Képes Európa, 1998. július-szeptember (7. évfolyam, 26-38. szám)

1998-08-18 / 33. szám

bőrdzsekit hordott, és egy­szer állítólag Hollywoodban, a Melrose Avenue és a La Brea kereszteződésében sze­retkezett a Beatleseknek ar­ra a számára, hogy „ Why Don 't We Do It in the Road". Azért a nagybácsi vagyo­na és világhíre izgatta a ser­dülő fiú fantáziáját. Úgy 15 éves lehetett, amikor együtt mentek valami hosszabb út­ra, s a kocsiban fel is vetette Francisnak, hogy ő el tudná játszani azt a szerepet, amire éppen régóta keresi a megfelelő embert... De az ajánlkozást jeges csend fo­gadta. Ezért máshol próbált szerencsét, és nevét is meg­változtatta Coppoláról Cage­­re, amit a család igencsak zo­kon vett. Cage első szerepét 1980- ban egy TV-sorozat beve­zető epizódjában kapta, amit azonban nem vettek meg a hálózatok. Első főszerepe, a Valley Girl című tini film­ben hóbortos gimnazistát ala­kított, s már itt elkezdte ere­deti ötleteivel gazdagítani a szerepet. Mellén a szőrt V-alakban nyíratta le akko­ri kedvence, Superman tisz­teletére, akinek alakítására később őt kérte fel Tim Bur­ton rendező. Még nem tud­ni, lesz-e ebből valami, de a testhezálló Superman­­kosztümöt otthon már felpró­bálta Nicolas Cage. Közben végre nagybáty­ja is adott neki két filmben szerepet, de ezek rosszul si­kerültek, különösen az 1986- os „Peggy Sue férjhez megy”, amiért azután Fran­cis Nicet okolta. Viszont pártfogásába vette őt az ak­kor igen népszerű Cher, és vele játszhatott a Moon­struck című filmben, amely 1987- ben elnyerte a Golden Globe-díjat. Sok más jó szí­nésszel is dolgozott, példá­ul Shirley MacLaine-nel és Sean Conneryvel. A vad­­szívű, amelyben Laura Dern volt a partnere, 1990-ben Cannes-ban Arany Pálma díjat nyert. Sikert sikerre halmozott, elnyerte a hőn áhított Oscart, és egycsapásra felkapott művész lett. Azóta egyik filmet a másik után forgat­ja (Con-Air, Faceliff, és Wim Wenders 1987-es német filmjének amerikai változa­ta, a City of Angels); visel­kedésén, különös ötletein is kénytelen volt változtatni, mert ez egy sztárhoz már mégsem illene... Persze, ebben az is köz­rejátszott, hogy Nicolas Cage megtalálta szíve választott­ját, és megnősült. Felesége, Patricia Arquette szintén szakmabeli, és szerelmük tör­ténete egészen mesébe illő, modern hollywoodi legen­da. 1987-ben találkoztak először a Fairfax Avenue-n a Canter’s-ben - ott, ahol kávé, sütemény vagy szend­vicsek mellett ma is rande­vúznak a hollywoodi fiata­lok. Nicolas azonnal szerel­met vallott, és megkérte Patricia kezét. A hölgy azon­ban próbatételeket tűzött ki (mint a mesében): szerez­zen neki egy J. D. Salinger­­autogramot (2500 dollárjá­ba került), egy fekete orchi­deát (ezt festékkel fújta be)­­, ezek után egymáséi let­tek, és rövid ideig - három hétig - együtt jártak. Azután ment ki-ki a maga útján, más kapcsolataik voltak, sőt, mindkettejüknek gyereke is született. Nicolas fia, Weston (Christina Fulton színész­nőtől) most 7 éves, Patríci­áé, Enzo 10. Azután egy szép napon - vagy nyolc évvel később - megint összefutottak a Can­­ter’s-nél, és napokon belül meg is volt az esküvő. Igaz, az ajánlatot ezúttal Patrícia tette, de Nicolas is úgy érez­te, megtalálta az igazit: „Azt hiszem, a világegye­tem kiveti azt, ami egy hely­ben áll, és nem képes ha­ladni. Ami pedig túl nagy lánggal lobog, az kiég, és önmagát pusztítja el. Egy­szer eljön az idő, amikor dön­teni kell - és az én időm most jött el." S mivel eljött az ideje, hát megállapodott, csa­ládot alapított, kacsalábon forgó palotát vett Hollywo­odban, sőt, a fia kedvéért még a dohányzásról is le­szokott. Nemcsak magánéletében váltott tempót, hanem a fil­mezésben is. Mindig sze­rette az izgalmas kalandfil­meket, Steve McQueen és a James Bond filmek hőse, Sean Connery voltak a pél­daképei. Harrison Ford Szö­kevényét is nagyra becsül­te, de nem gondolta, hogy ő maga is alkalmas ilyen sze­repekre. Nagy élmény volt számára a Face/Off (Al/Arc) forgatása John Travoltával. Ebben a filmben szerepet cse­rélnek, vagyis egymást ala­kítják, és mivel Travolta meg­találta azokat a jellegzetes vonásokat, amivel őt utá­nozni tudta, Nicolas végre elhitte, hogy van egyénisé­ge: nem kell többet máso­kat utánoznia, hanem saját magát adhatja. A legfontosabb dolog, amit Travoltától megtanult, az, hogy merje az életet is mű­vészetként élni. Hogy nem­csak a színpadon vagy a filmvásznon kell művész­nek lenni, hanem az éle­tünk is olyan legyen, mint egy műalkotás. Ahogyan ét­kezünk, ahogyan utazunk, amilyen kocsit vezetünk, ami­lyen könyvet olvasunk, amilyen bögréből isszuk a kávét, az mind életmű­vészet. A Snake Eyes, Nicolas Cage legújabb filmje, At­lantic City-ben játszódik. A történet arról szól, hogy egy magas rangú személyiség részt vesz egy nagy boksz­meccsen. Őrzése Kevin Dun­ne (Gary Sinise) feladata, ő azonban egy pillanatra fél­refordul, és ezalatt a minisz­tert megölik Nicolas Cage korrupt Atlantic City-beli rendőrt alakít, Rick Santorót, aki a titkosügynök régi barátja. Kettejüknek kell a meccs vége előtt kinyomozniuk, ki volt a gyilkos. Közben egy hatalmas hurrikán is kitör­ni készül... A stáb minden tagja ki­tűnő. A két főszereplőn kí­vül a bokszolót alakító Stan Shaw is remek. A forgató­­könyvet David Koepp írta, nevéhez fűződik a Jurassic Park és az Elveszett világ, De Palmával pedig előzőleg már a Carlito útja és a Mis­sion Impossible forgatása­kor is dolgozott. A forgatás öt és fél hétig tartott, és mintegy 35 ezer statisztát foglalkoztattak. Odette Gadouri kosztüm­tervezőnek sem volt könynyű dolga, mivel az egész film egyet­len napon játszódik, és mindenki ugyanazt a ruhát viseli elejétől végéig. Nicolas Cage most sem tagadta meg önmagát. Szá­mára virágmintás hawaii in­get javasolt a rendező, és ő maga keresett hozzá öl­tönyt, a lehető legrikítóbbat és legízléstelenebbet... De Nicnek biztosan ez a csiricsáré ruha is jól áll majd. Reméljük, a magyar közönség is hamarosan megismerheti Nicolas Cage legújabb filmét, amely sze­rinte Brian De Palma eddi­gi legsikerültebb munkája. JANCSÓ ZSUZSA

Next