Képes Magyarország, 1958 (4. évfolyam, 1-6. szám)

1958-03-01 / 3. szám

rozottan, erős hangon rávágta: „Lie­ber Thee!” S ez az „inkább teát” öszevonva pontosan a francia Li­­e­berté szóvá alakult, ami a szabad­ságot jelenti. Mind több és több ifjú író, újdon­dász és jurátus kereste fel nappal és esténkint a Pillwax kávéházat. 1848 elején itt olvasták fel a bécsi újságok híreit a forrongó császár­­városról, lesve és remélve az új fej­leményeket. Mikor leszállt az est, az írók szállingóztak a Csigá­ból, vagy Lamatsch híres felméréséből és mindennapos vendég volt biliárd­­golyófejű sétabotjával Petőfi is, aki rendszerint az Urak utcája és a Zsibárus köz sarkán levő Depscher felmérésben vacsorázott aludttejet, azután a Pillwaxban feketekávézott. A kávéház falait a Bastille és a francia forradalom szereplőinek képe díszítette: Robespierre, Marat, Des­moulins, Lafayette. A pesti Café de Foy hangulata „gyakran egész rebellis volt”, amint az óriás spionok jelentése közölte Sedlnitzky gróf bécsi rendőrminisz­terrel, aki a pesti helytartótanács­hoz egyre-másra küldte a paran­csait: állandóan figyelni a kávéhá­zat és jelentést küldeni minden gya­nús jelenségről. Szerencse, hogy amikor egy-egy veszedelmesebb in­tézkedés érkezett, a helytartóta­nács egyik fiatal titkára sietve ér­tesítette erről a kávéház törzsven­dégeit. Ez a jóbarát, aki felbecsül­hetetlen szolgálatokat tett a Pill­wax ifjainak, Bérczy Károly volt, Puskin Aryegin-jének későbbi mes­teri tolmácsoló­ja. A Pillwax kávéház zsongó lármá­ját 1848. március 14-én egy zilált, s­ziháló fiatalember, Kolpaski len­gyel származású kesztyűslegény be­­rohanása szakította meg. Akkor este érkezett a bécsi hajóval, s a kávé­ház biliárdasztalára ugorva közölte a nagy eseményt: — Uraim! Bécsben kitört és győ­zött a forradalom! Metternich meg­bukott! A fiatal írók társasága nyomban összeült a kávéház baloldalán levő nagyasztalnál, a Közvélemény Asz­tala körül. Petőfiért egy jurátust szalajtattak el — jöjjön azonnal! És amikor megérkezett, a Pillwaxban felpattant a forradalom első szik­rája. Itt hangzott el először a Nem­zeti Dal, s itt olvasta fel Irinyi Jó­zsef a tizenkét pontot.­­ A Pillwax kávéház volt az 1848-as magyar forrada­lm bölcsője.­­ Március tizenötödike után új cé­gér került a kávéház fölé. Piros táb­lán fehér és zöld betűk hirdették: A Forradalom Csarnoka. E büszke nevet azonban nem sokáig viselte. Amikor a kormány az esztendő utolsó napján Debrecenbe menekült és Windischgrätz csapatai bevonul­tak a fővárosba, első dolguk volt, hogy „a Kossuth kutyák” kávéhá­­zát bezáratták, Fillinger kávésjogát pedig megvonták. Buda ostroma alatt Hentzi egyik bombája meg is sebezte a kávéhá­zat, amely a szabadságharc leverése után, mint Café Herren Gasse nyílt meg újból. Érdekes, hogy a Pillwax kávéház leghíresebb vendége, Pe­tőfi és a nevezetes kávéház név­adója, Karl Pillwax csaknem egy­­időben halt meg, 1849 júliusában. Az Oberdöblingből Pestre került Pillwax, aki anélkül, hogy a leg­kisebb része is lett volna a forra­dalmi eseményekben, mégis halha­tatlansághoz jutott a magyar tör­ténelemben, krisztinavárosi kertes házában hunyt el. És az ő özvegye sem viselte soká az özvegyi fátyolt, férjhez ment Windischgrätz egyik tisztjéhez, Franz von Büchel vadász­kapitányhoz. Mikor a Pillwaxot, már mint Café Herren Gasse-t újból megnyitották, Móts Antal volt a tulajdonosa — 1849-től pontosan a kiegyezésig —, aki gondosan vigyázott arra, hogy a nevezetes kávéház ne legyen a re­bellio fészke, vendégeit nagyon meg­nézegette. Mégis az ötvenes évek elején innen hurcolják el Jubál Ká­rolyt, a tudós műegyetemi tanárt, akinek szerepe volt az egyik össze­esküvésben, s aztán ennek a szer­vezkedésnek többi bátor hazafiával, Noszloy Gáspárral, Andrásffy Ká­rollyal és Sárközy Somával vértanú halált halt a szabadságért. 1867-ben, a kiegyezés után gaz­dát cserélt a Pillwax. Schéja József lett az új tulajdonos, aki 1906-ig vezette. Első dolga az volt, hogy a német cégtáblát levegye és helyébe újra a forradalomban patinássá ne­mesedett Pillwax nevet illessze, de­­ ezúttal először szerepelt a kávé­ház neve egy 1 betűvel, s egyszerű v-vel. Így lett a Pillwax-ból Pilvax. Utolsó tulajdonosa Papp József volt. Ekkor már emléktábla díszlett a kávéházban,­­a közvélemény asztala felett, a következő szöveggel: „Ez a kávéház volt 1848-ban a For­radalmi csarnok. Itt gyűlt össze na­ponta a szabadságért lelkesedő magyar ifjúság. Itt szavalta el legelőször Petőfi Sándor a Nemzeti Dalt. Emlékük és szel­lemük éljen Itt és mindenütt a Hazában.’« Az évek múltak — s a Libasinszky ház köré hatalmas bérpaloták nőt­tek. És ekkor — a városrendezés szent nevében — felvetődött az öt­let, hogy megfosszák Budapestet egyik legjelentősebb műemlékétől, a magyar történelem egyik legna­gyobb eseményének színhelyétől. Tanácskoztak, s végül éppenúgy mint az első magyar színház meg­gondolatlan elpusztításánál, ezúttal is a rövidlátás és az ostobaság győ­zött. Pótolhatatlan emlékétől fosz­tották meg a magyar népet és a magyar fővárost, amikor kimondták a halálos ítéletet a Libasinszky házra. Az ítélet végrehajtására 1911. áp­rilis 21-én került sor. A Pillwax hetven évet élt. De hiába pusztították el,­­ halhatat­lan marad. PANCZSI. LAJOS 5

Next