Képes Magyarország, 1962 (3. évfolyam, 1-5. szám)

1962-01-01 / 1. szám

* A­A­V­í­ cAz. i/le­/en­p­zd­és TEGNAP ÉS MA A század elején, amikor még ritkaságnak számított, ha valaki idegen ország, vagy különösen ha idegen vi­lágrész érdekességeit kereste fel, a műemlékek, látni­valók tájékán csak úgy hemzsegtek a „cicerónék”, az önkéntes idegenvezetők. Szerény borravaló reményében elmondtak ezek a, sokszor rongyos, éhes, de több nyel­ven beszélő emberek mindent, amit az idegen tudni akart arról az érdekességről. Az idegenforgalom nemzetközi méretű fejlődése so­rán az önkéntes cicerónék helyét mindinkább a hivatá­sos idegenvezetők veszik át. A külföldi a legkülönbö­zőbb kérdésekre kér azonnali és kimerítő választ. Eh­hez pedig jól képzett idegenvezetők egész seregére van szükség minden országban. Ma már egy-egy idegenforgalmi idényben sok millió ember indul el, hogy távoli vidékeket lásson. Nálunk is százezreket mozgat meg a belföldi idegenforgalom. Ugyanakkor baráti és nyugati országokból egyaránt egyre több vendéget kell szállással, élelemmel ellátni és — nem utolsósorban — tájékoztatni is Magyarország látnivalóiról. Ahová a vonat, az autóbusz vagy a repülő­gép leteszi érdeklődő utasait, ott kell lenniök a mi ide­genvezetőinknek. Minden kérdésre meg kell találniuk a helyes feleletet, részletesen el kell magyaráznuk mind­azt, ami a turistát, a vendéget érdekli. A fogadtatástól a búcsúzásig az idegenvezető mindig a vendégek rendelkezésére kell, hogy álljon. A legmele­gebben, legbarátságosabban foglalkozik velük. Az utasnak mindig lehet valami gondja, talán elintézetlen maradt a szálloda, az étkezés, a poggyász, a továbbutazás, vagy az útlevél körül valami. Mindenkinek, aki az idegen­­forgalomban dolgozik, arra kell törekednie, hogy elosz­lassa a vendég gondjait. Ebben a törekvésben különösen nagy szerepe van az idegenvezetőnek. De neki nem ez a fő foglalkozása, hanem az, hogy beszéljen, magyaráz­­zon, feleljen. Neki szinte minden bokrot, minden kö­vet ismernie kell. Földrajzi, geológiai, történelmi tudá­sának olyan fokon kell állnia, hogy a táj múltjáról, je­lenéről és jövőjéről bárkinek élvezetes előadást tudjon nyújtani. Igen fontos, hogy az idegenvezető előadása ne csak szép és hangzatos legyen, de alapos tárgyi bel- és külpolitikai tájékozottságról is tegyen tanúságot, olvassa lapjának külpolitikai híreit. Számos bel- és külföldi akkor hall először az illető táj múltjáról, amikor az idegenvezető beszél róla Éppen ezért fontos, hogy a sablonos ismerte­tésen túl úgy mutassa be a tájat, hogy az a marxista tör­ténelem és természettudomány alapján helytálljon. Is­merje a táj iparát, mezőgazdaságát, közlekedését, keres­kedelmét is. Gondosan vigyázzon arra, hogy egyetlen rosszul meg­jegyzett név vagy évszám egész előadásának hitelét ronthatja le. Idegenvezetőink elé elsőrendű követelményként kell állítani, hogy legalább két idegen nyelvet tudjanak. Is­merjék valamelyik szocialista ország nyelvét és egy nagy nyugati világnyelvet is: franciát, angolt vagy né­metet. Az utóbbi években egyre többen jönnek hozzánk a baráti népi demokráciákból és a kapitalista országok­ból is. A külföldi vendég jogosan várja el, hogy alapos, részletes és biztos tájékoztatást kap az idegenvezetőtől. Nem könnyű idegen nyelven összefüggő előadást