Képes 7, 1989. május-augusztus (4. évfolyam, 18-34. szám)

1989-06-10 / 23. szám

budai Vár felvétetett az UNESCO világörökség-listájára. Eszerint az államnak kellene gondoskodnia a felsorolt problémák megszünteté­séről. Amíg ez nem történik meg, mindhiába nézegetjük a Vár most elkészült rendezési tervét... Ké­rem, feltétlenül írja meg, hogy a budai Vár nem elszórt, feltáran­dó objektumokból áll. Hiszen az egész terület egyetlen kuriózum, amit minden lehetséges módszer­rel kutatni és óvni kell. Abszur­dum, hogy nincs védve régésze­tiig, csupán egyes részeit nyil­vánították védettnek, azokat is csak műemléki szempontból. „Egyszerű, uram bocsa’ szürke embereket szólíts meg!” — jut eszembe a szerkesztő kérése, ami­kor meglátom Avar Istvánt, amint bevásárlócekkerét lóbálva kilép a­­közértből. Állát kissé elő­refeszítve hallgatja, milyen cél­ból járom a Várat immár napok óta. Letelepedünk egy­­padra, a Mátyás-templom és a lakása kö­zötti kis téren. Szépen, mondhat­ni választékos modorban szapul­­ja a hon stupid fantomjait. A megnevezhetetlen felelősöket. A közömbös, éppen ezért tisztesség­telen ügyintézőket, a bitang szak­­ t

Next