Képes Sport, 1959. január-június (6. évfolyam, 1-26. szám)

1959-01-06 / 1. szám

Röplabdát is közvetít a televízió... No nézd csak, ilyen szegé­nyek vagyunk sportesemény­ben? Vagy­­ a sportág „nőtt fel” ehhez a megtiszteltetés­hez? A Sportcsarnok nézőterén zúg a taps. A pályán villanás­szerűen suhan a labda a háló felett, hatalmas lecsapások, pa­rádés védések váltogatják egy­mást. Még a „menő” sportágak idetévedt szurkolói is szívből élvezik a küzdelmet. Igen- örömmel jelenthetj­ük, a röp­labda felébredt egy évtizedes „Csipkerózsika álmából”. A mesebeli lánykának 100 évig kellett várni az életet lehelő csókra, nekik a magjukrautalt­­ság, no meg egy EB kellett ah­hoz, hogy felébredjenek. Ami­kor kiemelt sportág voltak és min­den lehetőséget tálcán kap­tak, elkótyavetyélték a javakat. Amikor „kidobták” őket az életbe, maguknak kellett kivív­ni a jövő biztosítását, erő köl­tözött beléjük. A prágai Európa bajnokság­gal kezdődött. Olyan fontossá­gú az idei EB ennek a sport­ágnak a történetében, mint a kezdő táncosnak a kályha. Ebt­től számolnak és ehhez viszo­nyítanak. Most vasárnap befe­jeződött a röplabda bajnokság első fordulója és annak lezárá­sához hozzátartozik az értéke­lés. Mit hasznosítottak röpöse-1. Az MTK-­védők ezúttal saját ka­pusukat is becsapták: Tatámé a bal sarokba indult, a sáncon azonban irányt változtatott a labda. S. A Postás kapuja előtt: Neumanné igyekszik Kocsis­né elöl elvenni a labdát flUTJfcl(Postás 4:3) 3. Ezért csak hetest leh­et ítélni! A csepeli védők a vonalon belül védekezve is szabálytalanul tudják csak a Vörös Meteor támadóját szerelni. 4. Kálóczy Nádasdi mellett kapura lő. (Csepel—Vörös Meteor 12:10) (Képes Sport —­­Komlós Tibor felvételeit ink az EB tapasztalataiból és hogyan szokták alkalmazni mind­ennapi munkájukban ? Prága legnagyobb pozitívuma nem az volt, hogy legyőztük a k­ésőbb fölényes biztonsággal bajnokságot nyerő csehszlovák együttest, hanem az, hogy a já­tékosok kijelentették utána: ha mi nem vonjuk kétségbe márciusban, áprilisban felké­szülésünk elején a sok munka értékét, most dobogón állhat­nánk ... Ennek az ősigazság­nak a felfedezése más sportág számára olyan komikusa­n hat, mintha valaki felálln­a egy ün­nepi szószékre, és nagyhangon kijelentené: kétszer egy, az kettő. Ebben a sportágban azonban, ahol 10 évig nem tud­tak levetkőzni a maradiságnak, a kényelmességnek béklyóit, sorsdöntő felismerés volt. Ami­kor a m­agyar sport pattanásig fűtött mozdonyként száguldott az új, az eredményesebb meg­oldások felé, a röplabda szak­vezetői — hogy csak egy példát mondjunk — a tönkremenéstől féltve játékosaikat­­!), megelé­gedtek heti egy, legfeljebb két edzéssel. Ma a válogatottak na­ponta edzenek, kiegészítő sport­ágakat űznek­­rendszeresen, s a vezető klubok jórészében is minimális szám lett a heti há­romszori edzés. Több edzés — több lehetőség A sokoldalú, nagyobb állóké­pességgel rendelkező játékosok a hazai vetélkedéseken is egy­re inkább gyümölcsöztetni tud­ták az E­B n ellesett apróbb dolgokat. Eltűnőben vannak a pályáról a vagy kizárólag ütő, vagy csak a mezőnymunkára kényszerülő röplabdázók. Az eddig elsősorban hálánál erős Dózsa ma m­ár a mezőnymun­kában is­­feljavult, a védelméről híres Vasas pedig megtanította ütni az eddig szinte kizárólag társait kiszolgálókat is. Hosz­szabbodtak a mérkőzések. Ma már egy-egy pontért minden csapatnak alaposan meg kell küzdenie. Megtanultak a lab­dával bánni a játékosok. Még a női mezőnyben is egyre tisz­tább a labd­akezelés. Szervezet­tek a sáncolások, a csapatok jobban tudnak alkalmazkodni az ellenfél támadásaihoz, ör­vendetes jellemzője volt a baj­noki küzdelemeikne­k, hogy a já­tékosok — különösen a bajnok­ság második részében — job­ban bírtá­k erővel az ötjátszmás mérkőzéseket is. Sőt — sokszor éppen az utolsó, pontokat jelen­tő játszmában volt a legheve­sebb, legszínvonalasabb a küz­delem. .. •. Kékesen villan a televízió lencséje. Vezet a Vasas. A csa­patok szellemesen alkalmazzák a taktikai húzásokat és a kö­zönségnek tetszik a mérkő­zés ... Tíz elvesztegetett esztendő nagyon nagy idő. De kicsivé zsugorodik, amikor már egy bi­zonyos magaslatról néz rá visz­­sza az ember. A röplatodások elindultak egy úton, amely je­lenleg még igen-igen csak az élmezőnybe érezteti hatását, de amelynek lendítőereje előbb­­utóbb magával ragadja majd a tömegeket is. És akikor lesz szép aratás. * Míg a röplabdás ba­jnokság küzdelmei befejeződtek, addig Csepelen, A Tüzér utcában és a Péceli úton folynak a terem­­kézilabdabajnokság mérkőzései. Mindhárom terem meglehető­se kiesik a város forgalmából, de egy kis ,,turisztika” nem riasztja vissza a szurkolókat. És meg is éri a reggeli vilamoso­­zást: nincs hiány izgalomban a parázs vetélkedéseké­ Nagy lövések suhannak, zizeg a háló , és kell-e­nnél több ... ! Bajnai Teréz

Next