Képes Ifjúság, 2003 (59. évfolyam, 2263-2286. szám)
2003-06-11 / 2284-2285. szám
„A nézeteltérés nem Beszélgetés Bojan Pajtictyal, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék - Szerbiai Reformok (DOS-Reforme) KÖZTÁRSASÁGI PARLAMENTI FRAKCIÓ VEZETŐJÉVEL, A DEMOKRATA PÁRT (DP) VAJDASÁGI SZERVEZETÉNEK ELNÖKÉVEL A Szerbiai Demokratikus Ellenzék (SZDE) Zoran Đin [UNK]ić kormányfő meggyilkolása után igen nagy egységről tett tanúbizonyságot, azonban a rendkívüli állapot április végén történt feloldását követően ez az egység teljes egészében széthullott. Kormánytagok vádolták egymást a legborzalmasabb dolgokkal, visszaélésekre, maffiózókkal fenntartott szoros baráti kapcsolatokra, gazdasági maiverzációkra, hatalommal való visszaélésekre vonatkozó gyanúsításoktól hemzseg a média. Az ellenzék békésen hátradőlhet, karbafonhatja a karját és nézheti az ingyenmozit, ami sarat a kormánytagok egymásra dobálnak, annyit ők összekaparni sem tudnak... f Pajtié úr azonban úgy véli, mindez természetes egy olyan koalícióban, amely tízegynéhány pártot tömörít. Úgy tűnik, a Đin [UNK]ić elleni merénylet afféle rendszerváltás utáni hangulatot teremtett nemcsak az SZDE-n belül, hanem a polgárok körében is olyan szempontból, hogy szinte soha nem tapasztalhattuk a reformok ilyen fokú támogatottságát a polgárok körében, mint most. Szerbia lakosságának döntő többsége támogatja a kormányt abban, hogy az országot az európai integrációk és a Békepartnerséghez való csatlakozás útjára vezesse. A merénylet a politikai tudat beérését eredményezte nemcsak a politikusoknál, hanem a lakosság körében is. A merénylet tehát tragikus módon új esélyt és új energiát adott az országnak a reformok végrehajtásához. Nem értek egyet azzal, hogy ez a fajta egység felbomlott. A szolidaritás és a változások-oz szükséges energia létezik. Egyes politikusok napi politikai nézettérésekbe keveredtek ugyan, ez igaz, de e csatározásoknak inkább a politikai promóció, a politikai színtéren való pozíciószerzés a célja, s nem igazán van kihatásuk a kormány vagy a parlament munkájára. A kormányban is és a parlamentben is zavartalan az SZDE működőképessége, igen konstruktív a tevékenységünk. A parlamentben például egyetlen nap leforgása alatt sikerült elfogadni négy igen fontos, a gazdasági szférát érintő törvényt. Nyolcszor többet dolgozik például ez a képviselőház, mint a korábbi összetételű parlament, s ez is azt bizonyítja, hogy a személyi ellentétek gyakran ok nélkül kerülnek a média érdeklődésének középpontjába, hiszen természetes, hogy egy ilyen sok, egymástól igen nagymértékben különböző pártot tömörítő koalícióban nem minden vezető politikus szereti egymást. De hangsúlyozom: ezek a nézeteltérések nem vonatkoznak azokra az alapelvekre, melyek az ország haladási irányát határozzák meg. "E Ezen alapelvek kapcsán teljes az egyetértés az SZDE-n belül. A parlamenti munkára tehát nem hat ki az SZDE-vezetők médiaháborúja, állítja a frakcióvezető. Mi több, a nyilatkozatháború is csitulni fog, mondja. A kormány parlamenti támogatottságát is igen stabilnak tekinti Pajtié úr. A 250 képviselő közül a kormány 128-nak a támogatását élvezi. A frakcióvezető szerint azonban nem is annyira a számadatok a fontosak, mint az, hogy ki mit tud kezdeni ezekkel a számokkal. A köztársasági kormány működésének két éve alatt több mint 250 törvényt javasolt elfogadásra a parlamentnek, s ezek döntő többségét a képviselőház el is fogadta. Egyetlen egy olyan törvény (a koncessziós) volt, melyet a kormány terjesztett elő, s melyet a parlament nem fogadott el első nekifutásra, aztán másodszorra már azt is becikkelyezték. „Ez a minimális létszámtöbbség tehát arra éppen elegendő, hogy a kormány helyzetét stabilnak tekintsük, s hogy a kormány gond nélkül működhessen” - jelenti ki kategorikusan a frakcióvezető. Választásait 2004-ben________________________ A DP tisztségviselői több ízben is hangsúlyozták, hogy parlamenti választások a folyamatban lévő mandátum végén, 2004-ben lesznek. Az SZDE-n belüli nézeteltérések sokasodása azonban azt eredményezte, hogy most már nemcsak az ellenzék és az SZDE „rebellis tagjai”, hanem a DP-hez leghűségesebb pártok is egyre gyakrabban emlegetik a rendkívüli választások kiírásának szükségességét. A frakcióvezető szerint azonban a választások kiírását jelenleg semmi sem indokolja. „Választások 2004 végén, a törvényesen előírt határidőben lesznek ” - mondta. Ahhoz ugyanis, hogy választásokat írjanak ki, arra lenne szükség, hogy bizonyos politikai vagy jogi feltételek ezt indokolják: vagy az, hogy a kormánynak ne legyen meg a szükséges támogatottsága a parlamentben, vagy az, hogy a törvényeket hónapokig ne lehessen elfogadtatni, hogy megbukjon a költségvetési törvény, hogy a kormány politikai okok miatt lemondjon, hogy a parlament képtelen legyen ülésezni. Eizek az előfeltételei a rendkívüli választások kiírásának. Mivel esetünkben egyik feltétel sem áll fenn, választásokra sincs szükség. Az, hogy ki milyen hangzatos nyilatkozatokat ad a sajtónak, az inkább az egyén saját politikai komolyságáról beszél ékesen és nem arról, hogy milyen a kormány támogatottsága. Emellett ezeket a hangzatos nyilatkozatokat javarészt olyan politikusok mondják ki, akik nincsenek abban a helyzetben, hogy a választások kiírásáról dönthessenek’ - mondja Boján Pajtic, aki szerint a kormány támogatottságának nem személyi okai vannak, hanem az, hogy következetesen végrehajtja és megvalósítja az SZDE választási programját. Jogállamot kell életre hívni Szerbiában, demokratizálni kell az országot, végre kell hajtani a gazdasági reformokat, létrehozni a piacgazdaságot és integrálni kell az országot az európai és euroatlanti folyamatokba. Koalíció Tekintettel arra, hogy a DP hosszú távú stratégiákat szokott kidolgozni, hogy nem egy olyan párt, amely máról holnapra dönt arról, hogy mit csinál egy-egy adott helyzetben, felvetődik a kérdés, hogy amennyiben valóban rákényszerül egy választási megmérettetésre, ezt önállóan teszi-e meg, vagy koalíciókban gondolkodik. Partié úr korainak tartja ennek vizs-