Képes Ifjúság, 2004 (60. évfolyam, 2304-2324. szám)

2004-03-31 / 2314. szám

Palicsi Olimpiai Játékok története Palicson már az 1880-as években szerveztek versenye­ket, MELYEKNEK CSAK AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚ VETETT VÉGET A januárban megkezdett év két szem­pontból tekinthető rendhagyónak. Mindkét szempont a négyéves ciklussal hozható összefüggésbe. Egyrészt az idei év szökőév, másrészt pedig - és ez utóbbi a jelentősebb - olimpiai évbe léptünk. Igen. A Nyári Olimpiai Játé­kok, amelyek az idén hazatérnek. Mindannyian egy faj vagyunk. A bátor­ság és ügyesség versenye. Ha szóba ke­rül az olimpiák története, szinte kivétel nélkül mindenkinek De Coubertin báró neve ugrik be, aki a régi athéni viadalo­kat újította fel 1896-ban. Ám úgy gon­dolom kevesen tudják, hogy szűkebb pátriánkban, Észak-Bácska legszebb üdülőhelyén, Palicson ettől a dátumtól korábban is szerveztek sportversenye­ket, melyeket olimpiának neveztek. Az első ilyen rendezvényre 1880-ban került sor, és azokat kisebb kihagyásokkal évente megszervezték egészen 1914-ig, az első világ­égés kezdetéig. No, de senki ne gondolja, hogy ezek csak valami kis helyi erőfitogtatások vol­tak, mert ettől lényegesen többről volt szó. E rendezvényeken egész Európa legkiemelkedőbb versenyzői vettek részt, olyannyira, hogy a főbb budapesti és bécsi versenyek is a palicsihoz iga­zodtak, mert a legjobbak itt tartózkodtak. Szabadka 1779­ január 22-én kapta meg Mária Teréziától a szabad királyi városi rangot, amely előfeltétele volt e vidék rohamos gazdasá­gi és kulturális fejlődésének. A Palicsi tó gyógy­vizének köszönhetően itt is erdősítettek, vasút-és villamosvonal épült, családi házak és villák emelkedtek, szálloda épült, így a 19. század végére Palics turiszti­kai vonzereje mellett, kulturális és művelődési központtá is vált. Ezen kö­rülmények kedveztek a sport kialaku­lásának is. A palicsi versenyek elindítása a vagyonos Vermes család, elsősorban Lajos és Nándor nevéhez fűződik. Édesapjuk vidéki sportegyesületeket vezetett, így a két fiú is már gyermek­korában elsajátította a torna és test­edzés alapjait. Az ilyen szellemiségű neveltetés­nek köszönhetően a két fivér egész életét, és va­gyona nagy részét is a sportra áldozta, de emel­lett kiemelkedő versenyzők is voltak. Az 1880-as év elején megalakult a Szabad­kai Torna Egylet Vermes Nándor vezetésével, aki kiemelkedő tornász, kerékpáros és atléta volt. Az első versenyt 1880. augusztus 26-án tartották, három versenyszámmal: birkózással, távolugrással és súlylökéssel. Az elkövetkező két évben mindig több volt a versenyszám és a Palicsi Olimpia néven emlegetett versenynek híre ment egész Közép-Európában. 1884-ben egy ellipszis alakú, 225 méteres pálya épült, körben tribünökkel, ez volt a Zárt Aréna, amely az első ilyen létesítmény volt a ko­rabeli Magyarországon. A versenyszámok év­­ről-évre gyarapodtak, így a klasszikus atlétikai versenyszámokon kívül volt például akadály­úszás is. Az 500 méteres távon a versenyzőknek öt akadályt kellett leküzdeniük. Volt akinek alatta, volt akinek felette volt könnyebb. Az akadály-vasparipa versenyen 15 kilométert kel­lett megtenni Palics és Szabadka között vaspa­ripán, vagyis kerékpáron. A diszkoszvetést a Szabadkai Torna Egylet szervezte meg elsőként az országban, 1886-ban. A kerek lapot egy desz­káról kellett elhajítani, és nemcsak az számí­tott, hogy milyen messzire repült, hanem az is, hogy milyen magasra. Igazi kuriózum volt azonban az 1889-ben bevezetett pentatlon, va­gyis öttusa verseny, amelyet az antik görög megmérettetések mintájára szerveztek. A ver­senyzők félmeztelenül, sisakban, lándzsával, rövid karddal és pajzzsal léptek fel, az öt szám pedig gerelyhajítás, futás, diszkoszvetés, távol­ugrás és birkózás volt. Vermes Lajos 1885-ben váratlanul egy új egyesületet hozott létre: az Achilles-egyletet, amely az elkövetkező években párhuzamosan működött a Szabadkai Torna Egylettel és a ver­senyeket is közösen tartották. Vermes Lajos 1891-ben hatalmas, egymillió forintos beruházásba vágott bele, ami még anyagi helyzetét is komolyan megingatta. A sport elkötelezettje új kerékpárpályát és sport­szállót épített, amely 60 versenyzőnek biztosí­tott díjtalan elszállásolást. Ezt követően 1895- ben Budapestre távozott, az akkori sajtó pedig a két sportegyesület megszűnéséről cikkezett. A sportélet azonban nem állt meg, ugyanis a két egyesület tagjai megalakították a Szabadkai Sport Egyletet, de Vermes Lajos is hazalátoga­tott időnként, és nagyszabású versenyeket szer­vezett egészen 1914-ig. Ekkor megszakadt ez a szép hagyomány, a hatalmas befektetéssel épült létesítmények és a felszerelés is elkalló­dott az idők során a nemtörődömség miatt. A régi játékok 120. évfordulóján alakult meg a Palicsi Olimpia Sportegyesület, amely a régi hagyományok ápolását és a palicsi sport­élet feltámasztását tűzte ki célul. Az idei olimpi­ai évben számos rendezvényt kívánnak szer­vezni, de ezekről majd legközelebb: Bajtai Kornél

Next