Keleti Ujság, 1943. június (26. évfolyam, 123-144. szám)
1943-06-01 / 123. szám
A VILÁG TÜKRE A berlini Nemzeti Könyvtárban kisebb ünnepség keretében most iktatták be munkájukba azokat a volt francia hadifoglyokat, akik képzettségüknek megfelelően értékes munkát tudnak kifejteni. Francia tisztek tulajdonképen már 1941 óta dolgoztak a levéltárban, amikor is önkéntesen felajánlották szolgálataikat. Számukat újabban csak kiegészítették. Francia irodalmárok mellett könyvkötők is kaptak beosztást. Munkakörük könnyítése mellett legutóbb lehetővé tették számukra, hogy hetenként saját munkájuk és tanulmányaik érdekében is néhány órát szakítsanak maguknak.»• A római Nemzetközi Mezőgazdasági Intézetben 1948 májusában első alkalommal élnek össze a kontinens dohánytermelő államainak képviselői, hogy Európa dohányellátásának kérdését részletesen megvitassák. A megbeszélésekre Németország, Magyarország, Belgium, Bulgária, Románia és Spanyolország jelentette be részvételét. Több technikai és gazdasági kérdés kerül majd megvitatásra, mindenekelőtt pedig az európai dohányprodució háború alatti szabályozása lesz a megbeszélés tárgya. Európa dohányszükségletét a jelenlegi évi 190.000 tonnával nem lehet teljesen fedezni. A római megbeszélések célkitűzései tulajdonképen ezen a helyzeten szeretnének változtatni. * A vallon légiót, amely 1941 őszének kemény harcai óta mindig derekasan megállotta helyét a bolsevizmus elleni küzdelemben és hónapról-hónapra növekvő számban jelentkező önkénetesekkel egészíthette ki számát, legutóbb brigáddá építették ki és „Vallónia önkéntes brigádja“ nevet nyert. * A Német Munkafront rendezésében az egyik Niederdonau-i hadfelszerelési üzemben ünnepi estet rendezett, amelyen töbhs®áz bolgár munkás vett részt. A hivatalos birodalmi megbízott üdvözlő szavaiban megelégedéssel állapította meg, hogy a bolgár nép is jelentős mértékben kiveszi részét az európai újjárendezés hatalmas munkájában. A fellépő bolgár művészek táncait és népdalait óriási lelkesedéssel fogadta a munkásság. Tanfolyamot rendeznek Kolozsváron az önálló kereskedők és segédek részére Kolozsvár, május 31. A közeljövőben, a Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére, kereskedői közigazgatási tanfolyam kezdődik Kolozsváron. A tanfolyamon a kereskedőket szakszerűen tájékoztatják az őket érdeklő különböző törvényes rendelkezések és más időszerű kérdések felől. A tanfolyamon, amelynek részvételi díja egy pengő, nemcsak az önálló kereskedők részvétele kívánatos, hanem a kereskedősegédeké is, mert rendszeres látogatás esetén tanfolyambizonyítványt is igényelni lehet s azt adandó alkalommal fel lehet használni. Azt, hogy milyen nagy jelentőséget tulajdonít a kereskedőtársadalom a tanfolyamnak, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy eddig már az alábbi tekintélyes kolozsvári kereskedők jelentették be részvételüket a tanfolyamra: Szakáts Lajos dr., Warga András, Hallak Dezső, Lehőcz József, Schuster Viktor, ifj. Szele Márton, Leitersdorfer Sándor, Hienz Vilmos, Platsintár Lukács, Platsintár Endre, Ruck Ferdinand, Schäfer László, vitéz Selmeci Lajos, Papszt Gyula, Babcsák Gerő, Poszler József, Király János, Lőrinc Béla, Makkai Ernő, Poszler László dr., K. Balázs Gyula, Kozák István. A jelentkezők a tanfolyam részvételi díját Jancsó Sándor főtanácsosnál fizethetik be. (Városháza, számvevőség).1 . A Kereskedelmi és Iparkamara felhívja mind az önálló kereskedők, mind a kereskedősegédek figyelmét arra, hogy ragadják meg a ritkán kínálkozó alkalmat. Június 2-án kezdődnek meg a dési könyvnapok Dél, május 31. Désen június 2-án, 4-én és 5-én tartják meg hivatalosan a könyvnapokat. A könyvnapok megrendezésére felkért Bányai Ferenc vallástanár az előkészületeket már meg is tette. Június 2-án délelőtt 11 órakor a főtéren felállítandó sátornál ünnepélyes műsor pereg le. Hencze Béla dr. gimnáziumi igazgató méltatja a magyar könyvnapok jelentőségét, majd szavalat és a „Himnusz“ eléneklése következik. A könyvsátorban a népi írók és a szamosmenti költők műveit fogják árusítani. Ez lesz az első könyvnap Désen s ezért érthetően nagy iránta az érdeklődés. 