordozó nemzet pedig nem vállalhatja az európai kultúrát." Deér József közöl hatalmas tanulmányt az állam és a nemzetiségek viszonyáról a régi Magyarországon, majd László Dezső érdekes okfejtésű cikke következik „Hatalom és erkölcs“ címmel, végül Oberding József György ismerteti a bánsági telepítéseket Mária Teréziától a múlt század végéig. Külön érdekessége e számnak az a vitacikk, melyet Ottlik Iászló írt válaszképpen azokra a támadásokra, amelyek Bárdossy Lászlónak a Hitelben közzétett „Két világ között“ című tanulmányát érték. E terjedelmesebb közleményeket a szemle-cikkek egész sora egészíti ki. Ezek közül kiragadjuk a következő elmeket: A nemzetnevelés kérdése folyóiratainkban. Az európai kereszténység megújhodása, Nemzetiségi középiskoláink. Néhány elvi és gyakorlati szempont az iskolánkivül a népműveléshez, Kolozsvár 1942. évi népmozgalma.. . A magas színvonalú nemzetpolitikai szemlét Al brecht Dezső, Kékl Béla, Venczel József és Vita Sándor szerkesztik. Megjelenik minden hónapban egyszer. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kolozsvár, Mátyás király tér 5. I. — A Termés Irodalmi estje. A Kolozsvári Magyar Diákok Szövetsége vasárnap este, a Mátyás király Diákház dísztermében „Termés“ irodalmi estet rendezett. Az Irodalmi est közönsége nagyobbára egyetemi hallgatókból állott. Az esten Kiss Jenő mondott bevezető szavakat, Varró Dezső verseiből adott elő, Jékely Zoltán egyik novelláját olvasta fel, Budaházi Fehér Miklós, Bálint Dezső és Nagy Ilonka, a kolozsvári Nemzeti Színház koncertmesterei Kodály Zoltán két hegedűre és mélyhegedűre írt Szerenádját adták elő, Bözödi György elbeszélését olvasta fel, Sallai Kornélia, a kolozsvári Nemzeti Színház tagja és Jancsó Adrienne fiatal erdélyi költők verseiből adtak elő, Asztalos István elbeszélését olvasta fel, Horváth István két versét szavalta el, Szabady István operaénekes Endre Béla zongorakíséretével a Háry Jánosból énekelt két dalt, végül pedig Szabédi László mondott el két verset. — Halálozás. Özv. László Albertné, szül. Szyllaba Klára, Székelyudvarhelyi város néhai főjegyzőjének özvegye, életének 73. évében, özvegységének 8. esztendejében rövid szenvedés után elhunyt. Kortársunk László Béla, a MTI kolozsvári kirendeltségének belső munkatársa édesanyját gyászolja az elhunytban, özv. László Albertnét március 31-én délután 3 órakor temetik a Házsongárdi temető halottasházából. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja. A Szabadegyetemi Előadások sorában a legközelebbi előadást dr. Tury Sándor Kornél egyetemi ny. rendes tanár tartja „A vallás és a vagyonjog kapcsolata“ címmel a Központi Egyetem aulájában, folyó hó 30-án délután 6 órakor. Az előadásra az elnökség ezen az útón is meghívja az érdeklődő közönséget. AZ ERDÉLYI MÚZEUM EGYESÜLET mély megsetődéssel jelenti, hogy két évtizeden át volt pénztárosa. • ♦ Szálló Mhárton iránti igazgató folyó évi március hó 27-én este 10 órakor szívszélhüdés következtében életének 50. évében hirtelen elhunyt. Temetése március hó 30-án (kedden) d. e. 12 órakor lesz a református egyház szertartása szerint a köztemető nagykápolnájából. Szaktudásával Szabó Márton az Erdélyi Múzeum-Egyesületnek a két évtized legnehezebb éveiben is halkhangú, de kitartó, önzetlen munkása volt. EMLÉKÉT AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET KEGYELETTEL ŐRZI. Kolozsvár, 1943. március hó 28. AZ ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET ELNÖKSÉGE ÚJDONSÁG 25 erdélyi elbeszélés. Kapható minden könyvesboltban. Ara 6.80 P. Levente-élet a szamosujvári járásban A Levente Központ vitamin-tápszert küldött a szamosujvári járás leventéinek, melyet már ki is osztottak a szegénysorsú és gyönge testalkatú leventék között. * Az ormányi levente-lányok Várady Lajosné levente-vezetőnő irányításával tollat gyűjtöttek és az összegyűjtött tollat beszolgáltatják a kolozsvári Vöröskereszt kórháznak, ahol azt párnák készítésére fogják felhasználni a sebesült katonák részére. * Április 7., 8. és 9-én a kihirdetett vasnapok keretében Szamosújvár és a járás területén a leventék vasgyűjtést rendeznek. • Megszűnt a földadó- és a sözmunka-térítés A Hivatalos Lap vasárnapi száma közli a m. kir. minisztérium 1260/1943. M. E. sz. rendeletét a földadó- és közmunkamegtérítés megszüntetéséről. E rendelet értelmében 1943 január elsejétől kezdve sem a földadó, sem a közmunkaváltság megtérítésének nincs helye. * A bánffyhunyadi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóságtól. 3773.1942. tkvi. szám. Árverési hirdetmény kivonat. Dr. Bölöni Zoltán zilahi lakos végrehajtatónak Pap Gábor bánffyhunyadi lakos végrehajtást szenvedő ellen indított végrehajtási ügyben a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. LX. t.-c. 144. 146. és 147. §-a értelmében a végrehajtási árverést 524 P. 46 fill. tőkekövetelés, ennek 1934. évi április hónapjától járó 3 százalékos kamata, 428 P. 71 fill, eddig megállapított per- és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 319. 40 fill. költség, továbbá a csatlakozottnak kimondott tőkekövetelése és járulékai behajtása végett a Bánffyhunyad községben fekvő s a bánffyhunyadi 319. sz. tikvben A+ rsz. 7513/1/b/3. hrsz. rét Csorgórét 192 négyzetel, 2. rsz. 7507/2/3. hrsz. szántó Csorgórét 223 négyzetől, 3. rsz. 7507/3/1. hrsz. szántó Csorgórét 224 négyzetől, a Pap Gábor tulajdonát képező ingatlanokra 3030 P. kikiáltásban elrendelte. A telekkönyvi hatóság az árverésnek a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségeiben (Király utca 8. szám fszt. ajtó megtartására 1943. évi április hó 23. napjának déli 11 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t.-c. 150 §-a alapján megállapítja. Az árverési feltételeket a hivatalos órák alatt a telekkönyvi hatóságnál (Király-utca 8. szám fszt. ajtó) és Bánffyhunyad város polgármesterénél tekinthetők meg (1881. LX. t.-c. 147. §. g. pontja). 1. Az árverés alá eső ingatlanokat a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet (1908. LXI. t.-c. 26. §.) Bánffyhunyad, 1942. évi december hó 24. napján. Dr. Issekutz János s. k. kir. járásbiró. Kiadmány hiteléül: Bokor Katalin* kifldet