Képes Ifjúság, 1996. (51. évfolyam, 2113-2131. szám)

1996-04-20 / 2118-2119. szám

Képes IFJÚSÁG LÁTVÁNY ÉS VISSZHANG PORTUGÁL NAPSÜTÉS, TÖMÉNY UNALOM Lisabon Story - Lisszaboni történet írta és rendezte: Wim Wenders - Szereplők: Rudiger Volger, Patrick Bouchin - Európai koprodukció, 1995. A tavalyi Cannes-i fesztivál külön meglepetésének szánt Lisszaboni történetet a fő műsoron kívül mutatták be, ami nagyobb meglepetést okozott, mint maga a film. A bemutató után az általános vélemény az volt, hogy be sem kellett volna mutatni. Wenders legújabb filmje csupán információértékű, és ezt maga Wenders is tudja. A Lisszaboni történet zavaros mese egy hangtechnikusról, aki ren­dező barátja meghívására Lisszabonba érkezik, de barátját már nem találja ott. Jövetelének célja „egy csomó” leforgatott filmanyag hang­­mérnöki feldolgozása. A munkát a rendező nélkül is elkezdi. Megje­lennek itt még videokamerával felvételező gyerekek, akusztikus zenészek, akik a film zenéjét készítik, végül pedig visszatér a rendező is. Ez minden. Az ismerősen könnyed történet .Wenders régi varázsának ígéretét hordozza, de az ígéretet nem váltja be. Hangulatépítés helyett Wen­ders a filmelméletnek szenteli magát, éspedig száz év mozi után visszatér a kezdetekhez: a film jelentősége, Dziga Vertov, a művészet értelme, a hang jelentősége a filmben... ezek azok a kérdések, ame­lyeket nem is vázolt fel meggyőzően és nem is válaszolt rájuk. Akár­csak korai filmjeiben, Wenders egy könnyed, enyhén értelmetlen történetet tálal, de ezúttal azok költői-pszichedelikus hangulata nélkül, vagyis minden nélkül. A Valószínűleg a csináljunk bármit kényszerének ihletéséből született Lisszaboni történet Wenders gyengécske visszatérése ön­magához. Ha így nézzük, szép az, hogy a mérce gépelet nem ölte meg Wenders szellemének függetlenségét, de ez mit sem változtat azon, hogy a Lisszaboni történet minden szempontból melléfogás. A vizuali­­tás a ragyogó portugál napsütésre korlátozódik, a szereplőket szinte semmi sem köti egymáshoz, a kérdések homályosak, így a film értel­metlen és unalmas. Wenders szerelmeseit ez a film ki fogja elégíteni, hisz felismerhető rajta a szerző kézjegye, de Wenders ópuszához mérten, sőt még ön­magában is, ez a film az elégtelen (!) osztályzat szintjén van." KASSZASIKER SOKKHATÁS NÉLKÜL Heat - Forróság Rendezte és a forgatókönyvet írta: Michael Mann - Szereplők: Al Pacino, Robert de Niro, Val Kilmer - USA, 1995. A két kitűzött cél közül a Forróság csak egyet ért el. A sok pénzt hozó, magas színvonalú thrillerből csak a teli kassza valósult meg, hála a karizmatikus színészhármasnak, akik nélkül ez a film nem keltett volna különösebb figyelmet, akárcsak Michael Mann korábbi alkotá­sai. A szupertolvajról és szuperzsaruról szóló háromrészes dráma a rokoni kapcsolatokon alapszik. A bemutatkozással kezdődik, majd jön az összecsapás, végül pedig következik a megoldás. (Ugye milyen ere­deti?) A háromórás filmből minden akciótól és bonyodalomtól függetlenül szinte árad az unalom. Ennek oka nem abban keresendő, hogy a mű emlékeztet egynémely közismert Belmondo vagy Alain Delon filmre, hiszen ez önmagában

Next