Képes Európa, 1996. július-szeptember (5. évfolyam, 27-38. szám)

1996-07-31 / 31. szám

E HÉTEN ÜNNEPLI DR. BALÁZS BOGLÁRKA - Gyönyörűen alliterál a neve. Ho­gyan kapta ezt a különleges kereszt­nevet? - 1937-ben megjelent egy rózsa­színű füzet: Magyar gyereknek ma­gyar nevet adjatok! - szólította fel a szülőket. Szüleim ebből nézték ki a nővérem nevét - Enid Rékára keresz­telték­­, és én így lettem Boglárka Csilla Piroska. Kicsi koromban azt mondták az ismerősök, ha orvos le­szek, nevet kell változtatnom, mert mi­lyen rosszul hangzik, hogy dr. Balázs Boglárka! Ezért néhányan tízéves koromban elkezdtek Csillának szólí­tani, de abbahagyták, mert nem tud­tam hallgatni rá. Családom, betege­im Boginak becéznek, és már régóta mindig a Balatonon ünneplem a Bog­lárka-napot a családdal. Az ünnepi ebéd általában angol lecsó sült hús­sal, rizzsel, a sógornőm süteményt süt és koccintunk. A betegeim közül so­kan dísztáviratot küldenek vagy hoz­nak a rendelésre egy szál virágot. - Családja zenei beállítottságú. - Lányom, Auth Csilla énekesnő, férjem, Auth Ede pedig zenetanár és zongorista. A lányom az én második keresztnevemet kapta, de nem igazán boldog vele, mert szerinte nehezen mondják ki a nevét - megnyugtattam, hogy majd megtanulják! Auth Ede régen a Bergendy-együttesben zenélt, együtt jártunk fellépni. Helyes fiú­nak tartottam, de már előre sajnáltam szegény feleségét azért, hogy majd úgy fogják hívni: Auth Edéné. Ször­nyű, nem? És én lettem az... 1961- ben ismerkedtünk meg, de csak 69- ben házasodtunk össze; nyolc évig nem volt köztünk semmi. Pár nap alatt döntöttünk a házasságról - ami azóta is működik... - Kicsi korától orvosnak készült? - Igen. Nagybátyám, dr. Kratoch­­vill Ede nagyon híres fül-orr-gégész volt, s olyan ember és orvos, akire mindig felnéztem. Gyerekkoromban többször fájt a fülem, de ő mindig meggyógyított. Háromévesen mond­tam először, hogy felnőttkoromban én is fül-orr-gégész leszek és meg­gyógyítom a fájós fülű gyerekeket. - Először mégis énekesnőként is­merték meg a nevét! - Abban az időben válogatott úszó voltam, de mivel édesapám zeneka­ra, a Balázs Béla szalonzenekar a la­kásunkban próbált, nem volt idegen tőlem a zenélés. Edzőtáborban vol­tam, amikor hallottam a rádió táncze­nei stúdiójának vizsgafelvételeit, és legyintettem, így én is tudok énekel­ni! Viccből írtam is egy levelet a rá­dióba, hogy szeretnék a tánczenei stú­dióba bekerülni. A felvételire majd­nem elfelejtettem elmenni, a társnőim löktek ki a medencéből, én sietve pa­pucsba bújtam, csöpögött a víz a tüsi hajamból, s beálltam a felvételizők sorába. Selyemruhás, kisminkelt lá­nyok társaságában várakoztam, akik között későbbi, menő énekesnők is voltak, bent a teremben pedig Dob­sa Sanyi kísérte zongorán a felvéte­lizőket - egy-két lány néhány taktus után már jött is ki. Elénekeltem a Bar­nabőrű hableányt­­ és felvettek. - Az orvosira viszont nem vették fel azonnal. Kapaszkodó volt addig az éneklés? - Igen, de egy idő után annyi fel­lépésre hívtak, hogy abba kellett hagy­nom a versenyszerű úszást. Szárma­zásom miatt, „osztályidegen gyerek­ként” nem vettek fel az egyetemre - helyhiányra hivatkozva. Aztán a har­madik évben már nem a volt közép­iskolám ajánlott az egyetemre, hanem az Országos Rendező Iroda - mint megbízható, becsületes táncdaléne­­kest! Akkor is maximális pontszámot értem el - és végre felvettek... Utolsó éves voltam az egyetemen, amikor behívattak a dékáni hivatalba, hogy döntsem el: orvos vagy énekes aka­rok-e