Képes Film Híradó, 1969 (1-12. szám)
1969-01-01 / 1. szám
KÖVES BÉLA, a Népbolt vezetője és a csapat edzője: — Én legalább futballoztam ezért a városért, és a többiek is mind, kopaszon és kövéren és lihegve ... Egyetlen fiatal sincs ebben az átkozott városban. Innen mindenki csak menekül . . . Pestre járnak ingázni... GYÖNYÖRŰ elvtrs: — Én azért párttitkár vagyok a pályán is, illetve mindenki tudja rólam. Nekem kötelességem lenne a legjobban játszani. De nem tudok. Hát nem az a helyes, ha inkább abbahagyom! VIRÁGNÉ, a tanácselnök felesége: — Azonnal intézkedned kell, apus! Mérik a templomot. Tegnap délután litánia alatt bejöttek négyen a templomba, és elkezdték mérni. Collatokkal, székében hosszában . . . — Én csak érted imádkozom, apus, hogy le ne váltsanak! ATALNÉ: — Az én férjem nem jön haza. Üzent Pestről, hogy ne is várjam. Pedig Köves úr mondta, hogy ha megint Atal Karcsi állna a kapuban . . . Kiskunbékás centrum* a Főtér, amelyet a Tanács Háza, a római katolikus templom, a cukrászda, a vendéglő és a Népbolt vesz kttrl. Kiskunbékás város ötszáz éves történelmének egyik legragyogóbb eseménye 1708- ban esett, amikor is II. Isákóczi Ferenc fejedelemtől önrendelkezési és