tartani és kapásból válaszolni a közbevetett kérdésekre, mégis meg kell ezt követelni ma már a magyar idegenvezetők­től. A kapitalista országokból érkező vendégek között — ezzel számolnunk kell — nemcsak jóbarátaink, vagy egyszerű érdeklődők, hanem a népi demokrácia ellen­ségei is vannak. Az ilyen vendégek kérdései mögött rossz szándék is állhat. Az idegenvezető akkor tölti be jól hivatását, ha válaszai érettek, félreérthetetlenek, nem adnak alapot ellenséges híreszteléseknek. Talán soknak látszik az, amit elvárunk az idegenveze­tőktől. De aki erre a szép és tiszta örömet jelentő pá­lyára vállalkozik, annak a könyvekből és az életből egy­aránt jól fel kell készülnie. Bebprts Lajos X 6 5 T Jh % £ A %A) T # 0 M 6 & o ys G A% 1 T Tí% Ízes-zamatos magyar konyhánk, tüzes boraink, népi muzsikánk híre eljutott már a világ minden tájára. Újabban pedig néhány év óta nemcsak híre, hanem maga a magyar konyha is sűrűn vendégszerepel külföldön. Egy-egy nemzetközi kiállításának kiemelkedő „attrakciója" a magyar étterem. A tavaszi lipcsei vásárokon estéről estére a ma­gyar konyha remekeit dicsérik öt világrész üzlet­emberei. A magyar cukrászdában a legutóbbi vásár idején majdnem húszezer darab cukrász­­süteményt adtak el. A tavalyi vásáron versenytársak is voltak, szovjet konyhaművészek, csehszlovákok, bolgá­rok, jugoszlávok. Ebben a versengésben is meg­állta helyét a magyar konyha. A virágok városá­ban, Erfurtban rendezett hathónapos virágkiál­lításon két magyar étterem nyílt meg, az egyik Hungária, a másik Budapest néven. A Hungá­riát a kiállítás előtt „Sternwarte"-nak hívták, mert szomszédságában csillagvizsgáló volt. A Budapest egy többszáz éves boltíves étteremben működött. A vásárlátogatók tömegesen keresték fel mindkettőt. Szinte valamennyi külföldi dele­gáció vendégünk volt legalább egy alkalommal. A magyar konyha ételei közül a bográcsgu­lyásnak volt legnagyobb sikere, naponta 2000 adag fogyott belőle. Ezt a sikert Tüdős József és Balogh János konyhafőnökök szakácsgárdájának köszönhettük, s teljessé tette azt a magyn fel­szolgálók szakmailag tökéletes, gyors és udvarias munkája. Cukrászsüteményeink és fagylaltjaink is nagyon kapósak voltak. És ami Németország­ban komoly eredménynek számít, szívesen fo­gyasztották a „méregerős" presszókávét. Az őszi lipcsei vásáron a tavaszihoz hasonló sikert könyvelhettünk el. Szeptember végén a kölni AM­GA-kiállításon egy gyorskiszolgáló étteremmel szerepeltünk. A négytagú vendég­látóipari brigád naponta majdnem 1000 adag kitűnő magyar ételt adott el. A brüsszeli Salon d’Alimentation kiállításon a kölnihez hasonló kis gárda vett részt, mégis a brüsszeli hagyomá­nyokhoz méltóan állták meg helyüket a nagy nemzetközi mezőnyben. A magyar konyha, a magyar föld termékeinek propagálása mellett, a külföldi kiállításokon való részvétel vendéglátóipari szakembereink tovább­képzése szempontjából is fontos. Hiszen az ide­gen nyelvek elsajátítására ez a legjobb gyakor­lati iskola. Ezenkívül oda künn újabb konyha­technikai eljárásokat, korszerű tálalást, terítést ismernek meg s tapasztalataik hazai alkalmazá­sával jobbá és változatosabbá tudják tenni ven­déglőinket, itthon, a mi fogyasztóink számára is tudnak újat, érdekeset és értékeset nyújtani. Langer Lajos Előkészület a bográcsgulyás tűzéséhez .

Next