Képes Sport, 1958. július-december (5. évfolyam, 26-52. szám)
1958-09-30 / 39. szám
úgy wifflimft 1958. szeptember 28. (telefonjelentésünk) HAJNALI FÉL HAT, kint még alszik a vasárnapi Moszkva, legalább is itt, a Metropolszábló szőnyegekkel burkolt udvari szobájában semmiféle zaj nem töri meg a csendet. Dehát akkor, miért ébredtem fel, hiszen elég későn feküdtem le,hatalmas impresszióktól fáradtam. Mi lesz délután a Luzsnyiki Stadionban? Egész biztos, hogy ez a gondolat ébresztett fel. Újra, meg újra farkasszemet néz velem, választ provokálva. Olyan fontos most ez? Még ha Eb-meccsről van is szó ... ... Este 10-ig hallgattuk Moszkva szívverését a Vörös téren, láttuk fényleni a Kreml csillagait és lobogni a világ legszebb vörös színű zászlaját. Sétáltunk a Moszkva-folyó partján a felhőkarcolókig és azután az ódon belvárosi utcákon ét a Forradalom teréig. Mi lesz a Luzsnyiki Stadionban? A séta után még egy óra hosszat beszélgettünk erről Baráti Lajos szövetségi kapitánnyal és Honti Györggyel, az MLSZ főtitkárával. Baráti kint járt délután a Stadionban és mutatta, meddig süppedt a cipője a sárba. Kisebb-nagyobb szünetekkel három napja esik és a talaj — különösen a pálya közepén, ahol szétrúgták a gyeptéglát — teljesen átázott. Még ez hiányzott a csatársorunknak. Csordás ... Göröcs... Bencsics... Mi lesz velük a második félidőre? . Éjfél előtt kerültem ágyba. Kialvás előtt az jutott eszembe, hogy 4 éves koromban teljes fél napig utaztam Anyámmal Apám után a postakocsin. Igaz, hogy nem Magyarországon, hanem a boszniai Dobalyból Zvorrusjcba, ahová akkor még nem járt vonat. Ma pedig pontosan Virágcsokorral a kezükben jönnek ki a moszkvai Leonn-stadion gyepére a szovjet és a magyar együttes játékosai. Jobboldalt a magyar csapat, elöl Budai, mögötte Bakó, Döröcs, Kárpáti és a többiek. (Sajnos, a képtávban érkezett moszkvai felvételek a nehéz technikai körülmények miatt nem a legélesebbek, erősebb nagyítástnem bírnak ki, ezért nem is tudtunk a címlapra moszkvai képet tenni.) A mérkőzés előtt csokrot cseréltek a két csapat játékosai. Balról Bakó, jobbról Boljajev, a magyar, illetve szovjet válogatott kapusa. Sípos elkésve nyúl bele a szovjet csatár lövésébe. Jóval hátrább Kárpáti. Szovjetunió—Magyarország 30. 135 perc alatt repültem Budapestről Moszkvába ... Közben eltelt ugyan egy fél évszázad, de mégis szédítő ez a postakocsitól a TU 104-ig ... ÚGY ÉBREDTEM hogy: mi lesz délután a Stadionban? ... Mit válaszoljak rád, te kellemetlen, nehéz kérdés. A szovjet összeállítás azt bizonyítja, hogy itt is keresgélik az új csapatot. Viszont az összeállítás, amit a moszkvai kollegától hallottam, még nem hivatalos. Kacsalin a csapatával edzőtáborban tartózkodik és még nem döntött. Baráti már döntött: a Bundzták—Berendi fedezetpár játszik Húsz óra ötven perccel később indultunk Moszkvába, mint ahogy terveztük és ez a késlekedés szemmel láthatólag idegesítette, fárasztotta a játékosokat. Egyes játékosok az ilyesmit gyorsan kiheverik, mások lassabban és náluk a viszszahatás a játékukban is megmutatkozhat. Ez azonban csak a pillanatnyi helyzet és fogalmam sincs arról, milyen kondícióban lépnek majd pályám a szovjet csapat egyes tagjai. Nem tudom, mi lesz délután a Stadionban, de tudom, hogy nem az a sorsdöntő kérdés, milyen az összeállítási, vagy hogy mi lesz a mai eredmény. Különben is az első kérdésre a kapitány már válaszolt, a másikra a következő órában szintén választ kapunk. De hogyan emeljük fel újra a magyar labdarúgás általános színvonalát? Hogyan biztosítsák legnépszerűbb sportágunk fejlődését, múltjához méltó jövőjét? Ezt a kérdést nem szoríthatja háttérbe egy-egy válogatott mérkőzés, s a válasz sürgőssége nem attól függ, hogy válogatott csapatunk vereséget szenved-e, vagy kiharcolja a győzelmet. Hét óra van, közben kivilágosodott. A fiúk még egy órát alhatnak. Ébresztő nyolckor, reggeli kilenckor, aztán séta, korai ebéd, rövid pihenés. Fél három órakor indulunk majd a Stadionba. ESTE 7 ÓRA. Most érkeztünk vissza a Stadionból. A mérkőzést a Szovjetunió határain túlra kilenc rádió hullámhosszán közvetítették. Otthon is hallot-