Képes Ifjúság, 1977 (33. évfolyam, 1427-1463. szám)
1977-09-21 / 1450. szám
Egészséges a lépcsőn járás! Dortmundi munkafiziológusok három hónapig tartó kísérletsorozatban vizsgálták egy 31 emeletes irodaház 50 olyan, 35 éven felüli dolgozóját, akik egész nap íróasztal mellett ülnek. A kísérletek során e dolgozóknak naponta legalább 25 emeletnyi utat gyalog kellett megtenniük. Az ugyanilyen létszámú kontrollcsoport tagjai csak lifttel közlekedhettek. »Jt .állapították, hogy a lépcsőn járt, átlagosan 25 százalékkal növeli a fizikai teljesítőképességet. Néhány dolgozó teljesítménynövekedése a 100 százalékot is megközelítette a tizenhárom heti tréning hatására. Az eredményeket elsősorban a kísérleti személyek keringési folyamatainak nagymérvű javulásával magyarázták. A klaviatúra megnyomására a gép kiír egy feladatot, pl. 50+55 % , és a gyermekeknek kell a klaviatúra segítségével az eredményt beírni. Ha ez sikerült, a gép néhány másodperc múlva új feladatot ír ki. Ha viszont a válasz helytelen, a gép újra az előbbi feladatot írja ki. Háromszori helytelen válasz után a gép automatikusan kiírja a helyes megoldást. Végül tíz példa megoldása után összegezve kiírja, hogy a gyermek hányszor válaszolt helyesen és hányszor hibásan. A készülékhez mellékelt könyvben a kezelési utasításokon kívül számos példa is van. Forgalomba hozói szerint a kis készülék játékos módon segít a számolás elsajátításában. Ára egyébként annyi, mint egy egyszerűbb zsebszámológépé. Hol találták föl a kocsit? S. Pigott angol kutató a kocsi feltalálásának körülményeit vizsgálta, és nagyszabású műben foglalta össze a problémával kapcsolatos történelmi, technológiai és kronológiai adatokat. Alátámasztotta egyes kutatóknak azt a nézetét, hogy e fontos eszközt Mezopotámiában találták fel, röviddel utána azonban a Kaukázus területén is megjelent. Ott voltak ugyanis a legkedvezőbbek a feltételek a kocsi feltalálására és használatára. Pigott azt állítja, hogy a kocsi ismerete a keleti sztyeppvidékről jött Közép- és Délkelet-Európába, de nem a vándorló népekkel, hanem utánzás révén. A kecsua indiánok művészete A kecsua indiánok az Andok-hegység fennsíkjain, völgyeiben élnek. Ruhaneműik és más szőtteseik nagy részét még ma is maguk készítik. Fonalaik alapanyaga a láma és az alpakka gyapja. Már kisgyermekkorban megtanulják a szövés és a fonás fortélyait. Szőtteseiket mint fali szőnyegeket, nyereg- és csomagtartókat, válltáskákat, térítőket vagy durván szőtt pokrócokat használják. A díszítő motívumok tájegységenként változnak. Szerepelnek közöttük emberek és állatok stilizált alakjai vagy geometrikus ábrák. Gyakran örökítenek meg vallási témát is, mondabeli alakokat, jeleneteket. A múlt század végén a népművészet hanyatlani kezdett, de napjainkban a turizmus növekedésével újra fellendült, reneszánszát éli. Minden színt alkalmaznak, de legtöbb darabjuk tónusa a piros. Növényi vagy állati eredetű festékeiket ma is maguk készítik. Mesterséges színezőanyagokat csak ritkán használnak. A Bolívia területén élő kecsuák körében a fiúk díszes övet szőnek és ajándékoznak szívük választottjának, a leányok pedig díszes táskát készítenek viszonzásul. Ezt aratáskor növényi magvak gyűjtésére használják a férfiak. Kedvenc viseletük a poncsó is, amelyet több formájában hordanak. Készülhet egy vagy két darabból, és elöl összekapcsolva, vagy csak vállra terítve viselik. Színes táskák, vállkendőik az egész világon divatot teremtő, keresett cikkek. Hét újabb sziklarajz egy spanyol barlangban A spanyolországi Oviedótól néhány kilométerre a barlangkutatók csoportja mintegy hét sziklarajzot fedezett fel. A szakértők szerint a rajzok a vaskorból származnak, az időszámítás előtti VI. századból. Olyan helyen bukkantak rájuk, ahová sohasem hatolhatott a természetes fény. Viszonylag fejlett színvonalúnak ítélik meg őket. Csak egyetlen alakzatuk formáz embert, a többi bonyolult szerkezetű rajzolat, s ezek a kor jellegzetes ún. hallstatti kultúrájának kerámiáival mutatnak rokonságot. Elektronikus számtantanár A zsebszámológépeiről híres Texas Instrument Co. érdekes, újfajta, zsebszámológép méretű és külsejű berendezést hozott forgalomba, öt év feletti gyermekek számolási készségének játékos fejlesztésére. Tulajdonképpen a szokásos zsebszámológépek fordítottjairól van szó, amennyiben a gép nem feladatokat old meg, hanem feladatokat ad fel. A készülékbe ugyanis mintegy 16 000 fokozódó nehézségi fokú példát programoztak előre be a négy alapművelet köréből. A megfele Oltóanyag leukémia ellen? Berlini kutatók hatékony kezelést akarnak kidolgozni az akut csontvelői leukémia gyógyítására. A remisszió meghosszabbításának lehetőségeit kutatják. Remissziónak nevezik az átmeneti javulásnak azt az állapotát, amelyben a leukémiás vérképző sejtek száma annyira csökken a csontvelőben, hogy klinikailag már nem mutathatók ki, de a betegség újabb megjelenése előbb-utóbb várható. Ez az állapot citosztatikumokkal érhető el. A berlini kutatók összegyűjtik a legkülönbözőbb citosztatikumokkal szerzett tapasztalatokat, hogy megtalálják a leghatékonyabbat. A kutatók felhasználták azt az eljárást is, amely amerikai és brit vizsgálatokban sikert ígérőnek mutatkozott: az immunterápiát. Ez a kezelés abból áll, hogy a leukémiás betegekbe testidegen leukémiás sejteket juttatnak. Az utóbbiak — amelyeket előbb besugárzással szaporodásképtelenné tesznek — a beteg szervezetét antitestek termelésére ösztönzik. Ezenkívül a berlini szakemberek kipróbálják a leukémiás sejtek neuraminidázzal való kezelését. Ez az enzim a daganatsejtek sejthártyájáról bizonyos szerkezeti elemeket választ el, s ezáltal a beteg immunrendszere könnyebben felismeri a tumorsejteket. képes ifjúság 13