Képes 7, 1986. augusztus-december (1. évfolyam, 19-36. szám)
1986-11-22 / 33. szám
új életet — ez még nyitott kérdés. De már csak rá tartozik. Szemetek a kutyával, közben újra és újra csöngetek. Hiába, persze. A tanácson azt is mondták: hetekig nem mozdul ki. Most arra gondolok, ha ez a szép állat beszélni tudna! Mennyi mindent elmondana! Vajon ő védené vagy vádolná a gazdáját? TIZENHÁROM év HUZAVONA Horváth Mihály, a szomszédos székhelyközség, Felsőcsatár közös tanácsának elnöke azzal fogad, hogy a látszat ellenére nincs belefásulva ebbe az ügybe, csak nagyon elege van az idestova tizenhárom éve tartó huzavonából. — Hogy elölről kezdjem — ül le az íróasztala mögé —, 1968. őszén került a doktor Pornóapátiba. Nógrád megyéből jött és talán a hatodik munkahelye volt ez. Elváltként, egyedül érkezett, de hamarosan megjelent az élettársa is, akit azóta is orvosírnokként foglalkoztatunk. Az első évek lényegesebb „esemény” nélkül teltek. 1973-ban kezdődtek a bajok, amikor a gyógyszertár hat hónapra visszamenőleg vizsgálatot indított egy bizonyos gyógyszerre (kétcsillagos élénkítőszer, melynek mellékhatásaként kábítószerhez hasonló gyógyszer-függőség alakul ki — ezért nem írjuk ki a szer nevét. E. É.), hogy kik kapták. Az derült ki, hogy a pornóapáti doktor körzetéből névleges betegeknek írták ki, vagyis a gyógyszert saját céljára vette át. Amikor ez a vizsgálat elindult, az orvos egyszerűen beteget jelentett. Ekkor a járási tanács egészségügyi osztályának vezetője fegyelmit javasolt ellene. Az eredmény: fegyelmi elbocsátás egyéves felfüggesztéssel. Ezt helyben hagyta a munkaügyi bíróság, de az orvos fellebbezésére a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte őket. Ennek határozata enyhített a korábbin, s csupán hat hónapig havi száz forintos bércsökkentéssel sújtotta. Közben múltak a hónapok, az évek. Berencsi doktor minden évben minimum két hónapot betegszabadságon töltött.. . LAKAT MÖGÖTT — A Tanács szervezeti és működési szabályzata előírja — folytatja a tanácselnök —, hogy az orvosok ötévenként kötelesek beszámolni a testületnek munkájukról. A pornóapáti orvos e kötelességének sem tett eleget. Nemhogy a tanácsra nem ment be, hanem amikor kimentek hozzá, egyszerűen eltávozott. A tanácson azt sem jelentette, mikor rendel tulajdonképpen? így ellenőrizni sem lehetett. Ugyanakkor a betegek panaszkodtak, hol rendel, hol nem; előfordult, hogy befejezte a rendelést, amikor még sok beteg várt rá. Efféle mulasztásokért, szabálytalanságokért az évek során figyelmeztetést, megrovást, 500 forintos bércsökkentést, végül elbocsátó fegyelmit kapott. Másik orvost mindmáig nem tudtunk a községbe hozni, pedig lett volna négy jelentkező is — de hát nem volt lakás. Szükséglakást is felajánlottunk Berencsi doktornak, de nem fogadta el. Jogilag „rosszhiszemű jogcím nélküli lakáshasználó”, a határozat óta. Az utóbbi öt évben a lakbért is csak bírósági úton tudtuk behajtani. — Egyáltalán: van rendelés Pornóapátiban ? — A doktor elbocsátása óta Szombathelyről jár ki helyettes orvos. Hetente egyszer. Az orvosi rendelőnek a lakásba vezető ajtaját lezártuk, vaspánttal lelakatoltuk. Csak kívülről lehet bejutni. Sokezer forint értékű orvosi műszer is nála van, például az EKG-készülék, a készenléti táska. Ezt is csak bírósági úton tudjuk majd visszaszerezni tőle, ami nem kis időbe