lenni? Mondtam, hogy orvos, és akkor megkértek, hogy fejezzem be a nyilvános szerepléseket. Köny­­nyű szívvel lemondtam róluk a maj­dani hivatásomért. - Hogyan kezdte az orvosi pályát? - 1969. október elsejétől lettem ki­nevezve a János Kórház fül-orr-gé­­gészetére, de már szeptember köze­pén bent feküdtem a kórházban agy­rázkódással, mert autóbalesetet szen­vedtem... Nagybátyám mondta, ne­héz szakma a fül-orr-gégészet, és ha nem akarom, hogy félretoljanak a fér­fi kollégák, olyasmit kell megtanul­nom, amit más nem tud a szakmában. - Ez lett a foniátria, azaz a hang­­gyógyászat? - Igen. Énekesként magam is küsz­ködtem nehézségekkel a színpadon, főleg, ha kialvatlanul, fáradtan lép­tem fel. Akkor a hangom sem szólt úgy, ahogyan kellett volna. Most má­sok problémáit próbálom gyógyítani - részben hanggyakorlataimmal. Na­gyon rossz hangok is léteznek, né­hány beteg például érthetetlenül be­szél. Idegrendszeri okból is elcsúsz­hat a hang, de gyakori az is, hogy a pedagógusok túlerőltetik a hangju­kat és elromlik a hangképzési tech­nikájuk. Emellett rengeteg olyan be­teget tanítok meg újra emberi han­gon beszélni, akinek nincs gégéje, mert ki kellett venni. -Nem lehangoló ez a feladat? - A gégekiirtottakkal való gyakor­lás egy órán keresztül tart, s az óra vé­geztével nevetve, mosolyogva távoz­nak a betegek. Ez engem is feldob, hi­szen ezek a megtört, elgyötört embe­rek úgy hülyéskednek, mint az egész­séges, gondtalan üzletemberek, ha ki­felé mennek a klubjukból... - Lehetséges, hogy több sikerél­ményt kap ettől a pályától, mint ha még mindig a színpadon énekelne? - Nekem ez az igazi sikerélmény. Épp mostanában gondolkoztam azon, hogy mennyire boldog ember vagyok! Hiszen azt csinálom, amit szeretek, rengeteg a sikerélményem. Családias a hangulat a János Kórházban - hu­szonhét éve minden reggel örömmel megyek be dolgozni! Szeretnek a be­tegeim, Bogi-napon virágot is hoz­nak... Mondhatnám, hogy nem va­gyok boldog? Ugye, hogy nem! Hát, nem is mondom... FEJŐS ÉVA TÁRSASÁGI ÉS CSALÁDI LAP V. ÉVFOLYAM 31. SZÁM V. évfolyam 31. szám • 1996. július 31. KIADJA A GLOBEX PRESS RT. FELELŐS KIADÓ: KAPUVÁRI GÁBOR ELNÖK-VEZÉRIGAZGATÓ_____________ FŐSZERKESZTŐ: KÖRMÖCZY ÉVA_________ FŐSZERKESZTŐ-HELYETTES: KRESZ LÁSZLÓ OLVASÓSZERKESZTŐ: FEHÉR GÁBOR MŰVÉSZETI VEZETŐ: TRIPOLSZKY DÓRA TERVEZŐSZERKESZTŐK: VODNYÁNSZKY ÉVA FODOR ZSOLT KUN LÁSZLÓ FŐMUNKATÁRS: VÁCZY ANDRÁS MUNKATÁRS: HOLLÓS LÁSZLÓ_________ Szerkesztőség: 1122 Budapest, Városmajor u. 13.I. em. Levélcím: 1535 Budapest, Pf. 931. Telefon: 213-0154,213-0159 Fax: 213-0156 LAPMENEDZSER: SCHILLING KOLOS________ HIRDETÉSI IGAZGATÓ: GALÁNTAI PÉTER 1122 Budapest, Városmajor u. 13. II. em. Telefon: 213-0158 Fax:213-0156__________________ NYOMDAI ELŐKÉSZÍTÉS: AUSTRAL GRAFIKAI STÚDIÓ ÜGYVEZETŐ: KADLICSKÓ TAMÁS RÉVAI NYOMDA KFT. 1037 Budapest, Kunigunda u. 68. TERJESZTÉSI VEZETŐ: HŰVÖSVÖLGYI CSABA Telefon: 213-0161________________ HU ISSN 1216-5328_______________ Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlap-előfizetési Irodában (Budapest XIII., Lehel u. 10/A, levélcím: HELIR, Budapest 1900), ezenkívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással a Budapesti Hírlap-kereskedelmi Rt.-nél, a Nemzeti Hírlap-kereskedelmi Rt.-nél és a regionális részvénytársaságoknál a Postabank Rt. 219-98636 HELIR 021-02799 pénzforgalmi jelzőszámon. Előfizetési díj negyedévre 1260, fél évre 2520, egész évre 5040 forint. CÍMLAPFOTÓ: GAMMA KÖVETKEZŐ SZÁMUNK 1996. AUGUSZTUS 7-ÉN JELENIK MEG

Next