Képes Európa, 1998. július-szeptember (7. évfolyam, 26-38. szám)
1998-07-22 / 29. szám
Az idén ünnepli pályafutásának hatvanadik évfordulóját a népszerű énekesnőszínésznő, Caterina Valente. Már huzamosabb ideje egy kis eldugott svájci faluban él két fiával. A telefonkönyvben a neve mellett szerényen ez áll: cantante (énekesnő). Pedig micsoda múlt van mögötte: a show világának ünnepelt sztárja, aki kimagasló énektudásával, könnyed tánclépéseivel, humoros, pajkos előadásmódjával elnyerte New York, Las Vegas, Párizs, Róma, Rio de Janeiro, Tokió nézőközönségének tetszését is. Az utolsó negyven évben harminc amerikai turnét bonyolított le. Sztárvendég volt olyan nagyságok társaságában, mint Dean Martin, Bing Crosby, Danny Kaye. Kevés közép-európai énekes csinált ilyen szédületes karriert angol nyelvterületen. Lába előtt hevert az elkényeztetett, keményen bíráló amerikai közönség. Caterina elszánt maximalista, pályatársai és a zeneszerzők csodálják akaraterejét. Minden fellépését videofelvételek rögzítik, s az előadások után keményen bírálja önmagát: mit tudna jobban csinálni? Caterina tökéletességre törekszik. Honnan származik ez a fegyelmezettség, ez az önkritikai készség? A ma hatvanhat éves művésznő az olasz zenevirtuóz Giuseppe Valente és a világhírű zene- és varieté-művésznő Maria Valente gyermekeként látta meg Párizsban a napvilágot. A törékeny kislány még hatéves sem volt, amikor először lépett Stuttgartban a világot jelentő deszkákra. Táncát kis gyermekdallal kísérte. Édesapja - elfogulatlan bírálója - cirkuszművészetre, éneklésre és táncra tanította. Sokat segített neki a bátyja, akivel még ma is fellép. A háborús évek mély nyomot hagytak benne. Csak néhány fellépésre hívták meg Németországba. A háború vége felé Pozsonyba került nyomorúságos körülmények közé. Az akkor tizennégy éves kislány édesanyjának segített egy szükségkórházban és testileg-lelkileg összeroppant. A német birodalom összeomlása után a család sok megpróbáltatás után visszatért Párizsba. Caterina lassan visszanyerte régi énjét Mikor nagykorú lett, búcsút mondott szüleinek és férjhez ment Eric von Aro német zsonglőrhöz. 1953 új fordulatot hozott az életébe. A híres bohóc, Grock cirkuszával keresztül-kasul beutazta Svájcot. Ő asszisztált zsonglőr férjének, ám nem jeleskedett. Grock ezért úgy határozott, hogy másvalakit állít majd be helyette, ám Caterinát szerződtette, hogy gitárkísérlettel énekeljen. Egy délutáni előadáson Zürichben a közönség soraiban ült egy jelentős rádiós személyiség és egy zenekari vezető. Elcsodálkoztak, hogy milyen mesés hangja van. Próbafelvételre hívták a rádió zürichi stúdiójába. Tizenöt felvételt készítettek, melyeket külföldre is elküldték. A felvételek pompásan sikerültek és Caterinát dzsesszénekesnőnek szerződtették. A rákövetkező évben, 1954-ben elkészült az első német nyelvű lemeze, Egész Párizs a szerelemről álmodik címmel. Egyik albuma a másik után jelent meg, s a filmfőszerepek is megtalálták. A mindig mosolygós slágerénekesnő befutott, s innen egyenes út vezetett a világsiker felé. A tengerentúlon először az amerikai, majd a brazil nézőket hódította meg. Hamarosan a szakemberek és rajongói körében is úgy tartották, hogy Caterina Valente a régi iskola sokoldalú tehetsége. Mindent tud: gitározni, énekelni, szteppelni, komikai képessége briliáns és meggyőző színésznő. Ám felfelé ívelő pályája hirtelen megtorpant. Sorscsapások egész sora következett. Magánélete kudarcba fulladt. Mind az első, mind a második házassága válással végződött. Vasakarata, páratlan munkaereje segítette át a nehéz perióduson és újra talpra állt. Minden nehézséget legyőzött, mert élniakarása mindennél erősebb volt. Példa erre: Rómában egy fellépése alkalmával a lábát törte, ám a San Franciscó-i fellépését már nem tudta lemondani. Nadrágba bújtatta törött lábát és tolószékben elénekelte a repertoárját. Régóta krónikus bronchitis kínozza, lábát többször megműtötték, ám hatvan évi színészmúltja során csupán négy előadást mondott le. Fittyet hány a betegségére és ha megjelenik a színpadon, elfelejt bútbánatot. Énekel, táncol, tréfálkozik és bohóckodik. A közönség tapsa élteti a vérbeli művészt. SZAKOLY J EDIT ancLEfju az el fitíl EURÓPA