4 Országszerte kegyelettel áldoztak az ezeréves haza védelmében elesett hősök emlékének Budapest, május 31. A Magyar Távirati Iroda jelenti: Budapest székesfőváros az ezeréves haza védelmében elesett hősök tiszteletére vasárnap délelőtt emlékünnepet rendezett a Milleneumi-oszlop előtt lévő hősök emlékművénél. Tíz órakor érkezett meg a Hősök terére Magyarország Kormányzójának képviselője, vitéz Szombathelyi Ferenc vezérezredes, a honvédvezérkar főnöke és elhelyezte Magyarország Kormányzójának hatalmas koszorúját az emlékműre. Utána díszfelvonulás volt. Ullein-Reviczky Antal beszédet mondott a Hősök Napján lezajlott nagyváradi tűzharcos disztáborozáson Nagyvárad, május 31. (MTI) Az Országos Tűzharcos Szövetség vasárnap Nagyváradon disztáborozást rendezett. Az ünnepségen Ullein-Reviczky Antal rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, sajtófőnök, az Országos Tűzharcos Szövetség társelnöke mondott ünnepi beszédet. — Bajtársaim! Van-e nemzet, amely méltóbb arra, hogy a Hősök Napját ünnepelhesse, — mondotta többek között — mint a magyar. Mi az a hősiesség? Egy ideális eszme. Az ideális eszmék között a legideálsabb, a hazaszeretet eszméjének szolgálatába állítani minden anyagi és erkölcsi erőt, ha kell az életet is feláldozni a hazaszeretet oltárán. — Mindenekelőtt kell, hogy egy ideális eszme legyen, ami utat mutat. A magyar történelemben ez az ideális eszme maga az átélt ezer esztendő. Már a honfoglalás idején is, amikor mi nem rabolni jöttünk, mint más népek, hanem hazát építeni, a magyart akkor is egy eszme hajtotta, a hazaszeretet eszméje. Mi megszereztük ezt a hazát, de nem vettük el senkitől, mert szervezett állam akkor itt nem volt. Az elsőt a magyarság alapította. Amikor ez megtörtént, a magyarság belátta hivatását, hogy neki Európában kell élnie. Hozzáidomult Európához s Róma felé vetette tekintetét. Mihelyt felvette a kereszténységet, a nyugati civilizáció önfeláldozó harcosává, lett. A Kárpátok gerincén álltunk miért. Amíg a magyar ott állt, természetesnek tartottuk, és Európa is természetesnek tartotta, azért, vagyunk ott, hogy védjük Európát. Amikor a trianoni időben 20 esztendeig mások álltak a Kárpátok gerincén, akkor viszont természetesnek tartották azt, hogy Európának meg kell védeni őket. Bajtársak! Mi a Nyugatot védtük. Mivel fizetett a Nyugat? Elnyomással, üldözéssel, lenézéssel. A magyarság, amely Nyugat-Európát védte keletellett, a szabadság és a függetlenség, előharcosává vált. A magyar soha sem nyomott el senkit. Szabadságharcot a magyar senki ellen sem folytatott, szabadságharcot csak a magyar folytatott az őt elnyomók ellen. Mi akkor is, amikor a trianoni gyásznapok fennálltak, megőriztük gerincünket. Nem kellett volna más, mint egy kis lemondás és az európai helyzethez való alkalmazkodás és minden anyagi előnyünk meg lett volna, amit a nagy, hatalmas államok nyújthattak. A magyar azonban minden számításra egy mondattal felelt, amely három szóból állt: „Nem! Nem! Soha!