Képes Ifjúság, 1991 (47. évfolyam, 1972-2008. szám)
1991-12-04 / 2007. szám
6 KÉPES IFJÚSÁG MARGARÉTA SCHOLZ FORDÍTÓ MŰHELYE John GRIFFITH LONDON 1876. január 12-én született San Franciscóban. 1916. november 22-én halt meg Glen Ellenben. Amerikai regényíró és elbeszélő. Egy vándor asztrológus törvénytelen gyereke volt. Édesanyja röviddel Jack születése után feleségül ment John Londonhoz. Ezúttal az író halálának hetvenötödik évfordulójára emlékezünk. . . . Jack London már iskolás korában pénzkereső volt. Havonta tizenkét dollárhoz jutott, s ezt néhány cent kivételével a családjának adta. Tizenhárom évesen a Hickmotts Konzervgyárban dolgozott napi tizennyolc, sőtt húsz órát is, mindössze tíz cent órabérért, így hát iskolába nem járhatott. A Heinolds bárban, a csempészek és tolvajok főhadiszállásán egy sarokban álló asztalnál írta történeteit. 1900-ban látott napvilágot első novelláskötete, a The Sohn of the Wolf. ... A falon fényképek: Jack London Snark nevű jachtja, a Wolf House romjai. A Glen Ellen-i kabin, ahol történetei színe-javát írta, legkevesebb ezer szót naponta. Egy megsárgult újságlap a hírrel: „Meghalt Jack London.” . . . Jack a Fish Patrolhoz szegődött. Ez a társaság a kínai orvhalászokra vadászott. Később matróz lett egy Japánba induló hajón. Ezen az úton született első, egy tájfunról szóló írása. 1893-ban a Morning Call c. lap pályázatán megnyerte az első díjat (25 dollárt). A siker azonban még várat magára. A szerkesztőségek nem közlik történeteit. Nem csoda hát, hogy a szocialistákhoz csatlakozik. Bejárja az Egyesült Államokat, eljut egész Kanadáig. Anyagot gyűjt történeteihez. Sajnos senki sem hajlandó helyet adni írásainak. Apja újra dolgozni kezd, így Jack ismét beiratkozhat a High Schoolba, leérettségizik, és bejut az egyetemre. De csak fél évig tanulhat itt. 1897. július 14-én kiköt az Excelsior nevű hajó San Fancisco Bayben. Röviddel utána elterjedt egy hír az alaszkai aranybányákról. Ezrek rohamozták meg az északra tartó hajót. Közöttük volt Jack London is. Ez csak természetes. A gazdagon felszerelt aranyásók kevés aranyat találtak az ígéret földjén, de annál több kalandban volt részük. Jack London egy kunyhóban töltötte a telet, sajnos megbetegedett, skorbutban vissza kellett térnie. A következő évben több mint hatvan alaszkai történetet dolgozott fel. . . . Feleségül veszi barátnőjét, Bessie Maddert. Az író sikert sikerre halmoz, egyre többet keres. . . . Mint a szocialista párt tagja megismerkedik Anna Strunskyval, egy orosz szépséggel. Házassága válságba kerül. Siker, kaland, legendák övezik személyiségét. . . . Megjelenik a Vadon szava c. regénye. Jack újabbnál újabb kalandokat keres, attól tart,kiürül az emléktára. 1904-ben megjelenik a Tengeri farkas. Ugyanez év januárjában indul a Szibéria nevű hajó Koreába. Fedélzetén ott van Jack London is mint haditudósító. . . . Visszatérte után egyre híresebb lesz. 1905-ben barátnője, Charmian Kittredge társaságában fölolvasó körútra indul. Chicagóban összeházasodnak. Hogy mivel töltik az időt? Lovagolnak, vitorláznak, gépelnek, világkörüli utat terveznek . .. .. . 