Képes krónika, 1930. július-december (12. évfolyam, 27-52. szám)
1930-08-31 / 35. szám
Mostanában kevés olyan érdekes könyv került piacra, mint Beczássy Judit «Terebélyes nagy fa» című regénye. Egy nagy, mondhatnám azt is, terebélyes család történetét mondja el a kiváló írónő ebben a könyvében. A család a múlt század közepén él, valahol Erdélyben, nemes familia, tele erényekkel és hibákkal, rokonszenves és kevésbbé rokonszenves vonásokkal. Egymás után következő generációk sorsa tükröződik az egyes fejezetekben, főleg az anyáéban és gyermekeiében, tagadhatatlanul ügyes elbeszélőkészség bonyolítja az egyszerű, nem túlságosan komplikált történetet, amely nem más, mint emberek szerelme, csalódása, marakodása, fellángolása és kijózanodása, tehát maga az élet. Beczássy Judit nem szépít semmit az életből, realista, nem retusál, de nem is torzít. Éppen ezért élvezettel olvastuk könyvét, amely nem szűkölködik hibákban, mint ahogy erénye is van sok. Az első, miért meg kell dicsérnünk az írónőt, az a kedves elbeszélő hang, amelynek legfőbb kedvességét az erdélyi zamat adja meg. Beczássy Judit kitűnően ismeri az erdélyi embert és szavajárását. Anélkül, hogy minden áron erdélyieskedni akarna, abba a bűbájos világba vezet, amelyet anyucira szeretünk, s amelyet annyira hiába keresünk az irodalomban. Egynéhány erdélyi fiatal titán ugyan írásaiban megpróbálkozik néhanapján a transzszilvánizmussal, de ez annyira mesterkélt és erőlteteti, hogy külön szótár kell a szereplők nyelvezetének megértéséhez. Tájszólásokat összeszedni, egyes vidékek dialektusait erőszakoltan oldalszámra zsúfolni, lehet érdekesség folklorisztikai szempontokból, de nem irodalom. Beczássy Judit érti a módját és tudja a mértékét az erdélyi beszédmódnak, csak ott alkalmazza, ahol kell és olyan adagolásban, hogy az olvasó ne rémüljön meg, így könyve valóban megkapja azt a zamatot, amely az erdélyi embert jellemzi. De túl a beszédjükön, erdélyi módon gondolkoznak is és élnek is alakjai. Szántszándékkal mondtam, alakjai, mert nincsenek hősei. Az az aszszony, aki a regény főalakja, sokat szenved és sokat tűr el, de ez a szeretet és tűrés a legtöbb asszony sajátsága. Az emberi jóságnak ez a nagyszerű heroizmusa igen sok asszonyban megvan, de ezzel szemben a hibák terén is vezetni tud a női nem. A többi szereplő sem nagy egyéniség, akár férfi, akár nő. Élnek, néha sok bennük a vér és a tobzódás, de hamisítatlan emberek és az írónő hamisítatlanul Erdélyt adja bennük. Néha el is árulja magát, hogy mennyire szereti ezeket az embereket, férfiakat, asszonyokat, leányokat, gyerekeket, ezt a terebélyes nagy családot, amely mintha az egész erdélyi társadalom rajzává akarna nőni. De csak akarna. Ha az írónő egészen idáig akarta volna szélesíteni regényét, maradék nélkül gratulálnánk, de sajnos, csak egyszerű családi történetet kapunk, s ez a regény legnagyobb hibája. Mert akármennyire is szeretjük alakjait, mégsem olyan érdekesek, hogy egy egész könyvön keresztül tudnának foglalkoztatni. Aztán az alapjában gyakran megismétlődő történet nagyon is elterül. Perzsi asszony életét még érdeklődéssel figyelnek, de szülei, testvérei, gyermekei, mostoha gyermekei, sőt második férjének első házasságából származó leányának története már kissé sok. Annál is inkább, mert hiszen alapjában mindig ugyanaz ismétlődik meg, egyik vagy másik házastárs szenvedése, rakoncátlansága, hűtlenkedése vagy Genovéva sorsa. Általában Beczássy Judit asszonyai jobbak, mint a férfiak. Ez még megbocsátható elfogultság volna. De azért meg kell rónunk, hogy férfiban és nőben egyaránt elnagyolja a jellemajzot s csak halvány skicceket kapunk alakjairól. Ugyanezt kell mondanunk korrajzáról. Ha jól emlékszünk, a regény 1853-ban kezdődik. Milyen érdekes és szomorú korszak. És a kor érdekességéből és szomorúságából nem sokat kapunk. Alakjai akár ma is élhetnének, úgy beszélnek és úgy gondolkoznak. Nincs a könyvben a kor szomorúságából sem, sőt ellenkezőleg a szereplő emberek folytonosan dorbézolnak, mintha legalább is ötven évvel későbben élnének. Ez kár. Mennyivel értékesebb lett volna a regény, ha nem csak egy család vagy több történetét kaptuk volna, hanem a körét is. Mindezeket csak azért mondottuk el, mert az értékes könyvön feltűnő szépséghibák. Ha az írónőt és ezt a könyvet is nem tartanák sokra, nem figyelmeztetnők hibáira, de mert értéknek ismerjük, megmondjuk kifogásainkat, hogy máskor, a következő alkalommal ne kelljen újból hangoztatni őket.* Magyar szikrák címmel gyűjtötte össze verseit Hegedűs József, akinek kétségtelenül ez az első kötete. Látszik minden egyes versén a fiatalság túlbuzgósága és nagyot akarása. Kissé túl van telítve olyan frázisokkal, amelyek nagyon emlékeztetnek lelkesítő vezércikkekre, de sok komoly érték is van könyvében. Ezeket főleg az iskolák és szavalókörök használhatják fel iskolai és hazafias ünnepségeken. * Akik szeretik a régi múlt patinás hangulatát, azok örömmel fogják lapozni Szügyi Elemér Emlék Buda várából című könyvét, amely képben és írásban Buda várának történetét gyűjti egybe. Budáért ma is nagyon szeretünk lelkesedni, szeretjük a zegzugos utcákat, az ódon bástyákat és kapukat, de történetükből nagyon is keveset ismerünk. Sőt, nagyon sokszor a Buda-rajorigók azt sem tudják, hogy a régi vár nevezetességei hol, merre vannak, mit jelentenek és mit őriznek meg az emlékezetnek. Szügyi Elemér könyvét éppen ezért nagy örömmel fogadhatja mindenki, sőt a nagyközönségen túl az idegenforgalmi propaganda is. Sok szép felvétel, művészi fotográfia díszíti a könyvet, amelynek történelmi kommentárjai is kifogástalanok. Itt segítőtársai is voltak a szerzőnek, mint Dívasd Kornél, Siklóssy László és Módos Gizi, akik mindnyájan dicséretet érdemelnek a szép és ízléses munkáért. Gáspár Jenő, Beczássy Judit: 15 Rosszul hall! Használón SIEMEHS-PHOHQPHORT! Jól fog hallani! Evvel a kis telefonszerű villamos készülékkel természetesen, tisztán és jól fogja hallani a beszédet, zenét, éneket, telefont és rádiót. Minden nagyothalló — vételként szer nélkül — szakszerűen kipróbálhatja. Magyar Gyógytechnikai Ipar R.T.-nál röntgen- és orvostechnikai gépgyár Budapest, VI. Nagymező utca 4. sz. (a terézvárosi templommal szemben) Telefon : 268-16 és 237-04 Kérjen ismertető füzetet. Szíjmentesen megküldik. 8. P. 3.