telik, így az új orvosnak majd újat kell vennünk. BEZÁRKÓZVA A farkaskutya körmei halkulva kopognak a veranda kövén, ő is elindul az ajtó belső oldalán, ahogy látja, hogy távozom. Hiába nézek vissza, a sűrűn elfüggönyözött belső ajtó útját állja a tekintetnek. Csak a veranda szélén száradó férfizoknik jelzik: laknak a házban ... Már lent az utcán, a ház előtt mosolygós, magas asszonnyal futok össze. A védőnő. — Nem, nem nyilatkozom! — borul el rögtön az arca, amikor faggatni kezdem. — Tizennyolc évig eleget nyeltem miatta ... És máris elszalad. Elindulok a község főutcáján azzal a reménynyel, hogy legalább a doktor volt betegei közül valakivel szót válthatok. Ez sem sikerül. A házak és a szájak egyaránt bezárulnak előttem. Végül egy nénike csak megszán, hirtelen utánam kiált: „Tudja, kedves, itt mindenki csak azon imádkozik, hogy ne legyen beteg .. Egy kertben ásó fiatalember úgy néz rám, mint aki soha nem hallott községe orvosáról. „A, nem, én semmit... A szüleim talán, de ők nincsenek itthon ...” Biciklit toló idős bácsi kerül elém. — Én kérem Szombathelyre járok orvoshoz... Ismerőse lép hozzánk. — A doktorról én sem mondhatok semmit. . . Folyik csak itten a cécó, ki érti ezt? Mi nem. De nem is érdekel igazán bennünket. Nekünk csak orvos kellene. Vagy ő, vagy más. Az mindegy. De kell! — Úgy bizony — bólogat a másik. — Most aztán se ő, se más. Nagy baj ez nekünk. Csak mi iszszuk meg a levét ennek az egésznek ... A tanácselnöktől később megkérdezem , hogyan lehet az, hogy senki sem akar semmit mondani az orvosról. Szerinte az emberek még mindig félnek. Azt hiszik, visszatér, s akkor bosszút állhat azokon, akik ellene vallottak, a neki kiszolgáltatott betegeken. Hihető, hogy félnek a pornóapátiak, hiszen függtek tőle. Panaszkodtak ők egymásnak, meg a tanácson is, de már hivatalos jegyzőkönyvet felvetetni — például arról, hogy délelőtt 11-kor kihívták egy súlyos beteghez, de ő csak másnap este 7-kor ment el —, azt már nem vállalták. — Szakmailag hogyan végezte a munkáját Berencsi doktor? — Nekem nem feladatom megítélni — válaszolja a tanácselnök. — A szakmai felügyeletet a városi főorvos látja el. A helyi tanács csak a munkáltatói jogokat gyakorolja, ennek megfelelően jártunk el az orvossal szemben is. Berencsi doktor szakmai munkájával szemben azért nemigen lehetett kifogásuk a falubelieknek, hiszen másként aligha tudott volna a községben több száz aláírást gyűjteni maga mellett. PATT A Vas megyei Tanács egészségügyi osztályának vezetője, dr. Molnár László főorvos a megyei pártbizottság közelmúltban tartott ülésén többek között arról beszélt, hogy az egészségügyben sok vitára okot adó kérdés a helyi tanácsok, mint munkáltatók és a körzeti orvos viszonya. Több helyen előfordul, hogy a munkáltatók nem mernek kellő szigorral fellépni a körzeti orvos ellen. Nos, Horváth Mihály tanácselnök „kellő szigorral” lépett fel a sorozatos munkahelyi mulasztásokat elkövető körzeti orvossal szemben. Végül bírósági tárgyalások hosszú sora szentesítette a tanács felmondását. De tizenhárom évig — mindmáig — nem tudta a tanácselnök az előállott patthelyzetet megoldani. Berencsi doktor szándékairól pedig senki nem tud semmit. Nyugdíjba mennie korai volna, talán egy új állásra vár, egy másik falu hívására, ahol szintén orvosra várnak az emberek ... EÖRY ÉVA Horváth Mihály tanácselnök s