1906 áprilisában San Franciscoi földrengés sújtotta. Jack és Charmian éppen a part közelében vitorlázott. A megrázó élményt riport formájában dolgozta fel. Időközben megjelent önéletrajzi regénye, a Martin Eden. Sokan ezt tartják Jack London legjobb művének. Egy év múlva tengerre száll Snark nevű vitorláshajójával. Az útirány: Papeete, Raiatea, Thaa, Bora Bora, Pago Pago, Szamoa. Két év sem tellett bele: megbetegedett. Sydneyben véget ér Jack számára az út. Visszatérve Kaliforniába élik a farmerek életét. Bár sokat keresnek, egyre több az adósságuk. A kaliforniai dombok között fölépül az álomház, a Wolfe House. Mielőtt beköltözködnének, a ház leég. ... 1914 áprilisában Jack Mexikóba kerül haditudósítónak. Kitör az első világháború. Upton Sinklair 1915-ben találkozik vele Oaklandban, és döbbenten szemléli a százkilós embert, amint kocsmáról kocsmára jár. Jack ekkor már nagybeteg. Talán egy nagy adag morfium Margaréta Scholz külmunkatársunk briliáns tehetséggel és gazdag tapasztalattal rendelkező fordító, aki többek között a legnépszerűbb és legszínvonalasabb németországi lapokból fordít kulturális, politikai, ifjúsági, szórakoztató és egyéb jellegű cikkeket. Kiváló fordításai nagy részét szerkesztőségünk rendelkezésére bocsájtotta. Bízunk benne, hogy az általa fordított, válogatott, kompillált és átdolgozott írásokból álló új rovatunk kellemes pillanatokban részesíti kedves olvasóinkat. Jó olvasást! A SZAVAK TŰZIJÁTÉKA okozta a halálát. Véget ért a szavak tűzijátéka, de ő maga is elégett a tűzben. Hát lehetett volna talán másképpen? Nem érte meg a negyvenedik életévét sem. Georg Lenz (ZEIT) JACK LONDON SZÁGULDÓ RIPORTEREK Flaubert, akit a próza legnagyobb mesterének, a leghibátlanabb francia írónak tartanak, kész mondatait mindig hangosan felolvasta magának. És csak akkor fogadta el azokat, ha ritmusuk megegyezett a lélegzés természetes ritmusával. Ha csak ennyi lenne a titka a szép stílusnak, a mikrofon a próza legnagyobb művészeit nevelhetné ki. De persze Flaubertnél a titok másban is állt, ami a hangosan olvasást megelőzte: megfelelő helyre rakott főnevek, megfelelő jelzők, találó hasonlatok és nem utolsósorban ritmusérzék. Mert nemcsak a versnek, de a gondolkodásnak és a megértésnek is van ritmusa, amit nem lehet hebehurgyán megbolygatni, időhiány címén felgyorsítani. E szempontból legnehezebb műfaj a rádió- és tévériport, amelyben tömöríteni, poentírozni kell, de úgy, hogy az ne menjen az érthetőség rovására. A riporterek száguldhatnak, de a gondolataik nem. A műsor küzdhet időzavarral, de a riporter nem. a „PARALEL PÁRHUZAM” Nyelvünkben számos idegen szó található. Sokra szükségünk is van közülük, sok azonban fölösleges, jó néhányat pedig azért kell elítélnünk, mert használóik rosszkor, rosszul éltek velük. Gyakoriak például az olyan durva szótévesztések, mint dialektus (nyelvjárás) a dialógus (párbeszéd) helyett, gesztus (mozdulat, megnyilvánulás) a gusztus (ízlés) helyett, rezsi (általános költség) a rezsim (rendszer) helyett stb. Némileg más a helyzet azonban, amikor az idegen kifejezés mellett a magyar megfelelőt is megtaláljuk, például párásés párhuzam, menettérti retúr (jegy). Az ilyen kifejezések többnyire persze szintén tudatlanságból fakadnak, olykor azonban az magyarázza keletkezésüket, hogy ,,megalkotóik” az effajta ismétléssel erősíteni, nyomósítani akarják közlendőjüket. Ez nem is volna baj, csakhogy a puszta ismétlés nem nyomósítás, hanem pleonazmus, vagyis azonos jelentésű szavak, kifejezések, fölösleges és zavaró halmozása. (-)