“ Nincsen nemzet Európában, amely ezt a „Nem! Nem! Soha“-t magából ki tudta volna termelni amely fenntarthatta volna az ellenállásnak ezt a nyakas ősi szellemét, amelyet mi fenntartottunk. Ne azon gondolkozzunk, mit az a holnap, milyen lehetőségei vannak a szerencsének, vagy balsorsnak. Azon gondolkozzunk, hogy olyanok legyünk, mint :A múltban voltunk és akkor bármit hoz a holnap, megálljuk helyünket, amint megálltuk a múltban. A beszédet a közönség hosszantartó lelkes tapssal fogadta. A dísztáborozás után bajtársi ebéd volt. Ullein-Reviczky Antal sajtófőnök a délutáni gyorsvonattal visszautazott Budapestre. Külön műsor a bolgár rádióban Szófia, május 31. (MTI) Szombaton este a magyar Hősök Napja alkalmából a bolgár rádió különműsort közvetített. A műsor elején Szmeonov tartalékos ezredes, a bolgár tartalékos tisztek egyesületének és a katonai érdemrendek tulajdonosai legfelsőbb takácsának elnöke ismertette a magyar nemzeti ünnepjelentőségét. A beszéd elhangzása után a szófiai rádió a Rákóczi-indulóval fejezte be különműsorát. Battacsony, Balatonfüred, Csopak és Balatonmelléki BOROKAT ajánl, közvetít és megbízásból vásárol, szül mustot is. DÖME LAJOS t BORBÍZOMÁNYOS, BALATONFÜRED Wawabit 15. A kolozsvári ünnepségek Kolozsvár, május 31. A város lakossága bensőséges lélekkel, de nemes egyszerűséggel ünnepelte meg a Hősök napját. A város az ünnepi alkalomra zászlódíszt öltött. Délelőtt a felekezetek templomaiban ünnepi istentiszteletet tartottak, amelyen a hatóságok fejei is megjelentek. A hagyományos emlékünnepélyt a Hősök temetőjében tartották meg, ahol már jóval az ünnepség megkezdése előtt megjelentek a különböző hatóságok, intézmények, testületek, egyesületek és iskolák küldöttségei- A város felett egyre tornyosuló esőfellegek nem rettentették el a közönséget, hogy lerójja kegyeletét a hősök emléke előtt. A Hősök emlékműve körül gyönyörű látványt nyújtott a magyar nemzeti lobogók erdejében a szövetséges nemzetek, finn, német és olasz nemzet színei. Pontosan 11 órakor érkezett meg az ünnepség színhelyére vitéz lefő dalnoki Veress Lajos altábornagy, hadtestparancsnok. A Himnusz hangjai mellett ellépett a kivezényelt díszszázad előtt, majd megkezdődött az ünnepség. A katonazenekar újból eljátszotta a Himnuszt s a többezer főnyi közönség a közben megeredt esőben feszes vigyázban, kalaplévévé hallgatta a nemzeti imádságot. Ezután Nagy Zoltán unitárius főlelkész mondotta el ünnepi beszédét. Hagyomány, hogy minden évben más felekezet lelkésze mondja az ünnepi beszédet a Hősök ünnepén s ezzel jelképezi, hogy amikor a nemzetről van szó, nincs felekezeti megoszlás, csak magyar és csak magyar van . .. Az unitárius főlelkész emelkedett szellemű beszédében hangsúlyozta, hogy a kolozsvári temetőben nyugvó 1630 hősi halott példát adott a jövő nemzedéknek az áldozatkészség és a vitézség erényére. A ritai nemzedéknek meg kell erősítenie a dicső hősök példáját, mert csak így lehet biztosítani a jövendőt és valóra váltva a magyarság nemzeti eszméit. A beszéd után egy levente drámai hatással szavalta el a „Feltámadunk“ című megindítóan szép költeményt, ezután következett a hősi emlékmű megkoszorúzása. Az első koszorút, a honvédség koszorúját vitéz lefő dálnoki Veress Lajos altábornagy helyezte el az emlékműre, majd utána a német és olasz konzul, az olasz-német tisztibizottság koszorúját helyezték el. A Kolozsváron üdülő finn sebesült tisztek gyönyörű babérkoszorút helyeztek az emlékműre. A város koszorúját Inczédy-Joksman Ödön dr. főispán és Vásárhelyi László dr. polgármesterhelyettes, a vármegye koszorúját Inczédy- Joksman Ödön dr. főispán és Szász Ferenc dr. alispán helyezték el. Ezután sorban a Vitézi Szék koszorúját helyezték el, majd a rendőrtanosztály koszorúját Boross Andor főfelügyelő tette le az emlékműre A továbbiak során a hadirokkantak, tűzharcosok, leventék, Székely Hadosztály, cserkészek, Ipartestület, Baross Szövetség koszorúzták meg a hősi emlékművet. A kolozsvári középiskolák koszorúját két leány- és két fiútanuló helyezte el. Ezután a MÁV, a Györgyfalvi menekültek, Székely Alkalmazottak Egyesületének, Házfelügyelők stb. koszorúit helyezték el. Az ünnepségre egybegyűlt közönség a szakadó eső ellenére végignézte a kegyeletes, néma aktust s csak akkor oszlott szét, amikor a Hiszekegy áhitatos hangjai után diszmenetel befejeződött az ünnepély. A diszmenetben előbb a honvéd diszszázad. 