Képes Ifjúság, 2004 (60. évfolyam, 2304-2324. szám)
2004-03-31 / 2314. szám
Palicsi Olimpiai Játékok története Palicson már az 1880-as években szerveztek versenyeket, MELYEKNEK CSAK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VETETT VÉGET A januárban megkezdett év két szempontból tekinthető rendhagyónak. Mindkét szempont a négyéves ciklussal hozható összefüggésbe. Egyrészt az idei év szökőév, másrészt pedig - és ez utóbbi a jelentősebb - olimpiai évbe léptünk. Igen. A Nyári Olimpiai Játékok, amelyek az idén hazatérnek. Mindannyian egy faj vagyunk. A bátorság és ügyesség versenye. Ha szóba kerül az olimpiák története, szinte kivétel nélkül mindenkinek De Coubertin báró neve ugrik be, aki a régi athéni viadalokat újította fel 1896-ban. Ám úgy gondolom kevesen tudják, hogy szűkebb pátriánkban, Észak-Bácska legszebb üdülőhelyén, Palicson ettől a dátumtól korábban is szerveztek sportversenyeket, melyeket olimpiának neveztek. Az első ilyen rendezvényre 1880-ban került sor, és azokat kisebb kihagyásokkal évente megszervezték egészen 1914-ig, az első világégés kezdetéig. No, de senki ne gondolja, hogy ezek csak valami kis helyi erőfitogtatások voltak, mert ettől lényegesen többről volt szó. E rendezvényeken egész Európa legkiemelkedőbb versenyzői vettek részt, olyannyira, hogy a főbb budapesti és bécsi versenyek is a palicsihoz igazodtak, mert a legjobbak itt tartózkodtak. Szabadka 1779 január 22-én kapta meg Mária Teréziától a szabad királyi városi rangot, amely előfeltétele volt e vidék rohamos gazdasági és kulturális fejlődésének. A Palicsi tó gyógyvizének köszönhetően itt is erdősítettek, vasút-és villamosvonal épült, családi házak és villák emelkedtek, szálloda épült, így a 19. század végére Palics turisztikai vonzereje mellett, kulturális és művelődési központtá is vált. Ezen körülmények kedveztek a sport kialakulásának is. A palicsi versenyek elindítása a vagyonos Vermes család, elsősorban Lajos és Nándor nevéhez fűződik. Édesapjuk vidéki sportegyesületeket vezetett, így a két fiú is már gyermekkorában elsajátította a torna és testedzés alapjait. Az ilyen szellemiségű neveltetésnek köszönhetően a két fivér egész életét, és vagyona nagy részét is a sportra áldozta, de emellett kiemelkedő versenyzők is voltak. Az 1880-as év elején megalakult a Szabadkai Torna Egylet Vermes Nándor vezetésével, aki kiemelkedő tornász, kerékpáros és atléta volt. Az első versenyt 1880. augusztus 26-án tartották, három versenyszámmal: birkózással, távolugrással és súlylökéssel. Az elkövetkező két évben mindig több volt a versenyszám és a Palicsi Olimpia néven emlegetett versenynek híre ment egész Közép-Európában. 1884-ben egy ellipszis alakú, 225 méteres pálya épült, körben tribünökkel, ez volt a Zárt Aréna, amely az első ilyen létesítmény volt a korabeli Magyarországon. A versenyszámok évről-évre gyarapodtak, így a klasszikus atlétikai versenyszámokon kívül volt például akadályúszás is. Az 500 méteres távon a versenyzőknek öt akadályt kellett leküzdeniük. Volt akinek alatta, volt akinek felette volt könnyebb. Az akadály-vasparipa versenyen 15 kilométert kellett megtenni Palics és Szabadka között vasparipán, vagyis kerékpáron. A diszkoszvetést a Szabadkai Torna Egylet szervezte meg elsőként az országban, 1886-ban. A kerek lapot egy deszkáról kellett elhajítani, és nemcsak az számított, hogy milyen messzire repült, hanem az is, hogy milyen magasra. Igazi kuriózum volt azonban az 1889-ben bevezetett pentatlon, vagyis öttusa verseny, amelyet az antik görög megmérettetések mintájára szerveztek. A versenyzők félmeztelenül, sisakban, lándzsával, rövid karddal és pajzzsal léptek fel, az öt szám pedig gerelyhajítás, futás, diszkoszvetés, távolugrás és birkózás volt. Vermes Lajos 1885-ben váratlanul egy új egyesületet hozott létre: az Achilles-egyletet, amely az elkövetkező években párhuzamosan működött a Szabadkai Torna Egylettel és a versenyeket is közösen tartották. Vermes Lajos 1891-ben hatalmas, egymillió forintos beruházásba vágott bele, ami még anyagi helyzetét is komolyan megingatta. A sport elkötelezettje új kerékpárpályát és sportszállót épített, amely 60 versenyzőnek biztosított díjtalan elszállásolást. Ezt követően 1895- ben Budapestre távozott, az akkori sajtó pedig a két sportegyesület megszűnéséről cikkezett. A sportélet azonban nem állt meg, ugyanis a két egyesület tagjai megalakították a Szabadkai Sport Egyletet, de Vermes Lajos is hazalátogatott időnként, és nagyszabású versenyeket szervezett egészen 1914-ig. Ekkor megszakadt ez a szép hagyomány, a hatalmas befektetéssel épült létesítmények és a felszerelés is elkallódott az idők során a nemtörődömség miatt. A régi játékok 120. évfordulóján alakult meg a Palicsi Olimpia Sportegyesület, amely a régi hagyományok ápolását és a palicsi sportélet feltámasztását tűzte ki célul. Az idei olimpiai évben számos rendezvényt kívánnak szervezni, de ezekről majd legközelebb: Bajtai Kornél