1943. JÚNIUS 1 Június elején NYÁRI gyors- és gépírótanfolyam kezdődik kezdőknek és ha adóknak Volberth Éva gyors*, gépíró, és szép- s író szakiskolájiban . Beirafkozdsok mindennap d. e. 9—11, d. u. B 3—8-ig. Kossuth bajos-u. 5. Telefon : 18-| majd a rendőrtanosztály puskás díszszázada, végül a leventék vonultak el a hatóságok fejei előtt. A hősök temetőjében lejátszódott kegyeletes ünnepség előtt a kolozsvári leventék áldoztak a hősök emlékének. A Kolozsvári Leventeegyesület irányítása mellett kegyeleti váltófutóversenyt rendeztek, amelyen 14 leventecsapat vett részt 168 versenyzővel. A versenyre jelentkezett leventék reggel nyolc órakor a református kollégium udvarán gyülekeztek, ahonnan teherautókon vitték ki őket a szamosfalvi 1848—1849-es szabadságharci emlékműhöz. Az emlékmű megkoszorúzása után elindult a verseny. A versenyzők 15-szörös váltás után érkeztek meg a Mátyás király térre, ahol a befutó leventék megkoszorúzták Mátyás király szobrát, majd Domby Imre levente szavalata után vitéz Borsiczky Imre őrnagy átadta az első hat helyezett csapatnak az érmeket. A Kormányzó Ur fából faragott lovasszobrát, a Horthy Miklós-vándordíjat, az Unitárius kollégium csapata nyerte. A díjkiosztás után a leventecsapatok díszmenetben vonultak el elöljáróik előtt. J^a/mp^T&mSr 300—2000 KISGAZDA gyűl össze Désen az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület június 19-én és 20-án lezajló közgyűlésére, amelynek előkészületei serényen folynak. Eredetileg tíz-tizenötezer résztvevőre számítottak, de a mai közlekedési, élelmezési és elszállásolási viszonyok mellett erre a rendezőbizottság nyugodt lélekkel nem mert vállalkozni. A közgyűlés így is nagyszabásúnak és magyar szempontból rendkívül fontosnak ígérkezik. * SZÉK NAGYKÖZSÉG ma már országos hirű ősi magyar népénekeit viaszlemezre vették, népi táncait pedig országosan megcsodálták. Ez az elszigetelt nagyközség a magyar hagyományok biztos őrzőjének bizonyult. Most terv merült fel egy album kiadására, amely képben és írásban ismertetné Szék nagyközséget s igy népi értékeit átmentené a jövőbe. A „TÖREKVÉS" a dési magyar közművelődési egyesület a megszállás éveiben áldozatos munkával szolgálta a magyar kultúrát. Id. Sztojka László elnök irányításával voltaképen ez az egyesület indította el Désen a román bevonulás után a dermedtségbe ájult magyar életet, amikor a legkétségbeesettebb napokban a vármegyei színház deszkáin magyarul szólalt meg a műkedvelő előadásokon. Felszabadulásunk után az egyesület új vezetőséget kapott, amely néhány nagysikerű rendezvényével folytatta a múlt hagyományait. Miután azonban tagjai szétszóródtak és anyagi alapja nem volt az egyesületnek, a lendületes munka alábbhagyott. Most a kultuszkormányzat érdeklődött az egyesület iránt és remény van arra, hogy az egyesület olyan anyagi támogatást kap majd, hogy megvalósíthatja terveit. — A „Magyar Katonaújság“ legújabb száma a Hősök Napja alkalmával hosszabb vezércikkben emlékezik meg nemzetünk sokszázezer hőséről, akik esküjükhöz híven a legnagyobb áldozatot hozták hazánkért és érettünk — az életüket adták azért, hogy megváltsák egy új, boldog életre Szent István országát. Ezenkívül érdekes riportok, gazdag képanyag teszi a tizenkétoldalas, színes képes mellékletet „Magyar Katonaujság” legújabb számát legtartalmasabb hetilapjaink egyikévé. Ára változatlanul 10 fillér. FERENC JÓZSEF | KESERŰVÍZ